Hetvenmillió európai polgárnak nincs megfelelő írás-olvasási készsége, nehezen boldogul a számokkal, és ennél is többen alacsony vagy hiányos digitális ismeretekkel rendelkeznek. Sógor Csaba szerint ők az Európai Unió munkaerőpiacának legsérülékenyebb szereplői, akiknek helyzetén javítani kell.

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be készségfejlesztési program-tervezetét, a téma pedig november 22-én került az Európai Parlament asztalára. A képviselők konkrét válaszokat kértek a bizottság terveiről. Az Európai Bizottság úgynevezett készséggarancia program létrehozását helyezte kilátásba, amelynek célja a munkavállalást elősegítő szakmai képzés biztosítása a középfokú oktatási végzettséggel nem rendelkezők számára. Ennek kapcsán kedd este Marianne Thyssenhez, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztoshoz intéztek parlamenti kérdést a képviselők.
Az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának álláspontját Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő továbbította a vitában. Elmondta, az alacsony képzettséggel rendelkezők a mai munkaerőpiacon hátrányban vannak, leginkább az ipari munkahelyek számának csökkenése és a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó feladatok egyre növekvő komplexitása veszélyezteti őket. Azáltal, hogy a legkiszolgáltatottabbak esélyeit igyekszik növelni, a terv az egyik legfontosabb intézkedés, amit az Európai Unió a szociális problémákra válaszként megfogalmazhat, ezért ezt a kezdeményezést az EPP is elkötelezetten támogatja.

Sógor Csaba hangsúlyozta: ez egy olyan terület, amely eltérő kihívásokat jelent az uniós tagállamok számára, ezért a nemzeti programoknak jól átgondolt országos stratégiákra kell majd támaszkodniuk. Ennek kapcsán a képviselő világosan szeretné látni, hogy milyen európai uniós mechanizmust használna a Bizottság a Készséggarancia program életbe léptetésére és végrehajtására. „Lesz-e erre egy átgondolt stratégia és miként biztosítaná a Bizottság a rögtönzött, eseti intézkedések helyett a jól átgondolt tervek támogatását?” – tette fel a kérdést az erdélyi képviselő az uniós biztosnak.

Az európai parlamenti képviselők körében egyetértés van azt illetően, hogy több pénzt kell fordítani az alacsonyan képzett uniós polgárok készségeinek fejlesztésére, ez az intézkedés ugyanis amellett, hogy szociális problémákra fogalmaz meg válaszokat, javíthatja az EU versenyképességét és a gazdasági termelékenységet is. Többen azonban megfogalmazták, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy ez plusz terhet róhat a tagállamokra.

„A bizottság elképzelése még nem teljesen átlátható, de támogatjuk ezt az intézkedést, hiszen sikeres végrehajtás esetén nagyban hozzájárulhat a hosszantartó munkanélküliség problémájának és az abból fakadó egyéb szociális következményeknek a megoldásához. Olyan helyzetekre adhat választ, amelyekkel Romániában is nagyon sokan szembesülnek” – mondta Sógor Csaba a téma kapcsán.