Már ősztől könnyebb lesz az ötödikeseknek a román nyelv elsajátítása

Hamarosan lezárul az ötödikesek számára készült alternatív román tankönyvek kiértékelése, így ősztől ezekből tanulják a kisdiákok a románt - mondta a Maszolnak a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság munkatársa, Nagy Éva. Az RMDSZ törvénymódosításának köszönhetően négy év múlva ezek a diákok már alternatív román tételekből képességvizsgázhatnak.

A szenátus döntőházként nemrégiben fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a jövőre kezdő ötödikesek nyolcadik végén alternatív román tételekből képességvizsgázhassanak. Novák Csaba Zoltán, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke emlékeztetett, a 2011-es tanügyi törvény új folyamatot indított el azzal, hogy törvényes szintre emelte: a magyar nemzetiségű gyerekeknek jogukban áll speciális tanterv alapján tanulni a román nyelvet.

A politikus a Maszolnak elmondta: az RMDSZ programja hármas pilléren alapszik: a törvényi keret megteremtése, a speciális tanterv és tankönyvek kidolgozása, elkészítése, majd a ciklus végi vizsgák lebonyolítása. A törvényi keret adott, az elemi osztályok számára elkészült a speciális tanterv, az ötödikesek pedig őszre az alternatív tankönyveket is kézbe kapják.

A kihirdetésre váró törvénymódosítás a harmadik pillért is biztosítja, lehetővé teszi, törvényi szintre emeli, hogy a speciális tanterv alapján tanuló diákok ezen tantervből összeállított tételekből vizsgázzanak. A szenátor hozzátette, egy hosszú folyamat kezdetén vagyunk, hiszen a következő tanévben az ötödikesek számára lesz lehetőség a román nyelv nem anyanyelvként történő tanulására, a tervek szerint a hatodikosok a 2018-2019-es tanévtől kaphatják meg ezt a jogot, így négy év múlva kerülhet először sor arra, hogy a nyolcadikosok differenciált tételekből vizsgázhatnak. Az így vizsgázó nyolcadikosok lesznek továbbá majd azok az első diákok, akik szintén differenciált tételeket kapnak az érettségin.

A törvény mostanáig csak a román nyelv oktatásáról rendelkezett, a cikluszáró vizsgákról nem, ami azt jelenti, hogy a magyar diákok ugyanazt a tételsort kapták volna, mint román társaik, holott tantervük eltér az övéktől. Az RMDSZ ezt a jogszabályt, azaz a 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosította.

"A törvényes keret kidolgozása, majd elfogadtatása közben rengeteg ellenvéleménnyel, rosszindulatú állásponttal találkoztunk, miszerint ez nem más, mint az állam nyelvének lefokozása, leértékelése. A cél pontosan az ellenkezője. A román nyelv speciális tanterv alapján történő oktatása elmozdulást eredményezhet a romániai magyarság, főleg az állam nyelvével csak az iskolában és intézményekben találkozó tömbmagyarság számára abban, hogy gyorsabban, könnyebben és hatékonyabban sajátítsák el az állam nyelvét" - mondta Novák Csaba Zoltán.

Elkészült a tanterv, őszire elkészülnek a tankönyvek

Az ötödikesek sajátos tanterve még februárban elkészült, a tankönyvek értékelése pedig rövidesen lezárul a tanügyminisztériumhoz tartozó értékelő és vizsgaközpontnál - mondta megkeresésünkre Nagy Éva, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár munkatársa. Még nincsenek meg eredmények, most zajlanak az utolsó pontozások.

Nagy Éva emlékeztetett, az új tantervet szakemberekből álló munkacsoport dolgozta ki az év elején, gimnáziumban és egyetemen tanító magyar és román szaktanárok az ország különböző régióból a tanügyminisztérium és a neveléstudományi intézet munkatársaival együtt. Hozzátette, rövid idő állt rendelkezésükre, de sikerült elkészíteni a sajátos tantervet.

A tantervcsomag február végén állt össze, és március elején hagyták jóvá miniszteri rendelettel. A hivatalos közlönyben megjelent jogszabály szerint 2017 szeptemberétől az ötödikes diákokra vonatkozik az új tanterv, és az elkövetkezendő években pedig felmenőrendszerben lesz érvényes.

Az új tankönyvek kiadására körülbelül hat hónap áll rendelkezésre, így idén szeptemberben, az új tanév kezdetén az ötödikes diákokat már az új tankönyvekkel várják az iskolapadokban. A tantervcsomag része továbbá az új magyar nyelv és irodalomtanterv, a sajátos magyar zenetanterv, a magyar kisebbségi történelem tanterv és vallás tanterv, amelyekhez új tankönyvek is járnak.

