Elégedetlenségüknek adtak hangot a vidéki polgármesterek, de a különböző erdészetek, vadásztársaságok és gazdák is a vadászati kvótákkal kapcsolatban kedden Sepsiszentgyörgyön, az országban elsőként megszervezett, teljes megyét érintő konzultáción - írja a Kovászna megyei tanács közleményére hivatkozva az Agerpres. 

Az érdekelt felek beadvánnyal fordulnak Dacian Cioloş miniszterelnökhöz, illetve Cristiana Paşca Palmerhez, a környezetvédelmi tárca vezetőjéhez - írja a dokumentum. Kérik a vadak által okozott károk megtérítését, az állatállomány reális felmérését és a megelőző kilövések engedélyezését. 

A felszólalók főleg a medvekárokra összpontosítottak

Az állatállományban okozott kár szinte teljes mértékben a medvék számlájára írható, és a populáció nagy számának a következménye. A jelenlévők 1.000-1.300 egyedre teszik a háromszéki medveállományt, és ennek megközelítőleg a fele lenne az optimális - állítják. A túlpopuláció következményeképpen a gyengébb egyedek kiszorulnak a területek szélére: ezek tesznek kárt a szarvasmarhákban, sertésekben vagy a különböző terményekben - részletezi a közlemény. 

A vadászok jó ideje szorgalmazzák a megelőző kilövéseket. 

Benedek Barna, a Pro Silva Vadászegyesület vezetője hangsúlyozta: olyan jogszabály megalkotására van szükség, amely lehetővé teszi a probléma megelőzését. 

Tamás Sándor, a megyei önkormányzat vezetője leszögezte: nem a megyei tanács hatásköre, hogy ezt a kérdést megoldja, de kénytelenek foglalkozni ezzel a problémával. 

"Ezt a fórumot úgy hívtuk össze, hogy minden érintett legyen itt. Elsősorban a polgármestereken csapódik le, hogy nincs megfelelőképpen szabályozva a vadak által okozott károk rendezése. A probléma az, hogy az állatok tönkreteszik a gazdaságokat, bemennek az udvarra, megtámadják a jószágokat. Ami ennél is súlyosabb, hogy sok esetben nem mernek az emberek kimenni az utcára, mert a medve folyamatosan ott jár. Azt a teljesen merev elzárkózást, amelyet a szaktárca részéről tapasztalunk, nem lehet megoldásnak tekinteni, ez a szabályozás nem felel meg a realitásoknak. Vannak szakemberek, akik el tudják dönteni, hogy mi a helyes eljárás, azonban az, amit nemrég Bukarestben egy íróasztal mellett eldöntöttek, nem felel meg a valós helyzetnek. Meglátásom szerint olyan megoldásra van szükség, amelyben egyensúlyban van a vadállomány, a környezetvédelem és az emberek érdeke. Úgy gondolom, hogy a ma papírra került igények az első adminisztratív lépést jelentik a tényleges megoldások felé" - mondta a megyei tanácselnök. 

Mikor fizetik meg a vadkárokat? 

A tanácselnök hangsúlyozta: a szaktárcát óriási felelősség terheli a vadkárok kifizetésének késései miatt. A jelenlévők között több gazda is volt, akinek a megfelelő jóváhagyásokkal rendelkező kártérítési igényét 2012-től figyelmen kívül hagyják, holott kötelező lenne kártérítést fizetni neki. 

Elhangzott az is, hogy a minisztérium mondvacsinált okokra hivatkozik, hiszen van megfelelő anyagi kerete a károk rendezésre. 

Több gazda és több polgármester, köztük Fodor István, Bodok község és Kis József, Zágon polgármestere, Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke is elpanaszolta, hogy az emberek nem bíznak abban, hogy megtérítik az okozott kárt, többen fontolgatják, hogy abbahagyják a gazdálkodást. 

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta: még 2014-ben kidolgoztak egy törvénytervezetet a kárfelmérés és a kártérítés módszertanának a javítására, azonban ezt figyelmen kívül hagyták. A tervezetet ezúttal újra eljuttatják a miniszterhez. 

A környezetvédelmi hatóság Kovászna megyei vezetője, Gheorghe Neagu elmondta: az intézményhez idén 106, medvék által okozott kárról érkezett bejelentés, ebből 64 eset háziállatokat ért támadás, a többi pedig a terményekben okozott kárra vonatkozott - írja közleményében a Kovászna megyei tanács.