Az eddiginél jóval szigorúbban léphetnek fel a rendőrök a társadalomellenes magatartást tanúsító személyek ellen, továbbá több kihágás ezentúl bűncselekménynek minősül. Az előírásokat a rendőrök jogállását, illetve a közrend védelméről szóló törvényt módosító tervezet tartalmazza, amelyet hétfőn bocsátott közvitára a belügyminisztérium. A módosításokat a tárca azzal indokolja, hogy jelentősen megnőtt az utóbbi időben a rendőrök elleni erőszakos cselekedetek száma.

Jelentősen módodul a rendőrök jogállását szabályozó, illetve a közrend védelméről szóló törvénytervezet, amelynek egyik célja elejét venni a rendőröket érő agresszióknak, illetve szavatolni, hogy a rendőrség hatékonyabban vigyázhasson a közrendre, a közbiztonságra. A belügyi tárca által kidolgozott és közvitára bocsátott törvénytervezet számos rendelkezése megtalálható más államok idevágó törvénykezésében is – állítják a jogszabály kidolgozói.

Kihágásból bűncselekmény

A korábbi törvény kihágásnak minősítette és 200-1500 lej közötti pénzbírsággal sújtotta a rendőri figyelmeztetés ellenére, visszaeső módon elkövetett társadalomellenes cselekedeteket. Az új rendelkezések szerint ez már bűncselekménynek minősül, és három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés járhat érte. A belügyminisztérium szerint korábban sokan szándékosan, mintegy szórakozásból is elkövették ezt a kihágást, hiszen a büntetés összege nem volt túlságosan magas.

Szintén bűncselekménynek minősül ezentúl a rendőri figyelmeztetés ellenére, visszaeső módon elkövetett közscsendháborítás és a közrend elleni cselekedet. Bűnténynek minősül továbbá az igazoltatás megtagadása, valamint a rendőrségre való bekísérés elutasítása. Ezek hat hónaptól három évig terjedő börtönnel büntethetők.

A módosítások értelmében ugyancsak bűnténynek minősül a rendfenntartó közeggel vagy bűnvádi nyomozóval szembeni sértő vagy obszcén szavak nyilvános használata, ezekért három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés jár. Ha pedig ugyanezt a rendőr cselekszi, akkor ez visszaélésszerű magatartásnak minősül, amiről a büntető törvénykönyv rendelkezik.

Így zajlik egy szabályos igazoltatás

Az igazolásra felszólított személynek joga van arra, hogy a rendőrtől szóbeli indoklást kapjon az igazoltatás okairól. Ha az illető nem tudja igazolni magát, a rendőrnek jogában áll lefényképeznie és ujjlenyomatot venni tőle, akár a beleegyezése nélkül is.

A bekísért személyt ugyanakkor 24 óra elteltével szabadon kell bocsátani, még abban az esetben is, ha személyazonosságára ez idő alatt nem derült fény; egyben fel kell világosítani a bekísérés okairól. Az illető tiltakozhat a bekísérés ellen, ügyvéd segítségét kérheti, tájékoztathatja minderről családját vagy valamely más, általa kiválasztott személyt, illetve – külföldi állampolgár esetében – származási állama diplomáciai képviseletét. Szükség esetén orvosi segítséget kérhet.

Kiskorú igazoltatott személy esetében a rendőrnek értesítenie kell intézkedéseiről a kiskorú törvényes képviselőjét, a kiskorút pedig nem kötelezheti nyilatkozattételre. A rendőr az igazoltatási eljárás során előbb szintén igazolnia kell önmagát: ha egyenruhában van, közölnie kell nevét és az általa képviselt rendőrőrs számát. Ha civilben van, fel kell mutatnia szolgálati igazolványát vagy jelvényét is.

Ez alól kivételt képeznek azok esetek, amikor veszélyben forog a rendőr biztonsága vagy a közbelépés eredményessége. Ekkor a rendfenntartónak „Rendőrség” felkiáltással kell megkezdenie akcióját, és csak akkor kell igazolnia magát, amikor már ártalmatlanította a bűnelkövetőt.

Passzív, aktív, agresszív, nagyon agresszív ellenállás

Ha kihágást észlel, a rendőrnek előbb figyelmeztetnie kell az elkövetőt, a következő szavakkal: „Az ön cselekedete törvényellenesnek minősül, megismétlése, a törvény értelmében bűnvádi felelősséget von maga után”.

A törvénytervezet arról is rendelkezik, hogy az elkövető passzív ellenállása esetén a rendőr „fizikai erőt”, aktív ellenállás esetén „önvédelmi technikákat és ütéseket”, agresszivitás és testi sértés esetén „halált nem okozó eszközöket” alkalmazhat, rendkívül agresszív magatartás esetén pedig lőfegyverét is használhatja.

A rendőrnek jogában áll mandátum nélkül is behatolnia lakásba vagy más, behatárolt térségekbe, ha jelei vannak annak, hogy valaki veszélyben forog vagy jelei mutatkoznak álarcos által elkövetett fegyveres, robbanószeres, altatató vagy bénító szerek használatával, erőszakkal, vagy terroristák által elkövetett bűncselekményeknek.

A rendőrségi akciókat a rendőr a rendelkezésére álló videó- és hangfelvételekkel, fényképfelvételekkel rögzítheti, az érintettek beleegyezése nélkül is.

A jogszabályban külön cikkelyek vonatkoznak arra is, hogy a jövőben a magas rangú tisztségviselők és családjaik védelme mellett külön kell gondoskodni a rendőrök, a belügyi tisztségviselők valamint családjaik, továbbá a hivatalos látogatáson vagy kiküldetésben Romániában tartózkodó külföldi belügyi és igazságszolgáltatási hatóságok képviselői védelméről is.