Január 17-re tűzte ki a következő tárgyalást a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásáról szóló perében a gyulafehérvári táblabíróság a keddi tárgyaláson, egyben felszólította az egyház által javasolt szakértőt, Buzogány Dezső kolozsvári egyetemi tanárt, hogy akkorra készítse el a perdöntőnek tekintett latin nyelvű dokumentum fordítását.

Mint Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogásza az MTI-nek elmondta, ezzel ítélethirdetéshez közeledik a per alapszakasza.

A per tétje, hogy vissza kell-e szolgáltatni a római katolikus egyháznak a Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök által a 18. században létesített gyulafehérvári könyvtár és csillagvizsgáló épületét és gyűjteményét.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A páratlan értékű könyvtárat a római katolikus egyháztól vette el a román kommunista állam, ám visszaszolgáltatását mindeddig Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva halogatták. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román állam képviselői úgy értékelik, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.

A korábbi tárgyalásokon az állam képviselői Ioan Aurel Pop kolozsvári történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorát, az egyház képviselői pedig Buzogány Dezső református teológiai professzort kérték fel a végrendelet lefordítására. Ioan Aurel Pop fordítását az egyház képviselői kifogásolták az ügy korábbi tárgyalásán. Buzogány Dezső az MTI-nek elmondta: hétfőn küldte el a táblabíróságnak az általa készített fordítást.

Potyó Ferenc, a római katolikus érsekség általános helynöke az MTI-nek korábban elmondta: a gyűjtemény gondozásában készek együttműködni a román állammal, de ehhez kiindulási pontnak tekintik az államosítás előtti állapot visszaállítását, amikor az egyház volt a könyvtár egyedüli tulajdonosa.