Románia lakosságának háromnegyede szerint a korrupció elburjánzása miatt az ország rossz irányba halad. Ezért nagyrészt a parlamentet is felelőssé teszik, hiszen a megkérdezettek 85 százaléka szerint a jelenség a legelterjedtebb a román törvényhozás fórumában – derül ki az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által megrendelt felmérésből.

A lakosság magatartása és véleménye az érdekkonfliktusokról című közvélemény-kutatást a Közpolitikai Intézet készítette, 1085 fős, az ország lakosságára nézve reprezentatív mintán, március 10. és 24. között.

Érdekkonfliktus: elméletben és gyakorlatban

A mintacsoport hetvennyolc százaléka szerint az érdekkonfliktus mindenképpen korrupciós cselekedetnek számít, nyolcvanhat százaléka pedig azt állítja, nem szavazna meg olyan polgármestert, aki érdekkonfliktusban áll, illetve bűnvádi dosszié készült ellene. További negyvenhárom százalék úgy véli, hogy nyomban meneszteni kellene polgármesteri tisztségéből az érdekkonfliktusban álló személyeket, harminchat százalék pedig azon a véleményen van, hogy azonnal bíróság elé kell állítani őket.

A legutóbbi helyhatósági választások eredményei viszont ellentmondanak ennek az utóbbi adatnak, hiszen számos, korrupciós dossziéban szereplő, vizsgálati fogságban lévő vagy elítélt politikust választottak meg a települések élére.

Így például Nagybánya csúszópénz elfogadása miatt vizsgálati fogságban lévő polgármesterét, Catalin Cherechest újraválasztották tisztségébe. Hasonlóképpen megválasztották Bukarest 6. kerületi polgármesterét, az adócsalással és pénzmosással vádolt Gabriel Mutut. A csúszópénz elfogadása, pénzmosás, befolyását törvénytelen pénzszerzésre felhasználó Lia Olguta Vasilét szintén újraválasztották Craiova polgármesteri tisztségébe, mi több, az annak idején a Nagy-Románia Pártot is megjárt politikus munkaügyi miniszter lett a Grindeanu kormányban.

De polgármester lett Botosani-ban Catalin Flutur is, jóllehet ellene már 2015-ben bűnvádi dossziét állítottak össze szolgálati visszaélés miatt, idén májusában pedig bíróság elé állították.A 2016-ban  Déva polgármesterévé választott Mircia Munteant 2013-ban négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték szolgálati visszaélés miatt.

Csak hat százalék tudja…

Ellentmond továbbá ennek az adatnak az a tény is, hogy a felmérésnek megfelelően a megkérdezettek csupán ötven százalékát érdekli az érdekellentét, tizenhét százalékát pedig mindez közömbösen hagyja. A mintacsoport alig hat százaléka állította azt, hogy pontosan tisztában van azzal, mit is jelent az érdekkonfliktus, harminchárom százalék viszont eléggé tájékozottnak vallotta magát a kérdésben.

A korrupció problémáját a megkérdezettek döntő többsége, hetvenkét százaléka megoldatlannak találja, illetve sürgős megoldást vár rá, hetvenöt százalék pedig azon a véleményen van, hogy a korrupció miatt Románia nemkívánatos irányba halad.

Feketelista

Az intézmények tekintetében a mintacsoport nagy többsége, nyolcvanhat százaléka szerint összeállított feketelistán az érdekkonfliktus leginkább a parlamentre jellemző, alig egy százalékkal kevesebben állították azt, hogy a jelenség a kormányban is elterjedt, és hetvennyolc százalék pedig a polgármesteri hivatalokat jelölte meg. Az intézmények listájának túlsó végén, negyven százalékkal, a magánszektor, harminchét százalékkal az egyházak és harmincnégy százalékkal az iskolák találhatók.

A megkérdezettek több mint fele, ötvenhárom százaléka jelentené az illetékes személynek vagy fórumnak, ha tudomást szerezne érdekkonfliktusokról. Közülük negyvennyolc- negyvennyolc százalék ilyen esetben az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez illetve az Országos Korrupcióelleni Ügyészséghez, vagy pedig az érintett intézmény vezetőségéhez fordulna.  

A fennmaradó negyvenhét százalék 32 százaléka azonban nem tenne jelentést az érdekkonfliktusokról, mivel szerinte mindennek nem lenne semmiféle értelme, 31 százaléka úgy véli, ebből csak problémái támadhatnak, 22 százalék pedig azét hallgatna, mert úgy érzi, mindez nem tartozik a hatáskörébe.