Nagy érdeklődés kíséri évről évre a magyarországi parlamenti képviselők február 1-jén nyilvánosságra kerülő vagyonnyilatkozatát. Ám nagyon nehéz utánajárni, hogy a politikusok által közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, a kitöltésre vonatkozó szabályok hézagosak, és a parlament illetékes bizottsága pedig csak akkor indít vizsgálatot, ha bejelentést kap és a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a politikus „tévedett" vagy „lódított".

Tévedni nem bűn

A nyilatkozat helytelen kitöltése lényegében bűncselekmény: magánokirat-hamisítás, ami akár börtönbüntetéssel is sújtható. Ám ez csak akkor igaz, ha bizonyítható, hogy a politikus „tényt szándékosan valótlanul közölt". Az eddigi esetekben viszont a képviselő tévedés, hiba esetén a bizottsággal közölte, hibázott, így nem állapítottak meg szándékosságot. A mentelmi bizottság elnöke szerint eddig összesen két esetben indult meg az eljárás, de azok is megnyugtatón zárultak, a képviselők határidőn belül kijavították a nyilatkozatukat.

A Magyar Narancs 2007-ben 300 olyan céget számolt össze, melyek a képviselők érdekeltségébe tartoztak, a nyilatkozatok szerint viszont ezeknek egynegyede termelt adóköteles jövedelmet a politikusoknak.

A nyilatkozattétel szabályai ráadásul igen rugalmasak. Elviekben a képviselő az Országgyűlés elnökének is lead egy nyilatkozatot, melyben feltünteti minden tisztségét, állását, mindenféle rendszeres vagy eseti jövedelmét (ami meghaladja az egyhavi tiszteletdíját), de semmi nem írja elő, hogy ezt a dokumentumot össze kellene vetni a vagyonnyilatkozattal. Ráadásul az utóbbiban a december 31-i állapotot kell feltüntetni: tehát a képviselő akár azt is megteheti, hogy egy nappal korábban lemond az adott cégben betöltött tisztségéről, majd januárban ismét betölti azt.

A politikusok maguk is rugalmasan kezelik a nyilatkozattételi kötelezettségüket: Orbán Viktor nem írta bele, pontosan mekkora a miniszterelnöki fizetése, csak annyit jegyzett meg „törv. szerint".

„Nincstelen" honatyák

Az országgyűlési képviselők, az ország vezetőinek vagyonbevallása alapján rengeteg politikus nem csak hogy alig rendelkezik bármivel is, de egyenesen adósságcsapdában vergődik és a rokonok segítik ki őket kölcsönökkel. Van, akinek az éves vagyongyarapodása nagyjából kimerül egy autóra szerelhető tetőcsomagtartóban, sőt még egy „nincstelen" fideszes honatya is akad, akinek egyetlen vagyona a három évvel ezelőtt szerzett laptopja. Összességében elmondható, hogy a kötelező vagyonnyilatkozataik alapján politikusaink szinte csak átvészelni tudták a 2012-es évet, kevéske pluszbevételeikből is legfeljebb hiteleiket fizették vissza.

Csakhogy a legtöbb országos vezetőn olyan karóra és öltöny van, mely önmagában kisebb vagyon, bevallásaik alapján sokszor úgy tűnik, hogy köreikben még egy átlag magyar is módos embernek számít.

A politikusok – és nem csak Magyarországon – régen megtalálták a módját, miként lehet komoly vagyonokat felhalmozni cégek, külföldi bankszámlák, strómanok stb. mögött úgy, hogy papíron ezekből alig lehessen bármit is látni.

Emellett a képviselők, államtitkárok, miniszterek luxuskiadásai (autók, ingatlanok, utazások stb.) mögött az állam áll, azaz valamilyen formában megtalálják annak a módját, hogy a legkülönfélébb költségeiket az önkormányzat vagy az állam, illetve állami és önkormányzati cégek fedezzék. Ennek köszönhetően egy papíron átlag magyarnak számító képviselő is furikázhat akár 40 milliós luxuskocsival, hiszen egy vidéki kisváros vagy egy állami cég fizeti annak lízingdíját – nem is beszélve arról, hogy maga a lízingdíj is olykor mélyen a piaci ár alatt van, hiszen az autót is „baráti alapon" szerezték be.

Persze mindkét feltételezés egyszerre igaz és a kettő együtt biztosítja a politikusok rendkívül magas életszínvonalát.

Kormánypárti vagyonok

„Az ember nem teszi fel a vagyonát egyetlen fogadásra, de a felét már fel merném tenni arra, hogy az év végére megállapodunk az IMF-fel" – ajánlott fogadást tavaly októberben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Mint azóta kiderült, Rogán elvesztette a fogadást, hiszen a Nemzetközi Valutaalap csütörtökön hivatalosan is felfüggesztette a több mint egy éve húzódó hiteltárgyalásokat.

