„A mi felelősségünk, hogy jól és legálisan politizáljunk, nem az, hogy azon töprengjünk, vajon milyen számsorokat lehet kigenerálni a költségvetési adatainkból kellő mennyiségű fantáziával” – jelentette ki a Transindexnek adott pénteki interjúban Kovács Péter.

Az ügyvezető elnököt a portál az Átlátszó Erdély cikksorozata kapcsán kérdezte annak a közpénznek a sorsáról, amelyet az RMDSZ-nek utal át évente a kormány. A tényfeltáró blog korábban az RMDSZ-nek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához (DRI) benyújtott elszámolásait megvizsgálva jutott olyan következtetésekre, amelyek Kovács Péter szerint pontatlanságokat, csúsztatásokat tartalmaznak.

Arra a kérdésre, nem lett volna-e ésszerűbb az RMDSZ-nek a nyilvánosság előtt beszámolnia az éves keretek elköltéséről, az ügyvezető elnök kijelentette: jobban kellene tájékoztatniuk a nyilvánosságot a szövetség által támogatott fontos programokról, ezek eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési támogatás mintegy 70 százalékát fordítják civil hátterű programok részfinanszírozására.

„Mindenkinek joga van tudni azt, hogy az RMDSZ az általa kezelt pénzekből mennyit fordított az oktatási hálózat kiépítésére, a szórványoktatás megmentésére, könyvkiadásra, tehetséggondozásra, kulturális és ifjúsági programok, illetve intézmények támogatására, magyar házak létrehozására és működtetésére, örökségvédelemre, nemzeti jelentőségű intézmények normatív finanszírozására, közösségi rendezvényekre, pedagógusok és lelkészek ingázására, képzésekre, nemzeti ünnepek támogatására” – sorolta a politikus.

A pénz maradék 30 százalékénak elköltési módjáról Kovács Péter elmondta: az összeget közvetve szintén az erdélyi magyar közösség javára fordították. Szavai szerint ezt a pénzt többek között sok ezer kiszállásra, sok millió megtett kilométerre költötték, ami által milliárd eurós nagyságrendű egyházi, közbirtokossági és egyéni vagyon visszaszolgáltatása vált lehetségessé.

„Beszélhetnénk arról is, hogy a ráfordított 30 százalék által hány önálló magyar intézmény jött létre, milyen súlya van az alkotmányba és a különböző törvényekbe foglalt nyelvi jogoknak, milyen hangsúllyal jelenik meg az őshonos nemzeti kisebbségek jogköre az EU-s intézmények szintjén, mennyire figyelnek az Amerikai Egyesült Államok döntéshozói a helyzetünkre, milyen mértékben fejlődött a magyarok által lakott települések infrastruktúrája, mennyit számít a decentralizáció a helyi közösségeink számára” – jelentette ki az ügyvezető elnök.

Arra a kérdésre, hogy a költségvetési pénz az RMDSZ-t vagy a magyar közösséget illeti meg, Kovács Péter kifejtette: a törvény egyértelmű megfogalmazása szerint az RMDSZ a kedvezményezettje/haszonélvezője (beneficiar) és kezelője (gestionar) ennek a pénznek, amit azért kap, mert a romániai magyarságot képviseli a parlamentben. A finanszírozás nem a magyarok számától, hanem a politikai képviselet lététől függ. Hozzátette, a támogatás nem automatikus, minden évben ki kell harcolni, hogy bekerüljön a költségvetési törvénybe.

A politikus emlékeztetett: a kisebbségi szervezeteknek juttatott pénz célja az identitást megőrző, ezen kisebbségi szervezetek által lebonyolított programok támogatása, valamint az adott szervezetek működésének biztosítása.

„A jogrend alapvető szabályai szerint közösséget, „a magyarságot” nem lehet közvetlenül támogatásban részesíteni, hiszen felvetődnek olyan kérdések, hogy ki kapja, ki költhet, hogyan, mikor, kié a felelősség, stb. Az RMDSZ egyedüliként a kisebbségi szervezetek körében úgy döntött, hogy ebből nem csak saját programjait és működését, hanem évente ezres nagyságrendben közösségi programokat is finanszíroz” – nyilatkozta az ügyvezető elnök.