Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök: tanulóév volt számomra 2017
Tizenhat évnyi helyi önkormányzati tapasztalattal a háta mögött 2016-ban a Maros megyei tanács elnökévé választották. Péter Ferencet az elmúlt év kihívásairól, megvalósításairól, idei terveiről kérdeztük.
Hogyan értékeli mandátuma első évét? Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie?
Az elmúlt évben azt hiszem nem volt olyan hét, amikor ne kellett volna valamilyen újabb kihívással szembenézni. Akadtak szép számmal pozitív kihívások is, mint például a turisztikai egyesület létrehozása, hivatalos delegációk, nagykövetek, miniszterek fogadásának előkészítése, szakmai találkozók szervezése vagy a megye partnerségi kapcsolatainak erősítése. Mégis, ha mérlegre kell állítanunk az elmúlt év eseményeit, a problémák száma volt nagyobb. Mindegyik esetében kerestük a megoldási lehetőségeket, de egyelőre főként részeredményekről számolhatunk be. Példaként említeném az elkezdett uniós projektek lezárását, amelyet a mandátumom elején célként fogalmaztam meg. Mindegyik projektnél sikerült előrelépni, de egyiket sem zártuk le. A megyei hulladékgazdálkodási rendszer esetében például fontos fejlemény, hogy tavaly február elején megnyitottuk a kerelőszentpáli megyei hulladéklerakót, és így megoldódott egy egész megyét érintő probléma, hogy nem volt ahová szállítani a háztartási hulladékot. Ami még hátravan, az a válogató, átrakó és komposztáló állomások beüzemelése és a rendszer összehangolása, ezek a 2018-as év kihívásai. Ugyanígy elmondhatjuk, hogy tavaly elkészült a csergedi motorsport-pálya, de a pálya számára idén üzemeltetőt kell találni. Hasonló a helyzet a repülőtérnél is, ahol tavaly elkezdtük a kifutópálya felújítását, a munkálatok azonban csak idén fogja befejezni a kivitelező cég.
Milyen elvárásokkal látott neki a megyei tanács vezetéséhez, ehhez képest mi várt önre?
16 éves önkormányzati tapasztalattal a hátam mögött vettem át a megyei tanács vezetését, de itt más struktúrák és más jellegű problémák vártak rám, mint amelyekkel korábban kellett szembenéznem, így azt kell mondanom, hogy az elmúlt év tanulóév volt számomra. Elsősorban fel kellett mérnem a megye helyzetét, megismerni az elődöktől örökölt problémákat. A 2012 és 2016 közötti időszak Romániában a csúcsideje volt az uniós pénzek lehívásának. A szomszédos megyék ebben az időszakban nagyléptékben fejlődtek, miközben Maros megye lemaradt. Még a korábban elkezdett, alapvető szükségletű infrastrukturális beruházások sem valósultak meg pl. a repülőtér fejlesztése vagy a motorsport-pálya megépítése. Ebben az időszakban került elfogadásra a megye fejlesztési terve is, amelyből az előző vezetés nagyon kevés dolgot valósított meg. Ezért is meglepő, hogy most ugyanezek az emberek a pálya széléről bekiabálva bírálnak minket olyan dolgokért, amelyek nagyrészt a korábbi évek mulasztásainak következményei.
Csak a tavalyi év végére tudtuk pontosan megfogalmazni, hogy melyek Maros megye gyenge és erős pontjai, és annak ellenére, hogy sem a hazai, sem a nemzetközi gazdasági és politikai helyzet nem túl kedvező, én igyekszek megvalósítani azokat a vállalásokat, amelyekkel átvettem a mandátumom. Így prioritásként kezelem a reptér újraindítását, a megyei utak karbantartását, az alárendelt intézmények működésének biztosítását és a fejlesztésüket, illetve újabb EU-s alapok lehívását.
Melyek azok a főbb projektek, amelyeket sikerült megvalósítani az elmúlt évben?
A már említett eredmények mellett kiemelném a megye uniós pályázatait. Tavaly mintegy 300 millió lej értékben nyújtottunk be, illetve nyertünk pályázatokat. Eddig kettő esetében írtuk alá a finanszírozási szerződéseket, a Kultúrpalota, illetve a Természettudományi Múzeum felújítására. A megye számára rendkívül fontos az a két útügyi projekt is, amelyek a Szentágota és Segesvár közötti megyei út, valamint a Nyárádtő és Dicsőszentmárton közötti útszakasz felújítására vonatkoznak. Ezek összértéke megközelíti a 200 millió lejt. Ezekre a projektekre is nyertünk uniós finanszírozást, és a fejlesztési minisztérium már alá is írta a szerződéseket, következik, hogy mi is aláírjuk, amint értesítenek minket a Központi Fejlesztési Régió munkatársai.
