A székelyföldi, nyelvi jogsértések ügyét tárgyalják az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa hivatalos levélben tájékoztatta Kovászna Megye Tanácsát, hogy a 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselője által korábban benyújtott petíciót szeptemberben tárgyalja a kongresszus elnöksége.

Mint arról beszámoltunk, az uniós testület alelnöke, Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke raportőrként korábban tájékozódott az ügyben Kovászna megyében.

A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor rámutatott: tisztában vannak azzal, hogy Európa Tanács nem szokott szankciókat alkalmazni a tagállamok ellen, viszont minden alkalmat megragadniuk, hogy a nemzetközi fórumokon hangot adjanak a székelyföldi nyelvi jogsértéseknek. „Gyakran ütközünk nyelvhasználati kérdésekben a kormány központi vagy megyei képviselőivel, a kétnyelvű pályázati űrlap esetében is, mint minden más alkalommal az állampolgárok érdekeit tartottuk szem előtt. Többször kihangsúlyoztuk, hogy mi nem a román nyelv használata ellen, hanem a magyar nyelv használata mellett kampányolunk. Erre egy elfogadható megoldás létezik, az, hogy a román mellett legyen a magyar is hivatalos nyelv Székelyföldön. Ezt a megoldást az Európa Tanács is szorgalmazza", fogalmazta meg Tamás Sándor.  

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának tagja, Grüman Róbert a háromszéki közgyűlés testület alelnöke szerint azért fontos, hogy a kongresszus elnökségének a napirendjére került a háromszéki civilek és egyházak petíciója, mert ez újabb lehetőség lesz elmondani, hogy a kormány megyei megbízottja, a prefektus nem engedi alkalmazni a Románia által tíz éve elfogadott, törvényben rögzített Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának előírásait. Ez a dokumentum világosan leszögezi, hogy a hatóságoknak és intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti kisebbségek írásban és szóban is használni tudják nyelvüket. „Világos, egyértelmű és nem többféleképpen értelmezhető törvényekre van szükség, amelyek a többnyelvűség használatát elősegítik és nem gátolják", véli Grüman Róbert. 

Mint arról beszámoltunk, a beadványban a háromszéki civilek és egyházi képviselők az ellen tiltakoznak, hogy Kovászna megye prefektusa idén megvétózta a megyei önkormányzat által használt kétnyelvű pályázati űrlapot. A petícióban rámutatnak, hogy "Kovászna megye prefektusa semmibe vette az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájába foglalt előírásokat, a Charta 25 éves évfordulóján, pontosan 10 évvel azt követően, hogy azt Románia is a 2007/282-es számú törvénnyel elfogadta. (...) Semmibe veszi a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy anyanyelvüket használhassák a helyi hatóságokkal való kapcsolattartásban".

 

Kapcsolódók

Kimaradt?