Miután az Országgyűlés hivatala péntekre virradó éjjel közzétette a képviselők legfrissebb, a 2012. december 31-i állapotot tükröző vagyonbevallását, kiderült, hogy a frakcióvezető nem is kockáztatott olyan sokat a fogadással: míg egy évvel korábban 6,3 millió forintja volt a takarékban, ez tavaly év végére 3,4 millió forintra zsugorodott – az 1,7 millió forintos „fogadásvesztést" tehát még kibírta volna. Közben az 59 milliós bankhitele 30 millióra apadt ugyan, de bevallása szerint 18 millió forinttal tartozik egy magánszemélynek.

A vagyonnyilatkozat alapján az V. kerület polgármesteri posztját is betöltő Rogán havi jövedelme is csökkent: 2011 végén – amikor még nem volt frakcióvezető, ellenben tagja volt a fővárosi közgyűlésnek – még bruttó 1,8 millió forintot vihetett haza, 2012 végén viszont már csak alig 1,7 milliót. Vagyona egyebekben nem változott, továbbra is egy II. kerületi társasházban lakik feleségével és két fiával (harmadik gyermeke az első feleségével él).

A kormánypárti képviselők közül 2011-ben a fideszes Papcsák Ferenc keresett a legjobban, és neki 2012-ben is jól ment az üzlet: képviselői (havi bruttó 510 ezer) és zuglói polgármesteri (544 ezer) fizetésén túl 64,9 millió forint osztalékot és 4 millió forint bérleti díjat vett ki ügyvédi irodájából - míg tavalyelőtt csak 40 milliót hozott az iroda –, a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnökeként pedig keres további nettó 188 ezer forintot.

Nem jár jól anyagilag az előléptetéssel Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Fidesz korábbi frakcióvezetője. Míg frakcióvezetőként, Hódmezővásárhely polgármestereként és a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági tagjaként összesen havi majdnem bruttó 1,7 milliót keresett, államtitkárként (a képviselői alapdíjjal együtt) be kell érnie 1,2 millióval. Igaz, a földjei után továbbra is kap négymillió forint bérleti díjat. 2012-ben ennek ellenére újabb, közelebbről meg nem nevezett műtárgyakkal gyarapította gyűjteményét, visszafizetett kétmillió forint családi kölcsönt, nyolcmillióval növelte kötvényei értékét, és négymillióval a készpénzállományát.

Szomorú ok miatt gyarapodott a miniszterelnök, Orbán Viktor vagyona: vagyonnyilatkozata szerint tavaly ötmillió forint takarékbetétet helyeztek el a feleségével közösen, ami Lévai Anikó örökségéből származik. Ezen túlmenően a kormányfő összesen csak 200 ezer forinttal tudta növelni a bankban tartott pénzét, miközben még mindig több mint tízmillió forinttal tartozik a 2002-ben felvett húszmilliós lakáshiteléből. Korábbi könyvei tavaly már csak 114 ezer forintot hoztak Orbánnak, akinek vagyonnyilatkozatából az is kiderül, hogy öt gyermekéből már csak három él vele közös háztartásban, Ráhel és Gáspár már kirepültek a családi fészekből.

Valószínűleg nagyon bízik a kormány gazdaságpolitikájában Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki személyesen is példát mutat az embereknek: 1,4 millió forintot fektetett állampapírba, miközben 18-ról 10 millióra csökkent a hitele. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek ellenben nincs állampapírja, csak kétmillió forint készpénze, illetve 14 millió forint egyéb pénzkövetelése. Matolcsy tavaly már havi százezer forintot kapott a Heti Választól a cikkeiért, míg 2011-ben ez még csak 50 ezer forint volt.

Egészen különleges befektetést találunk Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár vagyonnyilatkozatában: a korábbi elszámoltatási kormánybiztos két darab oldenburgi sportlovat vásárolt tavaly, az egyik egymillió, a másikat kétmillió forint értékűre becsüli (néhány lovas fórum hirdetései alapján még csikók lehetnek, a felnőtt egyedek ára jóval magasabb ennél).

Szerényen élő ellenzékiek

Az ellenzéki vezetők a kormánypártiakhoz képest szerényen élnek, közülük egyedül Mesterházy Attila MSZP-elnök kap fizetést a pártjától, havi bruttó 282 ezer forintot (ehhez jön képviselőként és frakcióvezetőként 997 ezer). Vona Gábornak, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjének semmilyen más jövedelme nincs, mint az az 1,1 millió forint, amit az Országgyűléstől kap. Az LMP-s Schiffer András az ügyvédi irodájából kétmillió forint osztalékot vett ki tavaly, a parlamenti jövedelme pedig havi bruttó egymilliót forint.

A 2011-es bevallások alapján Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök volt a legjobban kereső képviselő, igaz, nem az Országgyűléstől kapott havi bruttó 256 ezer forint tette tehetős emberré, hanem az Altus Befektetési Zrt.-ből kivett 69 millió forint osztalék. Tavaly még jobban ment az üzlet, hiszen a friss bevallás szerint 88 millió forintot hozott a vállalkozás. Ebből arra is futotta, hogy majdnem ötmilliót törlesszen a kötcsei nyaralója hiteléből: már csak 64,8 millió forinttal tartozik.