banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Megemlékezés Madéfalván: a székelyek szabadsága nem gátolja a románok boldogságát

Több mint 500 fős tömeg emlékezett idén is a madéfalvi vérengzés 254-ik évfordulójára a Hargita megyei községben. A felszólalók a székely közösség szabadságszeretetére, kitartására emlékeztettek, amely – mint mondták – még nagyobb jelentőséggel bír a centenárium évében.

A megemlékezés az újonnan épült Siculicidium-kápolnában szentmisével kezdődött, a résztvevők ezt követően átvonultak a madéfalvi veszedelem emlékére állított obeliszkhez, ahol elénekelték a Szózatot, majd beszédek hangzottak el.

A brüsszeli, a budapesti és a bukaresti terv

Csibi József, Madéfalva polgármestere szólt elsőként az öszegyűltekhez, Wass Albertet idézte. „Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke. Ahol ez kivész az elfogultság miatt, ott minden összeomlik” – szólt a községvezető.

A polgármestert ezzel arra utalt, hogy 254 évvel ezelőtt Adolf Buccow osztrák tábornok elfogultságból indított támadást a Madéfalván összegyűlt székelyek ellen, akik éppen azt a petíciót készültek aláírni, amelyben kimondták, hogy csak akkor ragadnak kardot, ha őket is támadás éri.

A polgármester kifejtette, hogy a székely közösségnek ma is ilyen elfogultságokkal kell megküzdenie: „Részei vagyunk annak az Európának, amely nem velünk, őshonos kisebbségekkel foglalkozik elsősorban, hanem a bevándorlók segítésével van elfoglalva. Részei vagyunk annak az országnak, amelyet munkákkal értékesebbé teszünk (...). Ma már mindenkinek van egy terve – Brüsszelnek, Budapestnek és Bukarestnek is – de ezek a tervek saját érdekek alapján készülnek. A mi érdekünk az, hogy itthon gyarapodjunk gazdaságilag, hogy a budapesti polgár értse és érezze, hogy mi is magyarok vagyunk, a bukaresti pedig értse, hogy honfitársak vagyunk, és itt keressük a boldogulásunkat” – hangsúlyozta Csibi József.

Súlyos történelmi örökség

Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke azt mondta, hogy minél nagyobb múltú és sűrűbb sorsú egy nemzet, annál jobban ránehezedik a történelem súlya.

„Súlyos örökség nyomja a vállunkat, de ez a teher egyenessé és keménnyé teszi a hátunkat. A székely szabadságvágy mindig mozgósító erő volt” – jelentette ki, majd a Siculicidium mellett további történelmi példákkal illusztrálta a székelyek minden hátráltató körülmény elleni kitartását. Mint mondta, soha nem mérlegelt a közösség, ha a szülőföld védelméről volt szó. Emlékezetett, hogy Románia 2018-ban zajos ünnepségre készül, amelyet a magyar közösségnek méltósággal kell viselnie, ahogy tette 1918-ban, 1920-ban vagy a kommunista diktatúra évei alatt.

Hozzátette, a teljes nemzeti szabadság még várat magára, a tömbmagyarságnak jár a területi önrendelkezés, amely nem kegy, hanem jog, mint Európa jobb felén. „Kívánjuk, hogy a román politika eljusson arra a szintre, hogy ez nem szeparatizmus, belássa, hogy a székelység képes új Tündérországot építeni" – nyomatékosított a bizottság elnöke.

Csíkszereda Magyarországi Főkonzulátusának újonnan beiktatott vezetője, Tóth László elmondta, hogy 254 évvel ezelőtt, amikor az összes székely székről összegyűltek a közösség képviselői, tudták, hogy veszély fenyegeti őket. Cselekedetük az önkény elleni kiállás szimbóluma lett.

„Hajtsunk ma fejet elődeink áldozata előtt, de holnap az ő példájukból erőt merítve vívjuk meg saját harcunkat. Mert miközben kegyelettel tartozunk a múltnak, nem szabad megfeledkeznünk a jövőről sem. Mindenkor és mindenki a maga helyén cselekedjen úgy, hogy döntései és tettei méltóak legyenek az elődökhöz, hogy megteremtsék az élhető jövőt utódaiknak!” – fogalmazott Tóth László.

Minden nemzedéknek megvan a maga szabadságharca

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte utolsóként az ünneplő közösséget. Egy közösségről, népről mindent elmond az, hogy milyen történelmi eseményeket ünnepel – kezdte beszédét. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak férfiakat, hanem gyermekeket és asszonyokat is lemészároltak a madéfalvi vérengzésben az akkori kor hatalmasságai. Ez nem harc volt, hanem a védtelen, ártatlan embereket mészároltak le, mert nem akartak lemondani azokról a szabadságjogokról, amelyek a honfoglalás óta megtartották a székely közösséget – mutatott rá.

„A történelem azt tanította nekünk, hogy a szabadságot nem elég egyszer megszerezni, kivívni. Az elmúlt ezer év alatt minden nemzedéknek meg kellett vívnia a maga szabadságharcát, és ez így van a 21-ik században is” – mondta Kelemen Hunor. Figyelmeztetett, hogy nem adhatjuk fel a hazát és értékeinket, mert, ha egyszer ezt megtettük, akkor lehet, hogy örökre elvész. A székelység azért tudott megmaradni, boldogulni, mert mindig építkezett, hozzátett valamit a mai naphoz, alkotott, értéket teremtett, és nem adta fel ezt a földet egy percig sem.

„A centenárium évében arra kell emlékeztetni a román közösséget, hogy ne féljenek betartani azt, amit a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígértek. Mert attól, hogy az erdélyi magyarok szabadon megőrizhetik nyelvüket, identitásukat, kultúrájukat, vallásukat a szülőföldön, a románok még nem lesznek kevésbé gazdagok, boldogok” – összegzett a szövetségi elnök.

A köszöntőbeszédek után bejelentették, hogy a magyar kormány 142,5 millió forinttal támogatja Madéfalvát új egyházi óvoda építésében. Ezt követően a közösség elénekelte Kölcsey Himnuszát, majd a Székely himnuszt. Koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, a csíkszeredai hegyivadász-zászlóalj, valamint a kézdivásárhelyi Beke István koszorúzását külön megtapsolta a tömeg 

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?