Milyen reményekkel, tapasztalatokkal indítja szenátori karrierjét? Hogyan látja, a népszerűtlen parlamenttel szembeni bizalmat vissza lehet-e állítani? Kérdéseinkre Antal Lóránt nemrég beiktatott RMDSZ-es szenátor válaszolt.

A Verestóy Attila halálával megüresedett mandátumot kapta a parlamentben, az RMDSZ korábbi szenátorjelöltjeként. Szerepelt-e a rövid távú tervei között, hogy hivatásos politikus legyen?

Az elmúlt nyolc évem a közösségi szerelvállalásról szólt. A 2016-ban a parlamenti választás után, és miután az életkoromból kifolyólag 2017 elején nem indulhattam újra a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöki mandátumáért, arról beszéltem, hogy tovább folytatom gazdasági tevékenységeimet és megalapítjuk a Fiatal Vállalkozók Tanácsát. Már ezzel is a politika színterén maradtam volna, és már 2016-ban egyeztetések voltak arról, hogy a szenátori mandátum átvételére készülök.

Hogyan fogadták a kollégái az RMDSZ-frakcióban? Számíthat-e a segítségükre a parlamenti munkában?

Nagyon korrekt módon fogadtak és segítőkészen, teljesen mértékben segítenek. Már ebben a pár napban is bármilyen kérdéssel fordulhattam mind a szenátorokhoz, mind az ott dolgozó adminisztratív személyzethez.

Évekig egy nagy ernyőszervezet, a MIÉRT elnöke volt. A tisztséggel szerzett politikai tapasztalatokat hogyan tudja a parlamentben kamatoztatni?

Még a MIÉRT korábbi alelnökeként számtalan egyeztetésen vettem részt román pártok ifjúsági szervezeteivel, amelyekből a 2016-os választásokkor számos vezető bejutott a parlamentbe, akár a szenátusba is. Ha lehet így fogalmazni, egy plusszal indulok, mert a kerekasztal-beszélgetések és az ifjúsági szervezetek vezetőinek rendezett akadémia olyan tapasztalatokat adott, amelyek segítenek a hatékonyabb munkavégzésben.

Gondolkozik-e máris valamilyen törvénytervezeten?

Létezik egy törvény az ifjúsági központok létesítésének szabályozásáról, amely miatt jelenleg csak a megyei ifjúsági hatóságok létesíthetnek ilyen központokat, saját forrásból. Lenne egy olyan kezdeményezés, amely elsősorban az egyetemi városokban a hallgatók kultúrotthonainak hatáskörébe is átvinné ezt a lehetőséget. Ha ők is létesíthetnének központokat, akkor pályázhatnának EU-s forrásokra és újabb trendi intézmények jöhetnének létre.

A minap tárgyalták a gazdasági ipar és szolgáltatás bizottságban, ahová kerültem, az altalajkincsek illetékének a törvényét és az altalajkincsek ügynökségének átalakítósáról szóló törvénykezdeményezést. Ez az RMDSZ szempontjából is kiemelten fontos kérdés, ugyanis jelen pillanatban az altalajkincseket feldolgozó vállalatok az ügynökségnek fizetnek Bukarestbe, mi pedig azt szeretnénk, hogy legalább harminc százalék maradjon a befizetett illeték után azokon a településeken, ahol a feldolgozások történnek.

Több sikeres vállalkozása is van. Hogyan férnek ezek össze a parlamenti mandátummal?

Az ifjúsági szervezetben is csapatban dolgoztam és próbáltam tehetséges embereket találni. A cégeimen belül is így jártam el, nekem már régen nincs végrehajtó szerepem, csak részvényesként vagyok jelen ezekben – ahol pedig még volt ilyen szerepem, azokról lemondok. A törvény értelmében az, hogy résztulajdonos vagyok, nem összeférhetetlen, csak az ügyvezetői pozícióról kell lemondani.

Édesapja veterán politikus, több mandátumot töltött a képviselőházban. Fog-e tanácsokat kérni tőle?

Már a 2014-es EP-kampányban sokat hangoztattam, hogy a családban a politikai mindennapi kérdés volt, ha sok kérdésben nem is értettünk egyet. Hasznát fogom venni annak, hogy apám több mint két évtizeden át parlamenti képviselő volt. Konkrét példát is mondhatok: a már említett bizottság volt elnöke Daniel-Cătălin Zamfir és jelenlegi alelnöke, Marin Gheorghe apám kollégái voltak, és teljes nyitottsággal fogadtak, ami azt jelenti, hogy már olyan kommunikációs csatorna alakult ki, ami nem elhanyagolható. Mindannak ellenére, hogy általában egy ilyen hátteret hátrányként élnek meg emberek, véleményem szerint ez előny is lehet.

Felmérések szerint a parlament az egyig legnépszerűtlenebb intézmény Romániában. Ezt mivel magyarázza, és lehet-e tenni valamit, hogy a megítélése javuljon?

Több mint 14 évvel ezelőtt, amikor Traian Băsescu államelnök lett és belekezdett egy elég kemény kampányba a parlament ellen, akkor kezdődött el ez a folyamat. Emellett számos olyan dolog is történt, amelyben a honatyák vettek részt, és az intézmény népszerűségét rombolták. Szerintem azonban a szenátus vezetése dolgozik azon, hogy az intézmény súlyát visszaadják, mert az alapgondolat az, hogy egy demokráciában a parlament az egyik legfontosabb intézmény. Mindannyiankunk dolgoznunk kell azon, hogy visszaszerezzük a parlamenttel szembeni bizalmat.