A legfőbb ügyészség és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóság (DIICOT) is tiltakozik, a büntetőjog tervezett módosításait.

Mindkét intézmény közleményt adott ki, amelynek lényege: ellehetetlenítené a bűnösök felelősségre vonását azoknak a - büntetőjogot és büntetőeljárást - módosító indítványoknak a hatályba lépése, amelyeket az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelv romániai meghonosítására hivatkozva tűzött napirendre az igazságszolgáltatás átszervezésére létrehozott parlamenti különbizottság.

A DIICOT állásfoglalásában emlékeztet: a parlament az érintett "gyakorlati szakemberek" véleményét mellőzve tűzött napirendre olyan törvénymódosítást, amely a vádhatóság szerint túlmutat az európai irányelv előírásain, és "megcsonkítja" a szervezett bűnözés leleplezését és büntetését lehetővé tevő nyomozói eszköztárat.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) csütörtöki állásfoglalásában azt állította: a 2016/343-as európai uniós irányelvet az előterjesztők csak ürügyként használják egy sor olyan - az ártatlanság vélelmét egyáltalán nem érintő - módosítás elfogadtatására, amelyekkel valójában meg akarják fosztani a bizonyító eljárásban használatos eszközeiktől a rendőröket és ügyészeket.

Ezek a kifogások

A vádhatóságok esősorban azzal az indítvánnyal nem értenek egyet, hogy minden feljelentett gyanúsítottat azonnal értesíteniük kelljen az ellene induló nyomozásról. Szerintük így lehetetlen lenne tetten érni, felesleges lenne lehallgatni egy olyan korrupt tisztségviselőt, aki csúszópénzt követel egy szerződésért, vagy házkutatást tartani egy kábítószer-kereskedőnél.

A különleges ügyészségek azt is kifogásolnák, hogy a gyanúsítottaknak joguk legyen részt venni a tanúk kihallgatásán, megítélésük szerint ugyanis ez megfélemlítheti a tanút, főleg, ha beosztottja a gyanúsítottnak, vagy egy erőszakos alvilági figura ellen kellene vallania.

Az ügyészek úgy vélik: csökkentené a társadalom biztonságát az előzetes letartóztatás elrendelésének korlátozása. Szerintük ez nemcsak a korrupciós bűncselekmények elkövetőit érinti, hanem még a népirtással, háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítottakat sem lehet előzetesbe helyezni, ha ezeket a cselekményeket nem erőszakkal követték el.

A DNA azt is kifogásolta, hogy egy módosító indítvány szerint nem lehetne a lehallgatás, házkutatás vagy számítógépes kutatás eredeti (például nemzetbiztonsági) céljától eltérő ügyben felhasználni az ily módon szerzett terhelő bizonyítékokat. A vádhatóság úgy értékelte, hogy a módosítások gyakorlatilag megszüntetnék a hamis tanúzás büntethetőségét is.

A PSD-ALDE koalíció pártjai az RMDSZ támogatásával ügyészségi visszaélésekre hivatkozva kezdték el az igazságszolgáltatás átszervezését és a büntetőeljárás módosítását, hogy elejét vegyék a titkosszolgálati és politikai megrendelésre indult megalapozatlan bűnvádi eljárásoknak, a tisztségviselők politikai megrendelésre történő lejáratásának. Az ellenzék szerint a parlamenti többség valójában korrupt politikusait próbálja megvédeni a felelősségre vonástól.