A romákat, a fogyatékkal élőket, a nőket érő erőszakos cselekedetek, a túlhajtott terrorelleni intézkedések miatt bírálta Romániát az Amnesty International 2016-os jelentésében.

A jelentés Romániával foglalkozó fejezetében az emberjogvédők rámutatnak: a romákat továbbra is rendszeresen éri hátrányos megkülönböztetés, kényszer-kilakoltatás és más jogsértés.

Tavalyi, áprilisi jelentésében az ENSZ emberi jogi különmegbízottja felszólította a hatóságokat, ismerjék el, hogy a romákat rendszeresen éri súlyos diszkrimináció, és hajtsák végre a 2015-2020-as Roma Felzárkóztatási Stratégiában foglalt célkitűzéseket, továbbá tegyenek célzott intézkedéseket az oktatás, az egészségügy és a munkavállalásuk területén.

Júniusban az Európa Tanács emberjogi biztosa hasonló aggályokat vetett fel. Márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága sürgette a hatóságokat, hogy hagyjanak fel a roma családok kilakoltatásával Eforie városában, akiknek otthonait 2013-ben rombolták le. Júniusban a Konstanca megyei bíróság úgy döntött, hogy a 2013-as bontás jogellenes volt, és felszólította az önkormányzatot, biztosítson megfelelő lakhatást a családoknak. Az év végéig ez megoldatlan maradt.

A 2010-ben Kolozsvár központjából kilakoltatott és a szemét-, illetve vegyianyag-lerakóhelyéről, valamint két meglévő romatelepéről ismert Patarét területére száműzött 300 roma tavaly még mindig az igazságért küzdött az European Roma Rights Centre (ERRC) nevű civil szervezet segítségével. A civil szervezetek szerint az újabb szemét-lerakóhelyek eltüzeléséből származó mérgező füst légzési problémákat okoz az ott élőknek.

Az ENSZ emberi jogi különmegbízottja Patarétre látogatott, és jelentést készített a „primitív körülményekről”, beleértve az áramhiányt, nyirkosságot és zsúfolt lakásokat is.

Rendőri erőszak

Májusban az European Roma Rights Centre és a Romani CRISS közösen sürgette az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot Románia ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt, mivel a roma gyerekeket rendszeresen jogellenesen elkülönítik az iskolákban. 112 északkelet-romániai önkormányzat helyzetének megvizsgálásával fény derült arra, hogy 394 iskolából 82-ben különítették el valamilyen formában a roma tanulókat.

Januárban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Románia megsértette a Boaca család négy (roma) tagjának emberi jogait, mivel kínzásnak, rossz bánásmódnak és hátrányos megkülönböztetésnek tették ki őket, 2006 márciusában pedig a rendőrök fizikailag bántalmazták őket a Giurgiu megyében lévő clejani rendőrségen. Ion Boacának, a három másik áldozat apjának 19 nap kórházi ellátásra volt szüksége a bántalmazások után.

Júniusban az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága befejezte egy sor kulcsfontosságú strasbourgi döntés gyakorlatba ültetésének felülvizsgálatát. Ezek nagyrészt a rendőrség romákkal szembeni brutalitása, az eredménytelen nyomozások és a valószínűsíthetően rasszista indítékok kapcsán indultak be. Az European Roma Rights Centre, a Romani CRISS és az APADOR-Helsinki Bizottság szerint a kormány nem tett megfelelő intézkedéseket a meghozott ítéletek végrehajtására, illetve a széleskörű intézményes rasszizmussal szemben.

Melegek hátrányos megkülönböztetése

A Románia által 2011-ben ratifikált, a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény életbe lépett ugyan, de az év végéig, azaz 2016 végéig nem sikerült a rendelkezéseit a gyakorlatba átültetni.

A jelentés melegeket érintő részében megemlítik, hogy Romániában még mindig nem ismerik el a homoszexuálisok jogait. A polgári törvénykönyv tiltja az azonos neműek közötti házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot, és a külföldön kötötteket sem ismeri el. Az alkotmánybíróság még vizsgálja annak az amerikai és román állampolgárnak az esetét, akik azt szeretnék elérni, hogy a Belgiumban kötött melegházasságuk jogköreit Romániában is ismerjék el. 

A Koalíció a családért – egy nagyjából 30 egyesületből és alapítványból álló csoport – májusig tartó kampányt folytatott egy olyan javaslat előterjesztéséért, amely az alkotmányban szereplő család fogalmát a „nő és férfi közötti házasságra” korlátozná.

Júliusban az alkotmánybíróság engedélyezte, hogy a parlament határozzon az esetleges országos népszavazásról, amelyet a kérdésben írnának ki. Az ügyben az év végéig nem született döntés.

Áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a hatóságok nem végeztek hatékony nyomozást a 2006-os Bukarest Pride résztvevői elleni támadás kapcsán.

8926 családon belüli erőszak – fél év alatt

Júniusban az Emberi Jogok Európai Bírósága nyilvános meghallgatást tartott Románia szerepéről az Egyesült Államok által vezetett kiadatási és titkos letartóztatási programokban, amelyeket a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazott a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Abd al-Rahim alNashiri szaúd-arábiai állampolgár, akit a guantánamói börtönben tartottak fogva, keresetet nyújtott be Románia ellen, mivel állítása szerint 2004 és 2006 között megkínozták egy bukaresti titkos CIA börtönben, a román hatóságok pedig nem vizsgálták ki hatékonyan az ügyét. A román kormány tagadta az állításokat, és azzal érvelt, hogy folyamatban van egy vizsgálat. A döntés nem született az év végéig.

Romániában hivatalos adatok szerint 8926 családon belüli erőszak történt 2016 első hat hónapjában – az áldozatok 79 százaléka nő volt, a bántalmazók 92,3 százaléka pedig férfi volt. A civil szervezetek jelentése szerint az áldozatok tényleges száma azonban ennél jóval magasabb. Júliusban felkérték a román kormányt, tegyen komolyabban intézkedéseket a nők elleni és a családon belüli erőszak leküzdése érdekében, ám – a megszokott gyakorlatnak megfelelően – ez alkalommal sem történt semmiféle konkrét intézkedés.