Az Európai Bizottság március elején hozta nyilvánosságra a Romániára vonatkozó, 2017-es országjelentését. A dokumentum leginkább gazdasági kérdéseket érint, ám több oldalt is szánnak a korrupciós és az igazságszolgáltatás helyzetére. Mihály Csaba gazdasági elemzővel és Toró Tibor politológussal megpróbáljuk körbejárni a jelentésben szereplő témák némelyikét.

Az Európai Bizottság jelentése szerint 2017-ben az irigylésre méltó gazdasági növekedés ellenére nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma Romániában. Mihály Csaba gazdasági elemző szerint az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján két olyan réteg is van, akiket a gazdasági növekedés alig, vagy egyáltalán nem érintett: a nyugdíjasok és a szociális támogatásból élők. „Nem azokra gondolok, akiknek különnyugdíjuk van, hanem azokra, akik az alapnyugdíjtörvény szerint kapják a járulékukat. A szociális támogatás alatt pedig például a munkanélküli segélyt és egyéb olyan juttatást értek, amelyek a kiszolgáltatottak életkörülményein kellene hogy javítson” – mondta Mihály Csaba.

Hozzátette, a legnagyobb probléma az, hogy az aktív lakosság – akik az adójukon, a tevékenységükön keresztül fenn tudják tartani a leszakadó csoportokat – egy része az államnál dolgozik, másik része pedig fogyatkozik, mert jobbnak látja külföldön szerencsét próbálni. „Lássuk be, hogy él Romániában óriási a közalkalmazottak száma. 2016-ba úgy léptünk be, hogy 1,3 millió közalkalmazott volt. A tavalyi évből úgy léptünk ki, hogy ez a szám meghaladta az 1,5 milliót. Nem azt állítom, hogy nincs szükség több tanárra, orvosra, bürokratára, viszont ez a fajta növekedés túl nagy, miközben erre pluszfolyamatként rájön az is, hogy ezeknek a bérei növekedtek jelentősen. A költségvetés terhére óriási a bérkiáramlás” – magyarázta.

2018 a falnak csapódás éve lesz?

Mihály Csaba rámutatott, 2016-2017-ben atipikusan viselkedett a romániai gazdaság. Miközben növekedett a fogyasztás, az ipari termelés (autógyártás, élelmiszeripar stb.) nem érte utol ezt az ütemű bővülést, ezért importból fedeztük az igényt. „Nem egészen értem, hogy egy olyan különleges gazdasági potenciálú országban, mint Románia, miért lehet a kereskedelemben lengyel burgonyát, kínai fokhagymát, török murkot és ehetetlen spanyol paradicsomot találni. Ez azt mutatja, hogy a román gazdaság bizonyos területekre vagy nincs felkészülve, vagy nem képes arra, hogy befektetéseket eszközöljön” – magyarázta a gazdasági elemző.

Az Európai Bizottság országjelentése kiemeli, a magas kormányzati kiadások nem tükröződnek vissza az infrastruktúra állapotán és a befektetésekben. Mihály Csaba elmondta, a közszférában történő hatalmas bérkiáramlás előre felélte a következő évek gazdasági növekedését is. A nagy bökkenő továbbá az, hogy az eddigi 6-7 százalékos növekedés nem tartható – tette hozzá.

A több éves gazdasági növekedés ment el a bérekre

„Ha megnézzük az üzemanyagra, az italokra, cigarettára kivetett jövedéki adót, láthatjuk, hogy azok nagysága eléri az uniós szintet. Ez azzal kellene hogy járjon, hogy a béreket is felzárkóztatjuk az uniós átlaghoz. Ellenben ezt csak akkor lehet megtenni, ha van tartaléka az országnak" – mondta Mihály Csaba.

A szakember emlékeztetett: általában a gazdaság növekedés mértékével szokták a béreket emelni, 2017-ben pedig  25-30 százalékos bérnövelés történt az egységes bértörvény életbe lépésével. "Ha visszaszámolunk, hogy mekkora gazdasági növekedésünk volt, akkor az elmúlt 5-6 évi gazdasági bővülés sem adja ki ezt a 25-30 százalékos növelést. Ez az irreális növekedést kompenzálni lehetne azzal, hogy csökkentem a közalkalmazottak számát, versenyképessé teszem őket. De így, az alkalmazottak megvásárlásával mint potenciális szavazók, mutatni, hogy mi ígéreteinket betartjuk, de a háttérben azért egyébbel foglalkozunk, ez egy kicsit durva játék és rendkívül költséges” – érvelt a gazdasági elemző.

Figyelmeztetett, a jelenlegi mutatók szerint nem tudjuk tartani az eddigi látványos gazdasági növekedést. „Büntetlenül nem lehet megúszni azt, hogy az elmúlt 3-4 évben fokozatosan csökkentek a közberuházások – amelyek képesek lennének lökést adni a gazdasági növekedésnek –, és azokat a pénzeket, amelyekkel finanszírozni tudták volna ezeket a beruházásokat, átcsoportosították a fogyasztásra, a bérekre” – magyarázta.

