Hiába hirdették ki, nem működik a gyakorlatban a kórházakban magyarul törvény – mutatott rá parlamenti felszólalásában Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő szerdán. A képviselő ismertette azoknak a kézdivásárhelyi kosaras kislányoknak az ügyét, akiket az edző beszámolója megaláztak a temesvári megyei kórházban.

„Nem várható el egy magyar gyermektől, hogy ismerje a komplex román orvosi nyelvet. Esetenként még mindig megkülönböztetésben részesülhet az, aki nem beszéli folyékonyan az állam nyelvét, mint például az a kézdivásárhelyi kislány, aki nem tudott komplex orvosi kérdésekre válaszolni egy temesvári kórházban” – hívta fel a törvényhozók figyelmét Benkő Erika. „Kíváncsi lennék arra, hány romániai felnőtt ember tudna mondjuk nem az anyanyelvén, hanem angolul válaszolni az egészségügyi állapotával kapcsolatos kérdésekre. Ebben az esetben egy gyerekről volt szó, aki egyelőre még tanulja a román nyelvet, és akitől nem várható el, hogy ismerje az amúgy is komplex orvosi nyelvezetet” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi képviselő. Benkő Erika leszögezte: az anyanyelvhez való jog nemzetközileg elismert jogosultság, 2018-ban Romániában azonban még mindig gondot okoz a kisebbségek számára, hogy hivatalos helyzetekben, például az orvosnál használhassák anyanyelvüket.

„Elutasítjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázatként kezeljenek!”

Parlamenti felszólalásában a sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő kifejtette: nem megengedett, hogy a centenárium évét a magyarellenesség és az idegengyűlölet határozza meg, holott erre számtalan próbálkozás van. „Egy román civil szervezet az elmúlt napokban javasolta, hogy a három székelyföldi megyét nyilvánítsák „nemzetbiztonsági területté”, ami számunkra sértő és elfogadhatatlan, hiszen mi ugyanúgy teljes jogú állampolgárai vagyunk Romániának, mint bárki más, és határozottan elutasítjuk azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatként kezeljenek bennünket”– nyomatékosította Benkő Erika.

Meglátása szerint „a centenáriumnak lehetőséget kell jelentenie arra nézve, hogy az erdélyi magyarok otthonuknak érezzék Romániát, hiszen ez az ország a mi egyetlen otthonunk. Ehhez viszont szükséges az, hogy a román állam értékként kezelje nyelvi és kulturális identitásunkat, vagyis Románia is magáénak érezze a területén élő magyar közösséget, és azt a kézdivásárhelyi kislányt is, aki még nem tud jól románul” – összegezte a sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő.