„Az RMDSZ csupán egy eszköz, a cél pedig az, hogy olyan közpolitikákat alkossunk meg és ültessünk gyakorlatba, amelyek az emberek biztonságát, jövőbe vetett hitét és közösségi építkezéshez fűződő reményét megerősítik. Ha ez az eszköz erős, akkor az önkormányzati majd a parlamenti választások után befolyásolni tudjuk a dolgok irányát. Ezért is hangsúlyozom: az önkormányzati politizálásról lemondani annyit jelentene, hogy átadni a helyet más szervezeteknek, lemondani arról, hogy a döntések részesei legyünk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton Brassóban, az ötödik Szórvány Napok keretében megszervezett Egymás Európája, egy más Európa című beszélgetésen. Az RMDSZ elnökének beszélgetőpartnere Ambrus Attila újságíró volt, az esemény házigazdája pedig Koszta István evangélikus lelkész, valamint Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke. 

Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy a magyar érdekvédelem folyamatosan tapasztalja a politikából való kiábrándultságot, és erre azt tekinti jó válasznak, hogy alázattal szembenéz a tévedésekkel és megpróbál ezeken javítani. „Remélem, hogy a jelöltjeink, programjaink, érveink és a politizálásunk módja mégiscsak azt bizonyítja, hogy a képviseletről – mint a demokratikus hatalomgyakorlás eszközéről – lemondani nem szabad. Én a kollégáktól azt kértem, hogy a politizálás módján változtassunk, és személyi cserék is legyenek az önkormányzati jelöltfelhozatalban. De ez a változtatás önmagában nem elég, a politikát szolgálatnak kell tekinteni, mert aki nem így tekint rá, az előbb-utóbb perifériára sodródik” – mutatott rá az RMDSZ elnöke a június 5-i választásokra való felkészülés kapcsán.

Hozzátette: az önkormányzati jelenlét hangsúlyozottan fontos a szórványban, ahol két-három emberrel ugyanazt a képviseletet kell ellátni, amelyet máshol egy teljes csoporttal, és amely nélkül a magyarság teljesen kimaradna a döntéshozatalból. „Az őszi parlamenti választás legalább ennyire fontos lesz. Jövő évtől az országban három fontos reformra is sor kerül: az alkotmányozásra, illetve a közigazgatás és az oktatás reformjára. Ez három nagyon fontos érv arra, hogy miért kell ott lennünk valamennyi helyi és országos intézményben, ahol a döntéseket előkészítik és meghozzák” – nyomatékosított Kelemen Hunor, aki a beszélgetésen az RMDSZ eredményes külpolitikájáról, európai és amerikai partnerségeiről és következő időszak külpolitikai kihívásairól is beszélt. 

„2016-ban azt kell gondolnunk, hogy a brüsszeli nagy és bürokratikus hivatalrendszer, az Európai Unió intézményrendszere nem képes jó, megfelelő válaszokat adni azokra a problémákra és kihívásokra, amelyekkel szembesülünk a kisebbségi jogok érvényesítése, gyakorlatba ültetése terén. Azonban az euroszkepticizmusunkat erősítő jelek, pillanatok és döntések ellenére is nagyon határozottan ki kell mondanunk: nekünk nem az az érdekünk, hogy az Európai Unió meggyengüljön, hogy a szétesés határára kerüljön. Még akkor sem, ha jogosan vagyunk elégedetlenek vele. Érdekünk az, hogy az európai kontinensen az együttműködést erősítsük. Ezen belül pedig napirenden tartsuk, mindennap szóvá tegyük Brüsszeltől Strasbourgig és Luxemburgtól Bukarestig az őshonos nemzeti közösségek jogainak szükségességét” – érvelt Kelemen Hunor, aki szerint az Európai Unióban jelenleg az őshonos kisebbségek helyzete árnyékban van, többek között a migrációs kérdés miatt is. 

Azonban még ilyen körülmények között is napirenden kell tartani a kérdést, hiszen 60 millió európai polgár jogairól van szó. Az RMDSZ elnöke ennek kapcsán azt mondta: még nem tett le arról, hogy Luxemburgban, az Európai Unió Bírósága jogosnak találja annak az európai polgári kezdeményezésnek néhány pontját, amelynek a szövetség is kezdeményezője. Ha ez megtörténik a következő időszakban, akkor elkezdődhet az 1 millió aláírás összegyűjtése a tagállamokban, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek pedig kötelezően el kell indítania az őshonos kisebbségek európai jogaira vonatkozó törvénykezési folyamatot. „Van egy fontos érvünk, amelyet használnunk kell a következő hetekben, hónapokban, és amely a menekültüggyel került felszínre. A bevándorlók kapcsán az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a kérdés uniós hatáskörbe tartozik. Ilyen megközelítésben az őshonos kisebbségek ügye sem lehet kizárólag a tagállamok hatásköre, amelybe a mi esetünkben csak Bukarest szólhat bele” – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki szerint az európai őshonos kisebbségeinek a jelenlegi helyzeti hátrányunkat előnnyé kell kovácsolnunk, de ehhez partnerekre és egy nagyon komolyan kidolgozott érvrendszerre lesz szükség.