banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Ki legyen a miniszterelnök? Klaus Johannis kormányalakítási dilemmái

A parlamenti választások utáni legnagyobb talány, hogy kit bíz meg kormányalakítással Klaus Johannis. Az államfő kedden ismét megerősítette, hogy nem a választásokon győztes párt elnöke, a büntetett előéletű Liviu Dragnea lesz ez a személy. De mi történik, ha a PSD köti az ebet a karóhoz? Összefoglaltuk a lehetséges forgatókönyveket.

Szerdán tartják az elnöki hivatalban az államfő és a parlamenti pártok vezetői közötti kormányalakítási tárgyalások első fordulóját. Ekkor a miniszterelnök személye biztosan nem dől még el, annál is inkább, mert a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és leendő koalíciós társa, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetői el sem mennek a találkozóra.

A szociáldemokraták már jelezték, hogy csak a parlamenti mandátumok érvényesítése után nevezik meg a miniszterelnök-jelöltjüket. A helyzet akkor bonyolódhat, ha a PSD jelöltje Liviu Dragnea pártelnök lesz, akinek az államfő kedden ismét megüzente: büntetett előélete miatt nem számíthat a tisztségre. Klaus Johannis arról is beszélt: ez elvi kérdés, amihez képest csak „másodlagos” tényező, hogy büntetett előéletű személyek miniszteri kinevezését a 2001/90-es törvény is tiltja.

Előrehozott választások

Ha a PSD jelöltje Liviu Dragnea lesz, Klaus Johannis nyilván két dolgot tehet: vagy elfogadja, vagy elutasítja a győztes párt ajánlatát. Ha elfogadja, akkor következetlen, és elveszíti a maradék támogatottságát, ha elutasítja, akkor akár politikai válságra lehet számítani.

Klaus Johannisnak államfőként joga van elutasítani Liviu Dragnea jelölését. Az alkotmány leszögezi (a hivatalos fordítást idézzük): „Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal”. Vagyis az alaptörvény szerint „egy jelöltet” és nem „a jelöltet” kell megneveznie. Ha a jogalkotók ez utóbbi lehetőséget akarták volna alaptörvénybe iktatni, akkor úgy fogalmaztak volna, hogy Románia elnöke kijelöli a többséggel rendelkező párt által javasolt miniszterelnököt.

Liviu Dragnea személyének elutasítása esetén az államfő egy másik személyt nevesít majd miniszterelnöknek. Az illető a parlament elé terjeszti a kormányprogramot és minisztereinek névsorát, ám a PSD-ALDE többség nem szavaz bizalmat a kormánynak. Ekkor az államfő új miniszterelnököt nevesíthet (de ragaszkodhat a korábbi jelöltjéhez is), akit szintén leszavaz a parlament. Ha a harmadik kormányalakítási sikertelen lesz, akkor az alkotmány szerint az államfő feloszlatja a palamentet és előrehozott választásokat írnak ki.

Felfüggesztés

Bár ezt Liviu Dragnea ezt egyelőre tagadja, könnyen elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy a PSD már az első sikertelen kormányalakítási próbálkozás után kezdeményezni fogja az államfő tisztségéből történő felfüggesztését. Ha az akció sikerrel jár – a baloldalnak kényelmes többsége van a parlamentben –, az államfő helyét várhatóan a régi-új szenátusi elnök Călin Popescu Tăriceanu venné át, aki pedig Liviu Dragneát nevezné ki kormányfőnek.

Tény, hogy mindkét forgatókönyv elhúzódó politikai válságot jelentene.

De mi van a jogi akadállyal?

Bár Klaus Johannis a mérlegelése szempontjából másodlagosnak nevezte, jelenleg a 2001-ben elfogadott 90-es törvény tiltja, hogy Liviu Dragnea miniszterelnök lehessen. A jogszabály egyik cikkelye szerint a kormány tagjai csak olyan személyek lehetnek, akik román állampolgárok, lakhelyük Romániában van, gyakorolhatják választói jogukat, nem született terhelő ítélet ellenük bűnvádi eljárásokban és eleget tesznek a törvény megfelelő cikkelyében foglalt feddhetetlenségi feltételeknek. E törvény szerint Liviu Dragnea tehát nem csak kormányfő, de még miniszter sem lehet majd a kormányban.

Ha a PSD ragaszkodik a pártelnök kormányfői tisztségéhez, az új parlament könnyedén módosíthatja a törvényt. Ám a nép ügyvédje révén elérheti, hogy a jogszabály az alkotmánybíróság elé kerüljön. Victor Ciorbea ombudsman kedden jelezte is: az intézmény „egy-két napon belül eldönti”, hogy a „hozzájuk érkező jelzések alapján” megteszik-e ezt a lépést.

Ha a nép ügyvédje a törvény alkotmányosságának vizsgálatára kéri fel a taláros testületet, akkor még mindig kétséges lesz az alkotmánybírák döntése. A 2001-es törvényben szereplő tiltás alkotmányossága jelenleg ugyanis az alkotmányjogászokat is megosztja.

Ha a taláros testület alkotmányellenesnek mondaná ki a jogszabályt, akkor – jogászok szerint – a testület élesen eltérne saját joggyakorlatától. Ebben az esetben minden olyan törvényt át kellene írni, amelynek valamely előírása a büntetett előéletre vonatkozik, továbbá módosítani kellene azokat a törvényeket, amelyek tiltásait nem tartalmazza az alkotmány.

Kényszerpályán az államfő

Klaus Johannisnak a miniszterelnök megnevezésekor nehéz feladata lesz, hiszen tiszteletben kell tartania a választások eredményét és a törvényt is. Felkérheti a szociáldemokratákat, hogy Liviu Dragnea mellett javasoljanak további személyeket is kormányfőnek. Nehezen hihető viszont, hogy ebbe belemennének a szociáldemokraták.

Ebben az esetben az államfő maga nevesíthet olyan szociáldemokrata politikust, akit – véleménye szerint – a szociáldemokrata többségű parlament megszavazna. Ez a lépés politikailag kissé erőltetettnek mutatkozik, de legalább tiszteletben tartja mindkét szempontot: a választások eredményét és a törvényességet.

Elemzők szerint a legrosszabb megoldás Klaus Johannis részéről az lenne, ha engedne a szociáldemokrata nyomásnak, és Liviu Dragneát nevezné ki kormányfőnek. Jogilag megszegné a törvényt, politikailag pedig ez a lépés katasztrofális lenne számára: ezzel ugyanis nem állítaná maga mellé a szociáldemokratákat, de elveszítené saját választóinak jelentős részét.

Ha Klaus Johannis mégis Liviu Dragneát nevezi ki miniszterelnöknek, akkor a parlament ezt könnyedén megszavazná. Ha azonban a 2001-es törvény nem módosul, az ellenzék jó eséllyel az alkotmánybírósághoz fordulhatna, hiszen a törvényszegés világos lenne, az alkotmány pedig kimondja, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani.

A végső szó Dragneáé

A dilemmákat Liviu Dragnea oldhatná fel. A vita elhúzódása esetén a választók közül egyre többen a PSD elnöke ellen fordulnának, azzal vádolva őt, hogy önző érdekeivel váltotta ki a politikai válságot. Ebben az esetben pedig a legjobb lenne lemondania miniszterelnöki vágyairól.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?