A kabinetigazgató szerint az alternatív tantervnek mérhető eredményei négy év múlva lesznek, de emlékeztetett, hogy az ősztől kezdődő ötödikesek számára már könnyebb lesz a román nyelv elsajátítása.

A szenátusban néhány héttel ezelőtt elfogadott, kihirdetésre váró jogszabály, amely a 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosításával az RMDSZ tisztázta a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét is. A tanügyi rendszer a pedagógusok számára különböző továbbképzéseket ír elő, ezek elvégzését bizonyos pontszámmal honorálja. A magyar továbbképző központ lehetőséget teremt majd a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok a pedagógusok szakmai előmenetelét segítik, a vezető tisztségek betöltésére szervezett versenyvizsgákon elengedhetetlenek. A magyar továbbképző központ megszervezésére 2 éve biztosított az anyagi keret, de az intézmény beindításához szükség volt a jogi háttér tisztázására. A központ körüli huzavonáról bővebben itt olvashat.

A tanárok örülnek a változásoknak

A gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium romántanára, Szabó Zsolt a Maszolnak elmondta, jelenleg az alapprobléma valóban az, hogy elvárják a magyar diákoktól, hogy annyit és úgy tudjanak románul, mint az anyanyelvi beszélők.  „Azzal egyetértek, hogy a magyar diáknak is valamilyen szinten kommunikálnia kell románul, ismernie kell bizonyos fogalmakat. De ha megvalósul a differenciált vizsgázás, akkor ez csak jót jelent a magyar diákoknak, mert szerintem több lehetőségük lesz továbbtanulni. Nem ötösöket fognak kapni az érettségin, hanem remélhetően nagyobb jegyeket. A nyolcadikosoknak is több lehetőségük lehet jobb líceumokba bejutni” – véli a gyergyószentmiklósi szaktanár.

Elmondta, a kisérettségi, érettségi vizsgák ma nem arról szólnak, hogy a diák mennyire tud kommunikálni románul, hanem arról, hogy mennyire tudja bemagolni azokat a fogalmakat, amelyeket előír a program. Nem kimondottan a praktikus tudásra kíváncsiak, hanem inkább magolásra kényszerítik azokat a gyermekeket, akik nem beszélik megfelelően a románt, de jó osztályzatot szeretnének kapni.

„Több olyan újságcikk is napvilágot látott, amelyben a Hargita megyei román oktatást, valamint a diákok tanulási készségeit ostorozzák. Igenis a magyar diákok is tudnak akár 8-9-10-est kapni, mind a képességfelmérőn, mind az érettségin, mert nagyon jó a memóriájuk, vagy olyan családból származnak, ahol beszélik a román nyelvet” – fejtette ki Szabó Zsolt arra utalva.

„Nagyon nehéz a magyar diákoknak, ezt mindenki tudja. Nincs az oktatásban folytonosság, következetesség első osztálytól tizenkettedik osztályig. Mert negyedik osztályig csak szavakat tanulnak a gyermekek, minimális gyakorlati tudást szereznek. Ötödiktől viszont túlzásba vitt nyelvtannal folytatják, és 9-12-ikben igaz, hogy főként irodalmat tanulnak, de ebben az esetben is arról szól az egész, hogy mennyire tudja a diák időnként szó szerint bevágni egyes tételek kidolgozását. Ennek kellene véget vetni, hogy végre a megértést, a kreativitást, az önállóságot pontozzák, azt, hogy a tudását felhasználva hogyan tud önállóan dolgozni, feladatokat megoldani, kommunikálni” - magyarázta.

Másképp kellett tálalni

A középiskolai tanár szerint a magyar diákoknak gyakorlati dolgokat kéne tanítani, mert lehetséges, hogy a tizenkettedikes diák tökéletesen tudja a Moromeţii regény tartalmát, sőt azt is hogyan kell azt leírni bizonyos szempontok szerint. De mindezek ellenére szinte biztos, hogy az üzletből nem tud kérni egy kenyeret, tíz tojást és egy liter tejet.

