A PSD „óvintézkedésekkel” láncolná magához az ALDE-t

A december 11-i parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb  szociáldemokraták (PSD) óvintézkedésekkel próbálják megelőzni, hogy szabadelvű szövetségesük, az ALDE a voksolás után átálljon a jobboldalhoz, és ellenzékbe kényszerítse őket - írta hétfői számában az Adevarul című lap.

A közvélemény-kutatások 40 százalék körüli támogatottságot jósolnak a PSD-nek, de jelenlegi szövetségesén, a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök vezette, 7 százalékra becsült ALDE-n kívül valamennyi, a parlamenti küszöb átlépésére esélyes párt kizárta vele az együttműködést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötendő koalíció lehetőségét viszont a PSD elnöke, Liviu Dragnea zárta ki.

Az Adevarul szerint azt a PSD is elismeri, hogy még 45 százalékos eredmény esetén sem várható, hogy - a töredékszavazatok visszaosztása után - megszerezze a parlamenti helyek többségét, így mindenképpen szüksége lesz koalíciós partnerre. Mivel volt már rá példa, hogy a PSD-listán parlamentbe jutott kis párt - a korábbi Humanista Párt, amelynek egykori tagjai most az ALDE-ban politizálnak - a 2004-es választások után az államfő nyomásának engedve átült a jobboldalra, Dragnea most be akarja biztosítani magát, hogy nem fog az ALDE-val is így járni. Az Adevarul szerint a PSD elnöke nem akar kormányalakítási konzultációkat addig, amíg nem tartják meg a parlament alakuló ülését. Dragnea állítólag ismét szenátusi házelnöki tisztséget szán Tariceanunak, akivel aztán együtt akar az államfőhöz menni. Ha a posztot az ALDE már megszerezte, és a parlament alakuló ülésén bebizonyosodott, hogy működik a PSD-ALDE koalíció, Klaus Johannis államfő már nehezebben utasíthatja el a szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltjét - írja a lap.

A kormányalakítási konzultációk elhalasztása az új parlament beiktatásáig azt is lehetővé tenné, hogy a törvényhozás sebtében elhárítsa az akadályt Dragnea miniszterelnöki kinevezése elől. Jelenleg ugyanis érvényben van az a Nastase-kormány idején hozott törvény, miszerint a kormány tagjainak nem lehet priuszuk: márpedig Dragneát jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy - választási csalással összefüggő - korrupciós perben.

Az alkotmány csak akkor köti meg az államfő kezét a miniszterelnök-jelölt nevesítése terén, ha a győztes pártnak egyedül is megvan a parlamenti többsége. A PSD aggályait az indokolja, hogy Johannis nyilvánvalóvá tette: szívesen adna újabb kormányalakítási megbízást a jelenlegi szakértői kormányt vezető Dacian Ciolosnak, ha az őt támogató jobbközép pártok megszerzik a választásokon a parlamenti többséget.

Kimaradt?