Végre előkerült a fiókból az a törvénymódosítási javaslatcsomag, amelyet az isztambuli egyezmény ratifikálása után dolgozott ki 2016-ban az akkori kormány. A javaslatcsomag a civil szférával, a szakemberekkel, az intézményekkel és az érintettekkel karöltve készült el. A kérdés már csak az, mi lesz azzal a javaslatcsomaggal, amelyet Csép Andrea képviselő hetven honatya támogató aláírásával még júniusban nyújtott be a parlamentbe. Megkérdeztük tőle.

A Dăncilă-kormány csütörtöki kormányülésén fogadta el az a törvénymódosítási javaslatcsomagot, amely a családon belüli erőszak megfékezését célozza.  A tervezet bevezeti az ideiglenes távoltartási rendeletet, amellyel a rendőrnek joga lesz azonnal közbelépni az áldozat védelmében és az agresszor eltávolításáért. A Csép Andrea-féle tervezet szintén tartalmazza ezt az előírást.

„Az ideiglenes távoltartási rendeletet a rendőr állítja ki és azonnal érvénybe lép, nincs felszólítás, nincs határidő, azonnal végrehajtandó. Öt napig érvényes, de meghosszabbítható a végleges rendelet kiadásáig. Ha a rendőr kiállítja az ideiglenes távoltartási rendeletet, ezt 24 órán belül meg kell erősítenie egy ügyésznek, a helyszínen begyűjtött bizonyítékok alapján. Utólag, az ügyésznek, az ideiglenes rendeletet az összes bizonyítékkal együtt a bíró elé kell terjesztenie, aki dönt arról, hogy kiadja-e a végleges távoltartási rendeletet” - nyilatkozta a kormányszóvivő, Nelu Barbu.

A szóvivő szerint "a rendőrnek joga és kötelessége lesz, hogy - akár erőszakkal is - bemenjen a lakásába, kiállítsa az ideiglenes rendeletet, amellyel azonnal eltávolítja az agresszort, még akkor is, ha a lakás az agresszor tulajdonában van". A rendőr, a helyszínen tapasztaltak alapján különböző módon járhat el az agresszorral szemben, például megtilthatja, hogy egyáltalán visszatérhessen a lakásba a távoltartási rendelet érvényessége alatt, ez esetben elveheti a házkulcsokat is, vagy korlátozhatja a kapcsolatot az áldozattal otthon, a munkahelyen, az iskolában" - magyarázta Barbu.

A rendőr nyomon követi a rendelet betartását, ennek megszegése bűncselekménynek számít, amelyért egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Bizonyos körülmények között elrendelhető, hogy az agresszor elektronikus nyomkövető karperecet viseljen - mondta Barbu. Az elektronikus karkötő csak akkor működik, ha az áldozat is beleegyezik a viselésébe.

Csép Andrea: minél hamarabb lépni kell

Megkeresésünkre Csép Andrea képviselő, az RMDSZ Nőszervezet szociális és családügyekért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, az általa kezdeményezett, illetve a kormány javaslatcsomagjának rendelkezései nagyjából megegyeznek. A képviselő hangsúlyozta, mindez mellékes, hiszen az áldozatok védelme mindent felülír, a legfontosabb, hogy minél hamarabb életbe lépjen egy kedvező jogszabály. „Szolgalmazni fogom, hogy sürgősségileg tárgyaljuk végig a parlamentben a kormány tervezetcsomagját, mert tudjuk, hogy milyen nagy szükség van az áldozat védelmére. Itt mindenképp pártok fölötti összefogásra van szükség, hogy minél jobb törvény legyen belőle és minél hamarabb” - mondta Csép Andrea.

Hozzátette, a kormány által leporolt javaslatcsomag életbe lépésével mindenképp javul az erőszak áldozatainak védelme, jó módosításokat tartalmaz a tervezet, a kérdés csak az, hogy a munkaügyi minisztérium, amely a módszertan kidolgozásáért felelős, milyen munkát végez. És az sem mellékes, hogy a kormánypártnak mennyire sürgős, hogy a parlamentben minél hamarabb átmenjen a tervezet - tette hozzá.

A képviselő tájékoztatása szerint az általa kezdeményezett törvénymódosító tervezetet kedden a szenátus munkaügyi bizottsága tárgyalta, ez a bizottság tesz jelentést. A bizottság úgy döntött, hogy két hétig halasztja a tervezet megvitatását, mert akkor már tudták, hogy a kormány előáll egy javaslatcsomaggal. Csép Andrea elmondta, az is elképzelhető, hogy a kormány csomagja megy át a parlamenten, az RMDSZ-es javaslat jó kezdeményezéseit pedig átemelik ebbe. "Mi mindenképp élni fogunk szükség esetén azzal a jogunkkal, hogy módosító javaslatokat nyújtsunk" - mondta a képviselő. Emlékeztetett, hogy a civil szféra, a nőszervezet NEEM kampánya és az RMDSZ-es törvénytervezet is hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi kormány végre elővette a családon belüli erőszak ügyét.

Mit mutatnak az adatok?

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint 2017-ben a családon belüli erőszaknak 20.617 áldozata volt. Az adatok szerint:

• az elkövetők 92%-a férfi (18.835 férfi, 1.588 nő, 85 fiú és 23 lány)
• az áldozatok 76%-a felnőtt nők és kiskorúak (15.584 nő, 4.029 férfi, 538 lány és 466 fiú)
• az esetek nagy százaléka otthon történt.

2016-ban 18.531 esetet regisztráltak, ez a szám tehát arra utal, hogy nőtt a családon belüli erőszak eseteinek száma, de arra is utalhat, hogy az áldozatok bizalmasabban fordulnak a hatóságokhoz segítségért.

2017-es adatok szerint rengeteg a kiskorú lányok ellen elkövetett szexuális agresszió, a legtöbb esetet vidéken regisztrálták. Tavaly 84 személyt gyilkolt meg rokona, családtagja, élettársa. A 84-ből 73 esetben férfi volt az elkövető.

Tavaly több mint 3.000 távoltartási rendeletet állítottak ki, amelyből 1.011-et megszegtek.