Szinten a megyei utakat érinti a Helyi Fejlesztések Országos Programjának elindítása, amely keretében a megyei önkormányzat 4 projektje került fel a beruházási listára: a Bonyha-Kund-Szeben megyei megyehatárt összekötő megyei út felújítása, a Beresztelkét-Vajdaszentiványt-Sárpatakot összekötő út kiszélesítése, a Ludas-Nagysármás-Beszterce-Naszód megyei megyehatáron haladó út helyreállítására, valamint a Szederjes-Erked és Hargita megyei megyehatárt összekötő megyei utak aszfaltozása. Ez utóbbi szerződése még nincs aláírva. A négy projekt összértéke 61,8 millió lej és 23 km megyei út felújítását teszik lehetővé.
Hogy látja, melyek a legfontosabb megvalósítandó projektek idén?
Idén is a marosvásárhelyi repülőtér kifutópályájának felújítását és a menetrendszerinti járatok újraindítását tekintjük a legfontosabb célunknak, hiszen nagyon sokan várják már ezt a pillanatot, azt is mondhatnánk, hogy ez egy közösségi igény, és gazdasági szempontból is egy jelentős tényező. A reptéri fejlesztések mellett folytatjuk a megyei úthálózat korszerűsítését. Ezzel kapcsolatban egyelőre nem tudok sok részletet mondani, mivel még dolgozunk a 2018-as költségvetésen, és nem határoztuk meg, hogy melyek lesznek azok az útszakaszok, amelyeket idén fogunk felújítani.
Az év egyik legfontosabb kihívása a megyei hulladékgazdálkodási projekt lezárása. Ez azt jelenti, hogy az év végéig a rendszer minden részének működni kell a begyűjtéstől egészen a hulladékválogatásig és lerakásig. Ennek érdekében több nyilvános versenytárgyalást kell lebonyolítanunk, egyrészt a válogató és átrakó állomások működtetésére, másrészt a hulladék begyűjtési szolgáltatásra.
Hol tart a marosvásárhelyi repülőtérért való lobbizás, mit sikerült elérni ezzel kapcsolatosan az elmúlt időszakban?
Bár sokan szeretnék, hogy a marosvásárhelyi repülőtér újraindítása ne sikerüljön, elértük azt, hogy a kormány is kiemelt fontosságú beruházásként kezelje a kifutópálya felújítását. A munkálatokhoz szükséges 53 millió lejt majdnem teljes egészében kormánypénzből fogjuk finanszírozni, miután a tavalyi állami költségvetésből 10 millió lejt kaptunk erre a célra, idén pedig 40 millió lejt irányoztak elő a marosvásárhelyi repülőtér munkálataira.
A kifutópálya felújítása az egyik feltétele annak, hogy a repülőtér tovább működhessen. Egy másik feltétel pedig az volt, hogy szerezzünk új működési engedély a repülőtér számára, hiszen a korábbi engedély tavaly év végén lejárt. Ezt a problémát sikerült megoldani, hiszen a Transilvania repülőtér tavaly megszerezte az új európai működési engedélyt.
Folyamatosan tárgyalunk különböző légitársaságokkal is annak érdekében, hogy a felújítási munkálatok befejezése után minél több célállomásba indíthassunk menetrendszerinti járatokat Marosvásárhelyről. De látni kell azt is, hogy a légitársaságok között nagyon szoros piaci verseny van, ezért fontos, hogy újragondoljuk a repülőtéri illetékek és a működési költségeket, hogy a repülőtér önfenntartó és versenyképes is legyen. A megfelelő megoldások megtalálása érdekében rendeltünk tavaly ősszel egy szakértői tanulmányt, az úgynevezett magánbefektető tesztjét fogjuk elkészíteni, amely alapján jobban átláthatjuk, hogy az elkövetkező időszakban milyen fejlesztésekre van lehetőségünk a marosvásárhelyi repülőtéren, illetve hogy ezek hogyan lesznek fenntarthatóak, és a megyei tanács milyen arányban kell finanszírozza a szükséges beruházásokat. Mindent megteszünk majd annak érdekébe, hogy a repülőtér hosszú távú fejlesztéséhez szükséges forrásokat is előteremtsük.