Rossz irányba haladnak a dolgok az országban a romániai magyarok 70 százaléka szerint. A magyar választók elsősorban az egészségügyi szolgáltatások javítását, a minimálbér növelését, Erdély gazdasági fejlesztését várják el az RMDSZ-től – derül ki a Kvantum Research legfrissebb közvélemény-kutatása szerint.

A szeptember második felében végzett felmérés adatai azt mutatják, hogy az erdélyi magyaroknak rossz a közérzete: mindössze 20 százalékuk vélekedik úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak Romániában. Ez az arány a fele annak az adatnak, amit két éve, 2014 novemberében mértek a szociológusok.

Az általános borúlátás ellenére az erdélyi magyaroknak több mint a fele (54 százalék) elégedett az életkörülményeivel. Érdekesség, hogy az előző években végzett felmérésekkel összehasonlítva kiderül: a megkérdezettek még soha nem voltak ilyen nagy arányban elégedettek az életkörülményeikkel. A válaszadóknak szintén csaknem a fele (46 százalék) gondolja úgy, hogy egy év múlva ugyanilyenek lesznek az életkörülményei.

A felmérést végző szociológusok összeállították az erdélyi magyarok RMDSZ-szel szembeni elvárásainak toplistáját is. Érdekesség, hogy a közösségi ügyek a középmezőnybe kerültek, a választók elsősorban a jólétük javításához kapcsolódó kérdések megoldását igénylik az érdekvédelmi szövetségtől: az egészségügyi szolgáltatások javítását, a minimálbér növelését, Erdély gazdasági fejlesztését, a lakásfenntartási költségek csökkentését, a gazdák támogatását.

A felmérés a magyar politikusok ismertségére és megbízhatóságára is rákérdezett. A válaszadók Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bíznak a leginkább (71 százalék) és Biró Zsolt MPP-elnökben legkevésbé (19 százalék). Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének, Szilágyi Zsoltnak a népszerűsége leszálló ágban van: míg 2014 szeptemberében az erdélyi magyarok 35 százaléka bízott benne, ma ez az arány csak 26 százalék.

A román politikusok közül a válaszadók továbbra is Klaus Johannisban (50,5 százalék) bíznak a leginkább, a második helyezett Dacian Ciolos miniszterelnök (29 százalék), Victor Ponta bukott miniszterelnök (10,2) pedig a harmadik (10 százalék). Érdekesség, hogy az államfő megítélése nagyot romlott másfél év alatt: 2015 márciusában még az erdélyi magyar 85 százaléka bízott benne.

A politikai szervezetek közül az RMDSZ-ben (76,7 százalék) bíznak a legtöbben. Az EMNP-ben és az MPP-ben nagyjából azonos arányban (32,4 és 36,7 százalék) bíznak az erdélyi magyarok. Az RMDSZ-be vetett bizalom tíz százalékponttal nőtt az elmúlt másfél évben. Javult ebben az időszakban az MPP megítélése is, az EMNP-é azonban romlott.

A romániai társadalom átlagához hasonlóan az erdélyi magyarok az intézmények közül az egyházakban (79,6 százalék) bíznak a legjobban, a második helyre az önkormányzatok (57,9), a harmadikra az Európai Unió (41,5) került. A korrupcióellenes ügyészégben (DNA) 37,4 százalék bízik. Érdekesség, hogy az EU megítélése nagyon sokat romlott az elmúlt évekbe, és a korábbi felmérésekhez hasonlítva mélyponton van az erdélyi magyarok körében. Az DNA megítélése az elmúlt másfél évben szintén romlott.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok nagy többségének (78 százalék) fontos, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, 73,5 százalékuk szerint pedig az erdélyi magyarságot egyetlen szervezetnek kellene képviselnie a bukaresti törvényhozásban.

Az adatok azt vetítik előre, hogy az erdélyi magyaroknak több mint a fele elmegy szavazni a december 11-i parlamenti választásokon, 54 százalék legalábbis ezt biztosra veszi. Ez a részvételi szándék alacsonyabb a másfél évvel ezelőtt mért 60 százaléknál. A pártok támogatottságának megoszlása a biztos szavazók körében: RMDSZ  - 78,6, EMNP – 4,6, MPP – 2,3 százalék. Az RMDSZ-re szavazók aránya 9 százalékpontot nőtt az utóbbi másfél évben. A román pártok támogattsága a magyarok körében rendkívül alacsony, a PSD-é 1,5 százalékos, a PNL-é 1,2 százalékos.

A szavazókorú magyarok közel 85 százaléka támogatja, hogy a választások után az RMDSZ tagja legyen a kormánynak. Ugyanakkor sokkal többen szeretnék azt, hogy az RMDSZ a PNL-vel kormányozzon (48,1 százalék), mint azt, hogy a PSD-vel lépjen koalícióra (28,7). 

A felmérés az etnikumközi viszonyok megítélésre is kitér. Az adatok szerint a magyarok 40 százaléka konfliktusosnak tartja a magyarok és a románok kapcsolatát, 61 százalék szerint ez az a viszony az elmúlt egy évben nem változott. Érdekesség, hogy az elmúlt négy évben nőtt azoknak az aránya, akik szerint javult a román-magyar viszony. A magyarok 30 százaléka ugyanakkor úgy véli: ez a viszony romlani fog Erdély és Románia egyesülésének 100 éves évfordulója miatt. 

A felmérés szeptember 15. és október 1. között készült 1236 fős mintán, 2,8 százalékos hibahatárral.