Politikai és egyházi támogatástól függetlenül elindul a székelyföldi rászorulók számára a Székelyföldi Heti Betevő civil kezdeményezés a magyarországi Heti Betevő mintájára. A kezdeményezéshez csatlakozott a Trauma és válságövezet nevű újságírói munkacsoport is, amely a válságövezetekkel, a menekültútvonallal, a közel-keleti konfliktusos övezetekkel, az ott élő, odaszorult emberekkel foglalkozik.

„A humanitárius katasztrófák, a mélyszegénység nem ismer határokat és etnikumot” – magyarázta a Maszolnak Parászka Boróka újságíró, aki elmondta, a munkacsoport marosvásárhelyi bemutatkozását követően Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában is ismertetik programjukat, terveiket.

A Székelyföldi Heti betevő Marosvásárhelyen indul, és annak függvényében, hogy kik, hogyan csatlakoznak, mekkora lesz a helyi támogatottság, a kezdeményezők szeretnék meghonosítani máshol is. Egyelőre vannak érdeklődők Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is, de meglehetősen időigényes munka, alaposan át kell nézni, hogy mennyire lehet megszervezni, ki hogyan tud csatlakozni. Parászka tájékoztatása szerint a próbaakciót április végén, május elején tervezik megszervezni, és ha sikerül, májustól heti rendszerességgel indul Marosvásárhelyen.

A Trauma és válságövezet munkacsoport Marosvásárhelyen mutatkozott be a napokban, nem csak a munkájukról beszéltek, de egy úgynevezett „próbafőzést” is tartottak. Az újságírókat tömörítő csoport marosvásárhelyi rendezvényével párhuzamosan több más európai szervezet is szervezett hasonló jótékonysági akciót, például lengyel-, olasz-, német-, görög- és törökországi, szerbiai, bulgáriai partnereik főztek a rászorulóknak.

A munkacsoport tagjai azoknak kívánnak szakmai segítséget, információt, kapcsolatokat nyújtani, akik a menekültútvonalon dolgoztak, dolgoznak, vagy kívánnak dolgozni. Másrészt megpróbálják egy kicsit közelebb hozni az emberekhez azokat a tudnivalókat, amiket ezekben a terekben szereztek, hogy első kézből jussanak információkhoz. Ezért a marosvásárhelyi esemény résztvevői a jezidi menekülteket választották, számukra szerveztek gyűjtést, felhívta a figyelmet arra, hogy genocídium zajlott és zajlik egy etnikai-vallási kisebbség ellen.

„Mi ezekért az emberekért, ezekkel az emberekkel dolgozunk és próbáltuk eddig nem túl nagy sikerrel megszólítani akár a mi képviselőinket is, hogy itt a kisebbségi jogok védelmének egy új formájára és újfajta hatákonyságra lenne szükség, merthogy ez a törökországi táborokba zárt közösség olyan egyedülálló kisebbség, amely nem muszlim és nem keresztény” – magyarázta a marosvásárhelyi újságíró, aki többször is megfordult a menekültútvonalon, olyan határzónákban, ahol az Iszlám Állam áldozatai élnek, izoláltan, nagy veszélyben, vegyes táborokban.

„Ők áldozatai az iszlamista terrorizmusnak, mégis összekényszerítették olyan csoportokkal, akiktől tartanak” – magyarázta Parászka, aki munkatársaival azt szeretné elérni, hogy a 2014 óta ott élők az anyanyelvüknek, illetve a közösségi identitásuknak megfelelően élhessenek, a gyerekek oktatásban részesülhessenek,  megtanulhassanak írni és olvasni, tankönyvekhez, internetkapcsolathoz jussanak.

Az újságírók ezt a munkát egyrészt saját erőforrásból, önkéntesként végzik, mert meggyőződésük, hogy ez egy olyan lehetőség, amellyel felhívhatták a figyelmet az emberi és kisebbségi jogokra.