A korrupció és a nepotizmus akadály

A jelentés szerint Romániába az üzleti szféra legnagyobb kihívása továbbra is a korrupció. A dokumentumban közzétett adatok rámutatnak, hogy a cégek 85 százaléka a korrupciót, 82 százaléka pedig a nepotizmust tekintette a vállalkozások megfelelő működése előtt tornyosuló legfőbb akadálynak. A cégek 86 százaléka szerint a megvesztegetés és a kapcsolatok kihasználása gyakran a legegyszerűbb módja annak, hogy bizonyos közszolgáltatásokhoz hozzájussanak. A cégek 70 százaléka vélekedik úgy, hogy az üzleti siker legbiztosabb kulcsa az, ha politikai kapcsolatokkal is rendelkeznek.

Toró Tibor politológus szerint a fenti számok azt az alaphangulatot mutatják, ki hogyan gondolja, hogyan lehet ügyet intézni ma Romániában. És ha a vállalkozók nagy része úgy gondolja, hogy a korrupció hozzátartozik az ügyintézéshez, akkor ez továbbra sem fog változni, mert van, aki alkalmazkodik ehhez, és van, aki egyszerűen nem vállalja be, hogy vállalkozzon – magyarázta.

Csapdahelyzetben a PSD?

Az Európai Bizottság jelentése szerint bár 2017-ben Románia tett lépéseket az igazságszolgáltatás jobbítása érdekében, történtek olyan döntések, amelyekkel veszélybe került a korrupcióellenes küzdelemben elért haladás visszafordíthatatlansága. Az igazságügy működését szabályozó törvények jelenleg is zajló reformja kapcsán fennáll a veszély, hogy semmissé teszi az elmúlt tíz évben elért eredményeket, ugyanakkor a korrupcióellenes küzdelemre hivatott igazságügyi intézményekre továbbra is erős nyomás nehezedik – áll a dokumentumban.

„Az elmúlt év a DNA-ról, a korrupcióról szólt, az igazságszolgáltatás reformjáról, amelyet a PSD elég sajátos módon próbált meg kezelni és ez elég jelentős tüntetéseket váltott ki. Ez természetesen nem kerülte el a bizottság a figyelmét sem. Árnyalt a kérdés, ám jól látszik, hogy az Európai Bizottság számon kéri, hogy hozzon meg Románia bizonyos döntéseket az igazságszolgáltatással kapcsolatban és folytassa a korrupcióellenes küzdelmet. A másik oldalon viszont ott vannak a DNA túlkapásai, így ezt az egész kérdést nagyon nehéz lesz kezelni” – mondta a politológus.

Nem kell normakontroll? 

Toró Tibor szerint probléma, hogy a kormánypártok nem tesznek eleget az Európai Bizottság elvárásának, hogy kikérjék az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények módosításánál a Velencei Bizottság véleményét. „A másik gond, amely lehet, hogy Brüsszelből nem látszik annyira: ha a PSD szeretne is az igazságszolgáltatással kapcsolatban konzultációt hirdetni, valószínűleg nem működne. Olyan szintű a bizalmatlanság bizonyos körökben a PSD-vel szemben, hogy nem akar rendes módosítást végezni, hogy nem ülnének le az asztalhoz. Nagyon nehéz ebből a patthelyzetből kilábalni, pedig szerintem nekik is érdekük lenne, hiszen ehhez köthető, hogy esik a támogatottságuk” – mondta a politológus.

Toró szerint van jópár olyan legitim kérdés, amelyhez a PSD hozzá akar nyúlni, ott vannak például az alkotmánybíróság döntései, csakhát a párttal szembeni bizalmatlanság megkérdőjelezi a sikert. Figyelmeztetett, hogy a jelentésnek gazdaságilag nagyon is vannak következményei, hiszen ezek a jelentések határozzák meg azt, hogy a különböző befektetési alapok, cégek hogyan fognak az országra tekinteni. Ha azt veszi észre az Európai Bizottság, hogy visszalépések vannak a korrupcióellenes harc tekintetében, az kihatással lesz a befektetési kedvre – mondta Toró.

Mi lesz a jelentés közzététele után?

A jelentésben az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg Románia számára. Tárgyalások kezdődnek arról, mi az, amit Románia megpróbál teljesíteni, és mit az, amit nem, és a következő jelentésében az EB erre visszatér ezekre. Toró elmondta, a jelentésbe foglalt a kérdések Románia szempontjából azért is fontosak, mert az ország ismét eleshet a schengeni csatlakozástól. Szerinte a jelenlegi dokumentumot érdemes együtt olvasni az igazságszolgáltatásra vonatkozó, 2017 novemberében közzétett jelentéssel, mert így teljes képet kaphatunk arról, hogy történtek pozitív előrelépések is.

Mivel Románia tényleg csatlakozni szeretne a schengeni övezethez, az Európai Bizottság kezében van/lehet egy kényszerítő erő ahhoz, hogy Románia teljesítse vállalásait – tette hozzá Toró Tibor politológus.