Május másodikán kezdi el az igazságszolgáltatási törvények módosítását előkészítő parlamenti különbizottság a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv vitáját. A kormánypártok által beterjesztett javaslatcsomag az ellenzék szerint korlátozza az ügyészség mozgásterét.

A Nicolae Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett különbizottság egyik RMDSZ-es tagja, Márton Árpád képviselő a Maszolnak elmondta: a módosítások az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.

Mint ismert, ez utóbbi uniós irányelv román jogrendbe ültetésének határideje idén április elseje volt. „Románia máris jogsértő állapotban van, de hát ez egy ilyen ország” – mondta a határidő túllépéséről Márton Árpád. Emlékeztetett: az igazságügyi miniszter korában sürgősségi kormányrendeletet is kilátásába helyezett az irányelv gyakorlatba ültetésére, ám „ebből végül nem lett semmi”.

Az RMDSZ-es politikus tájékoztatása szerint a különbizottság csütörtöki ülésén úgy döntött: egyelőre kéthetes szakmai vitát nyit a több mint kétszáz módosító javaslatot tartalmazó képviselői indítványról, melynek bizottsági véglegesítését csak május 2-án kezdi meg.

Mentőöv Dragneának és Tăriceanunak?

Az ellenzék szerint a javaslatcsomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei - Liviu Dragnea szociáldemokrata, és Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök - számára jelentenének mentőövet.

Így például a kezdeményezők enyhítenének a hamis tanúzás büntetésének szigorán - amivel Tăriceanut vádolják - és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre, olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva Dragnea is megpróbálhat majd megszabadulni az első ügyében jogerőssé vált felfüggesztett börtönbüntetésétől.

Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha - a javaslatnak megfelelően - ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.

A PSD-ALDE kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.