Szabó Zsolt hozzátette, hogy az elmúlt években sokat dolgoztak kollégáival azon, hogy hatékonyabban készülhessenek a Hargita megyei diákok az érettségire. Két munkafüzetet is kiadtak Hargita megye különböző településein és régióiban dolgozó román tanárok közreműködésével, az első kiadványon (Caiet de lucru de limba română ca limbă nematernă) nyolcan, a másodikon (Auxiliar pentu dezvoltarea competenţelor eleviilor care aparţin minorităţiilor) pedig tizenketten dolgoztak. „Nagyon pozitív a visszajelzés a munkafüzetekkel kapcsolatban. Az összeállításuk alatt betartottuk a tantervben előírt programot. De színesebben fogalmaztuk meg a tételeket, amelynek nem feltétlenül lettek könnyebbek, de a segítségükkel fejlődni is lehet, mert fokozatosan nehezednek a feladatok” – fejtette ki Szabó Zsolt. A céljuk az volt ezzel, hogy a diákokat rávezessék arra, hogy nem is annyira nehéz a romántanulás, csupán tálalás kérdése az egész.

Végzős diák: „Oda kell állni és tanulni”

Molnár Réka idén érettségizett Gyergyószentmiklóson. Jól sikerült az érettségije, és mint mondta, ennek feltétele a sok gyakorlás és tudatos készülés volt.

„Az a tapasztalatom, hogy meg lehet érteni a leckéket, csak tényleg oda kell állni és tanulni. Az órákon változatos módokon készültünk az érettségire. Volt olyan óra, amelyeken csak az esszékkel foglalkoztunk, megbeszéltük az irodalmi mű tartalmát, a lényeges dolgokat leírtuk a füzetbe, ezután megint átvettük az anyagot, majd felmérőt írtunk belőle. Más órákon teszteket oldottunk, amelyekkel az első tételekben kért feladatokat gyakoroltuk. Aztán pedig az érvelő szövegekkel is foglalkoztunk. Mindenkinek írnia kellett egyet, amelyet közösen javítottunk ki” – mesélt az érettségire való felkészülésről a végzős diáklány. 

A középiskola első három évében voltak kifejezetten kommunikációs óráik, tehát inkább magát a nyelvet tanulták, beszélgettek, amellett, hogy az érettségire kért irodalomból is készültek. „Amikor a kilencediket kezdtem, annyira még nem tudtam románul, de a középiskola kezdetével tényleg odaálltam és tanultam. Jól sikerült az érettségi, nem voltak nehezek a tételek, órákon oldottunk nehezebbeket is. Szeretnék mindenképp továbbtanulni, de még nem döntöttem el, hogy konkrétan hol, azt tudom, hogy az agrármérnöki szak nagyon érdekel. Szívesen elmennék ugyanakkor külföldre is, egyszer, tapasztalatszerzésre. Nem szeretnék végleg kint maradni, de mindenképp kipróbálnám a külföldi életet” – számolt be a jövőjére vonatkozó terveiről Molnár Réka. 

Eredményes felkészítők nyolcadikosoknak

A Felcsík Kistérségi Társulás április 24. és május 27. között kisérettségi felkészítőt szervezett román nyelv és irodalomból a felcsíki nyolcadikos diákok számára. A programba 8 tanár és összesen 86 diák jelentkezett Csicsóból, Madéfelváról, Csíkrákosról, Csíkmadarasról, Csíkdánfalváról, Csíkkarcfalváról, Csíkszenttamásról és Csíkszentdomokosról – tudtuk meg Bogács Angyalka-Klára projektfelelőstől.

A program indulása előtt a kistérségi társulás munkatársai elemezték a tavalyi román nyelv és irodalom vizsga, valamint idén a próbavizsga eredményeit. Összehasonlítva az idei felkészítőn részt vevő diákok kisérettségi jegyeit az előzőekével, arra a következtetésre jutottak, hogy sokkal jobb eredmények születtek idén. Bogács Angyalka-Klára hangsúlyozta, hogy az eredmények vizsgálatánál nem szabad elfelejteni, hogy tavaly más diákok, más tételből vizsgáztak. Idén a felcsíki diákok 86,1 százaléka kapott átmenő jegyet, ez 20,34 százalékkal több, mint a tavaly.

2016-ban a felcsíki diákok 54,64 százaléka 5-ös alatti jegyet kapott a román képességfelmérő vizsgán. Az idei próbavizsgán 37,2 százaléknak adtak 5-ösnél kisebb jegyet, míg az igazi megmérettetésen csupán 16,86 százalékuknak. 7-es és 9-es közötti osztályzatot tavaly 12,56 százalék kapott, míg idén 30,13 százalék. Idén két diáknak 9-es fölötti jegye van, a legjobb osztályzat 9,45. Ezekhez az eredményekhez viszont külön foglalkozásokra volt szükség, hogy a kisdiákok pótolni tudják azt, amire a jelenlegi tanterv és tankönyv nem ad lehetőséget: a román nyelv nem anyanyelvi szintű oktatására.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?