Vitatott törvények a legnépesebb parlament utolsó ülésszakán

Igen heves viták várhatók a jelenlegi – minden idők legnépesebb – parlamentjének utolsó ülésszakán. A honatyák álláspontjai ugyanis a napirendre kerülő számos törvénytervezet esetében élesen különböznek egymástól.

Szavazás a szuperimmunitásról

A képviselőházban elfogadás előtt áll az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet. A jogszabály megtiltja az ügyészeknek, hogy dokumentumokat vigyenek el, hogy elkobozzák az ügyvéd és védence levelezését, hasonlóképpen nem foglalhatják le az ügyvéd számítógépét, mobiltelefonját, még akkor sem, ha azok a vizsgálat szempontjából fontos elemeket tartalmaznak. A bírónak kötelessége jelezni az ügyvédnek, hogy engedélyt adott telefonjának lehallgatására.

A törvénytervezetet támogatják mindazok a honatyák – párthovatartozástól függetlenül – akiknek meggyűlt a bajuk az igazságszolgáltatással.

Nincs egyetértés a bírák és ügyészek jogállásáról rendelkező törvény esetében sem. A jogszabályt Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke terjesztette be és azt június elején elfogadta a képviselőház. A volt kormányfő szerint a törvénytervezet felszabadítja majd az igazságszolgáltatást a politikai nyomás alól. A jelenlegi törvény értelmében a legfelsőbb bíróság elnökét, alelnökeit az államfő nevezi ki a Legfelsőbb Bírói Tanács ajánlására. Călin Popescu-Tăriceanu – akinek a neve egyébként Bogdan Olteanu korrupciós ügye kapcsán is felmerült – szövege kivonja ezt a jogkört az államelnök hatásköréből

Az államfő és igazságügyi miniszter a törvényjavaslat szerint nem nevezhetné ki Románia főügyészét valamint az Országos Korrupcióelleni Ügyészség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Bűncselekményét Kivizsgáló Igazgatóság főügyészét sem.

„Alkotmánybírósági „örökség”, plágiumviták

Ám az őszi ülésszak folyamán dolgozni kell az alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek mondott jogszabályokon is, közöttük a helyi választottak jogállását szabályozó törvényen, a hivatali visszaélésről szóló szövegen is – itt is nagyon a véleménykülönbségek.

Vitát vált majd ki az a jogszabálytervezet is, amely a doktori cím visszavonásáról rendelkezik plágium esetén. A törvénytervezetet Klaus Johannis államfő küldte vissza a törvényhozásnak, miután alaposan szétszedte a szöveg szinte mindegyik cikkelyét. A honatyák előzőleg teljes mértékben megváltoztatták a Cioloş-kormány sürgősségi kormányrendeletét, amelynek megfelelően a doktorátusi címet megkérdőjelező fellebbezések az oktatási tárcához tartozó, Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanács hatáskörébe tartoztak volna, a doktori címek pedig visszavonásuk pillanatától kezdve jogi hatásukat veszítik. A honatyák ügyködése folytán azonban teljesen más törvény látott napvilágot.

Döntés a pénzünkről

Nehezen egyeztethetőek majd össze a nézőpontok a devizahitelek átváltása tekintetében is. E jogszabály elfogadása régi adósága a honatyáknak, miután a svájci nemzeti bank intézkedése nyomán már nem rögzítették a svájci frank és az euró árfolyamát, így a svájci frank jelentősen felértékelődött az euróhoz, és így tehát a lejhez képest is. A svájci frank jelenlegi árfolyama meghaladja a négy lejt, ami kétszerese a 2006-2008 közötti árfolyamnak – akkor pedig a romániai bankok 1,8-2 lejes árfolyamon számolták a svájci frankot. Azoknak tehát, akik ebben a valutában vettek fel bankkölcsönt, kétszeresére növekedett részleteket kellett fizetniük.

Megvitatásra vár a személyi fizetésképtelenségről rendelkező törvény is, amelyet ugyan elfogadtak a parlamentben, de alkalmazását 2017-re halasztották. A bankárok ugyanis kezdetben ellenezték a jogszabályt, de miután életbe lépett a törlesztést kiváltó ingatlanátadás törvénye, a pénzintézetek már sürgetni kezdték a korábbi jogszabály életbe lépését, amely helyettesíthetné ez utóbbi törvényszöveget.

Csakhogy a személyi fizetésképtelenségről szóló jogszabály jelenleg nem alkalmazható, mivel az illetékes hatóságok még mindig nem hívták életre a Fizetésképtelenség Országos Bizottságát és annak területi szerveit.

Népszerű törvények

A képviselőháznak meg kell vitatnia például a dohányzást szabályozó törvényt. A honatyák egy része azon van, hogy a dohányzást gyakorlatilag lehetővé tegyék szinte mindenütt. A törvény lehetővé teszi a dohányzást a pszichiátriai intézetekben is, miután – a honatyák szerint – szakorvosok arra panaszkodtak, hogy a dohányzás lehetőségétől megfosztott ápoltak agresszívvé válnak. A dohányzás tiltott azonban a zárt nyilvános helyiségekben, a zárt munkahelyi helyiségekben, a tömegszállítási járművekben és a gyermekjátszótereken.

Lesz azonban néhány olyan rendelkezés is, amellyel a honatyák nagy valószínűséggel egyetértenek majd. Ezek elsősorban a „választási alamizsnákról” szólnak majd. Meglehetősen hosszú azoknak a törvényszövegeknek a sora, amelyeket a honatyáknak meg kell majd szavazniuk a fizetésemelésekről, a különleges nyugdíjakról, a különféle többletjuttatásokról.

A szenátoroknak így például az oktatási kádereket megillető különnyugdíjakat kell majd megszavazniuk. Ennek megfelelően a 30 év szolgálati idővel rendelkező pedagógusok szolgálati nyugdíja az utóbbi 12 hónapban elért bruttó jövedelmeik 80 százaléka lenne. De különnyugdíjat kapnának a honatyák tanácsosai, a mentőszolgálatok személyzete, a helikopterpilóták oktatói is.

A szociáldemokraták által benyújtott törvénytervezet tizenharmadik nyugdíjról rendelkezik mindazok számára, akiknek nyugdíja  nem éri el a bruttó átlagfizetést és akiknek egyéb jövedelmük nincs. A tervezetet azonban a szenátus elutasította, most a döntő kamarai, a képviselőházi vita következik.

De jogszabálytervezetek léteznek a nyugdíjpont emeléséről is, amelynek értéke elérhetné majd a bruttó átlagbér 45 százalékát, a nyugdíjkorhatár bizonyos kategóriák esetében történő csökkentéséről, a szövetkezeti gazdaságok egykori tagjainak nyugdíjemeléséről is.

Egy szociáldemokrata szenátor azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy a különösképpen veszélyes munkakörülmények között dolgozók alapfizetésük további 45-48 százalékában részesüljenek, a sürgősségi osztályon dolgozó orvosok, asszisztensek pedig alapfizetésük újabb 60-100 százalékát kapják meg többletjuttatásként.

Kapcsolódók

Kimaradt?