Temes, Kolozs és Bukarest mágnesként vonzzák az orvosokat

Azokban a megyékben a legjobb az egészségügyi személyzettel való ellátottság, ahol fejlett a gazdaság és orvosi egyetem működik.

Óriási aránytalanságok vannak a megyék között az egy orvosra jutó páciensek számának tekintetében. A legfrisebb statisztikai adatok szerint tavaly 57 300 orvos dolgozott Romániában, ami azt jelenti, hogy országos átlagban 345 lakos jut egy orvosra. Megyei bontásban ez az arány 168 és 1020 között változik, vagyis a legroszabb ellátottságú régióban egy orvos hatszor annyi lakos egészsége felett kell őrködjön, mint a legjobb egészségügyi hálózattal rendelkezőben. Erdélyben kisebb a hiány egészségügyi káderekből, mint a Kárpátokon túl, Székelyföldön azonban, s azon belül is elsősorban Hargita megyében nem túl rózsás a helyzet.

A legjobb ellátottsággal, érthető módon, Bukarest büszkélkedhet, ahol egy orvos átlagban csak 168 potenciális páciensért felel. A fővárosban lényegében nincs hiány egészségügyi szakemberekből, ott praktizál a hazai orvosok 22 százaléka. Vidéken az orvosi ellátottság szintje Temes megyében közelíti meg leginkább a bukarestiét, ahol is 190 lakosra jut egy orvos. Jó még a helyzet Kolozs (207 lakos/orvos), Dolj (244), Maros (253), Iași (277) és Bihar (318) megyékben is. Az adatokból kitűnik, hogy az egészségügyi káderhiány enyhébb a gazdaságilag fejlettebb, illetve az orvosi egyetemmel rendelkező megyékben.

A magyarlakta vidékek közül Szatmár van a leggyengébben ellátva orvosokkal, ott átlagosan mindegyikükre 663 lakos jut. Hargita sem dúskál egyészségügyi káderekben, 602 lakosról kell gondoskodnia egy orvosnak, mely arányszám körülbelül 85 százalékkal rosszabb az országos átlagnál. Hargitánál még a nem éppen prosperáló megyéknek számító Krassó-Szörény (573) és Szilágy (584) ellátottsága is jobb. 485 Háromszéken már lényegesen jobb a helyzet, a kisebbik székely megyében egy orvos átlagosan 485 emberre visel gondot. Az orvosi ellátottság a Kárpátok ívén belül Beszterce-Naszódban a legrosszabb, 739 fő/orvos.

A Regát azonban még az erdélyinél is súlyosabb orvoshiánnyal küzd. Moldvában 5, Havasalföldön pedig 7 olyan megye van, ahol hétszáznál is több páciens jut egy-egy orvosra, köztük olyan gazdaságilag viszonylag fejlettek is, mint Prahova (722). A helyzet Călărași és Vaslui megyékben a legtragikusabb, előbbiben 1020, utóbbiban 906 a lakosok és orvosok számaránya, de nem sokkal fényesebb a helyzet Ialomița (897), Dâmbovița (892) és Giurgiu (880) megyékben sem. Ezeken a vidékeken gyakori, hogy a kórházi állásokra meghirdetett versenyvizsgákra senki sem jelentkezik.   

 

Kimaradt?