Húsvét vasárnapján Erdélyben elsősorban a bárányhúsé ilyenkor a főszerep, Magyarország legnagyobb részében viszont a sonka uralja az asztalt – piros tojás az viszont mindenütt az asztalra kerül. A fogyasztóvédők arra intenek, hogy jó nézzük meg, mit teszünk a bevásárló kosárba.

Vigyázni kell a bárányhússal, amely nem mindig friss. A friss bárányhúst arról lehet megismerni, hogy felszínén vékony száraz réteg képződik, a megvágott hús pedig kissé fénylő és enyhén nedves. A friss bárányhús színe a felületen rózsaszínű, a vágásnál pedig vörös. Állaga kemény és rugalmas, ha megnyomjuk, akkor a nyomás helye hamar eltűnik, az illata kellemes, a faggyú pedig fehér és összefüggő réteget alkot.

Bárányhúst egyébként nem ajánlatos „maszeknél” vásárolni, nem csak a hús minősége miatt, de azért is, mert a mérésnél könnyen becsaphatnak. A legjobb íze egyébként a tizenkét kiló körüli báránynak van. A románok által nagyon kedvelt, bárányaprólék (drob) tizenhat, az egészségre veszélyes adalékanyagot tartalmaz.

Tojásfesték: harminckét adalékanyag

Oda kell figyelni a tojásfesték vásárlásánál is, közülük jó néhány szintén mérgező anyagokat tartalmaz, amelyek a tojás héján átütve a gyomrunkba kerülhetnek akár úgy, hogy rátapadnak a tojásra, akár úgy, hogy a hámozás közben a kezünkre tapadt festék a tojás fogyasztása közben szintén a szervezetünkbe juthat.

A fogyasztóvédők által megvizsgált tizenhét festékfajta harminckét féle adalékanyagot tartalmazott, egyebek között E171-es titándioxidot, amely az állatok 40 százalékában vastagbélrákot okozott. Az E172-es adalékanyag, vagyis a vasoxid használatát Németországban betiltották, mivel allergiát és gyomorbántalmakat okozhat. A sárga színű E102 tartrazin, más néven azofesték használatát az Egyesült Államokban, Norvégiában és Ausztriában tiltották be, a vizsgálatok alapján asztmás rohamokat, kiütéseket, depressziót, csalánkiütést okozhat.

A színeknek megfelelően a tojásfestékek  E101ii, E102, E104, E110, E120, E122, E127, E131, E132, E133, E141ii, E151, E160b, E171, E172 adalékanyagot tartalmaznak, ezeket szaknyelven élelmiszeripari színezőknek hívják és valamennyien többé-kevésbé ártalmasak az egészségre.

Ezért a tojásfestéshez sokkal ajánlatosabbak a „hagyományos” módszerek. A piros és a rózsaszínhez használhatunk például friss céklát, hagymahéjat. A tojást sárgára vagy rózsaszínre festhetjük répával, citrusok héjával, kék színt nyerhetünk vöröskáposzta lapuból, zöldet pedig spenótlevélből.

A friss tojás héja egyébként matt és érdes, a régebbieké viszont sima és fényes. Ha vízbe helyezzük, akkor a friss tojás az edény alján marad, hossztengelye párhuzamos az edény aljával, vagy legfeljebb 30-45 fokos szöget zár be vele. A kevésbé friss tojás feljön a felszínre.

Veszélyes kalács

A fogyasztóvédelmi hivatal elnöke, Costel Stanciu egyetemi tanár véleménye szerint a húsvéti kalács is veszélyes lehet. A megvizsgált harmincegy féle üzleti kalácsban harminchárom adalékanyagot találtak. Ráadásul a kalácstésztánál a hagyományostól igencsak eltérő alapanyagokat használnak, mint például darát, szójalisztet, borecetet, burgonyarostot, kukoricalisztet és -élesztőt, amelyekhez színező- és tartósító anyagokat, mesterséges édesítőt adnak. Sok esetben mesterséges édesítő helyett az üzleti kalács túlságosan sok cukrot tartalmaz.

Jó ebédhez – jó bor dukál

A bőséges húsvéti ebédhez jól megy a bor. Halhoz, kagylóhoz, rákhoz száraz fehér bor, könnyű vagy nyerspezsgő dukál. Az előételeket száraz vagy félszáraz fehérborral esetleg rozéval öblíthetjük le. Fehér húsokhoz – borjú, bárány, sertés, baromfi – zamatos, könnyű vörösbort, aranysárga fehérbort fogyasszunk. Vörös húsok mellé – juh, marha – nehéz, erős vörösbort szolgáljunk fel.

Az ebéd végeztével ihatunk vörös bor vagy zamatos fehér bort. A sütemények mellé jól megy a félédes vagy édes habzóbor, a gyümölcsökhöz pedig az ízletes, félédes fehérbor.