Buzogány Dezső kolozsvári egyetemi tanár szerint Batthyányi Ignác püspök latin nyelvű kézírásos végrendeletének egy hibás latin átiratából készült az a fordítás, amely alapján eddig a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát próbálták tisztázni. 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyháztörténet professzora a római katolikus egyház felkérésére szakértő fordítóként készítette el a vitatott végrendelet fordítását a gyulafehérvári táblabíróság számára, mely a Batthyáneum restitúciós perét tárgyalja. A dokumentumot Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora is lefordította a bíróság számára. 

A végrendelet szövege azért fontos, mert az állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a római katolikus egyháznak Románia legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor a római katolikus egyháztól vettek el. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyház mellett Erdély provinciára is hagyta a gyűjteményt, ezért az állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. 

Buzogány Dezső a Krónikának elmondta, hogy a fordításra felkért szakértők az eredeti végrendelet digitális fényképeit, átírt latin szövegét és az átirat egy korábban készült fordítását kapták meg. Elmondta: először az átiratot kezdte tanulmányozni, és sok helyen nem értette a szöveget. Ekkor összevetette az átiratot az eredeti, kézírásos dokumentummal, és sok hibát, téves átírást talált. Hozzátette: nem csoda hát, hogy az átirat alapján készült korábbi fordítások pontatlanok, elhibázottak voltak. 

Buzogány Dezső szerint Batthyányi Ignác püspök a végrendeletében voltaképpen alapítványt hozott létre, amelybe a könyvtárat és a csillagvizsgálót és az ezek fenntartását biztosító birtokokat csoportosította. A szakértő nyomatékosította: értelmezése szerint "az egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapta az adományt". Elismerte azonban, hogy a provincia szó használata lehetőséget ad más értelmezésre is: vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik. 

A szakértő elmondta: értelmezése igazolására jó néhány olyan európai iratot hozott fel, amelyek azonos formában használják a kifejezést, és alatta mindig egyházi provinciát értenek; az egyik dokumentumban szó szerint is kimondják, hogy az egyházi terminológiában a provincia kifejezés mindig a püspöki körzetet jelöli.