A World Vision Romania legfrissebb tanulmánya szerint több oka is van annak, hogy a romániai szülők jelentős több mint 90 százaléka úgy véli, egy kis verés nem árt a csemetéiknek. Akadnak, akik szerint egy-két pofon a gyermek érdekeit szolgálja, mások úgy vélik, hogy ez a leghatékonyabb büntetés. Vannak, akik vallásos okokra hivatkoznak, és ismét mások azzal érvelnek, hogy ez bevett szokás, világszerte így nevelik a gyermekeket.

A World Vision Romania felmérése a gyermekkel szembeni szülői agresszivitás eredetét, okait vizsgálta. Arra nem adott pontos választ, hogy mekkora  a testi fenyítést, mint nevelési módszert alkalmazó szülők aránya Romániában. Tény azonban, hogy a megkérdezett szülőknek mindössze 9 százaléka állította, hogy soha nem ütné meg a gyermekét.

Daniela Buzducea, a World Vision Romania országos igazgatója szerint ez nem megbízható adat, a szülők 82 százaléka ugyanis el is ismerte, hogy „nem szívesen teregetik ki a szennyest”. A felmérés 2017 októberében és novemberében készült 1206 szülő (48 százalék férfi) telefonos megkérdezésével.

 A testi fenyítéssel való nevelés tekintetében a tanulmány hét romániai szülőtípust különböztet meg. A legtöbben egyszerűen úgy vélik, a verés segít a gyermek nevelésében. A felmérés szerint a szülők 51 százaléka hisz ebben a nevelési elvben.

A másik szülőtípus maga is így gondolkodik, ám nem szeretné, ha kitudódna, hogy veréssel neveli gyermekét. Ide tartozik a romániai szülők nyolc százaléka. Ugyancsak nyolc százalék azoknak a szülőknek a aránya, akik a verést vallásos okokkal indokolják. Van szülő, akinek meggyőződése, hogy a verést maga a gyermek provokálja ki engedetlenségével. Részarányuk tíz százalék.

Akad olyan szülő is – részarányuk hat százalék – akik egyszerűen minden konkrét ok nélkül verik el gyermeküket, öt százalék pedig azért híve a verésnek, mert meggyőződése szerint mindenki ezzel a módszerrel él. Végül pedig mindössze a szülők 3 százaléka érez lelkiismeret-furdalást gyermeke elnáspángolása után.

A legtöbb szülő – részarányuk eléri a 90 százalékot – úgy gondolja, csak akkor lehet verésről beszélni, ha az ütések nyomán sebhelyek, hegek maradnak a gyermek testén, 50 százalékának pedig meggyőződése, hogy az elfenekelés esetében nem lehet gyermekverésről beszélni. Ez annál is inkább érdekes adat, mert a romániai szülők több mint fele véli úgy, hogy a gyermekek testi fenyítéssel való nevelése a súlyos szegénység és az oktatási-nevelés minősége mellett az ország harmadik legnagyobb problémáját képezi.

Ez történik a gyerek szervezetében testi fenyítéskor

A tanulmány szerint a veréssel megfenyített gyermek nagyjából ugyanúgy viselkedik, mint az ember ősei, amikor vadállat támadt rá, szervezetében ugyanazok a vegyi reakciók indulnak be. A stresszhelyzetben kialakult „hormonkoktél” által kiváltott reakciók tették aztán képessé az ember őseit a túlélésre.

A veréssel fenyegetett gyermek pulzusa felgyorsul, vérnyomása megnő, és a szokásosnál szaporábban lélegzik. Vénái több oxigént szállítanak az izomzatba, felkészítve a szervezetet az erőszakkal szembeni ősi gyakorlatra: a harcra vagy a menekülésre. Az erőszakkal fenyegetett ember szervezetében viszont olyan alapvető funkciók állnak le időlegesen, mint az emésztés és a növekedés.

Ezek a következmények

A World Vision Romania tanulmánya szerint a veréssel nevelt gyermekek hajlamosabban tanulmányaik abbahagyására. Azoknál a gyermekeknél, akiket sűrűn vernek meg, vagy akik több alkalommal is tanúi voltak szüleik verekedésének, fellép az orvosok által toxikus stressznek nevezett jelenség, amely mintegy megszállja az agy tanulásért és ésszerűségért felelős területeit.

Azoknak a felnőtteknek, akiket gyermekkorukban sűrűn vertek, kisebb az esélyük bejutni felsőoktatási intézményekbe, hogy elismert társadalmi státuszt harcoljanak ki vagy jól fizetett állásba kerüljenek.

A verés következményeiként krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint például szív- és érrendszeri megbetegedések, májbaj, asztma, elhízás, cukorbaj, rák, depresszió, viselkedési zavarok, magas vérnyomás.

Ezek a gyermekek hajlamosabbak az öngyilkosságra is. Romániában például 100 ezer 15 és 19 év közötti, öngyilkosságot megkísérlő fiatal esetében 6,3 haláleset következik be, szemben a 4,6 személyes európai átlaggal.

A fiúkat gyakrabban verik

A gyakorlat azt mutatja, hogy a fiúgyermekekben kevesebb sérülést okoznak a verések, mint a lányok esetében. Ennek egyik oka az, hogy az édesanyák kevesebb gondot fordítanak a fiúk nevelésére, akik ráadásul a statisztikák szerint kétszer-háromszor kevesebb verést kapnak, mint a lánygyermekek. A fiúk előnyös helyzetben vannak azért is, mert úgy érzik, nekik erősnek kell lenniük, nem viselkedhetnek „lány módjára”, nem szabad összeroppanniuk a verés hatására.

Jóllehet a verés azonos hatást gyakorol mind a fiúk mind a lányok ideg- és agyrendszerére, a lányok azonban inkább visszahúzódnak, magukba zárkóznak, könnyebben lesz úrrá rajtuk a depresszió, a verés tehát súlyosabb lelki következményekkel járhat náluk.