A többség-kisebbség viszonyt meghatározza Romániában az, hogy a román állam nem partnernek, hanem kockázati tényezőnek tekinti az erdélyi magyar közösségeket – véli Kelemen Hunor.

Az RMDSZ szövetségi elnökét a belpolitikában új erőre kapott és egyre erősebben érezhető magyarellenesség kapcsán kérdezte a Transindex. A politikus főként a bizalom társadalomerősítő szerepéről beszélt a csütörtökön megjelent interjúban.

Kelemen Hunor kifejtette: az állam nem csak a magyar közösséget, hanem a román társadalom tagjait is folyamatosan az ellenőrzése alatt akarja tartani. Szerinte a román társadalom nagy gondja az, hogy az állampolgárait az állam nem partnernek, hanem olyan entitásnak tekinti, amelynek ki kell szolgálnia az államot, és az államnak cserébe nem kell neki semmit adnia.

„Az állam polgárait olyan bűnözőnek tartja, akiről meg van győződve, hogy hibázott, bűnt követett el, és még nem kapta el, de ez csak idő kérdése. A magyar közösségre nézve ez fokozottan érvényes, és ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor felidézte a román államnak ezt a viszonyulását elárulta az egy évvel ezelőtt közvitára bocsátott a közbiztonsági stratégia is, amit végül néhány hónap múlva vissza is vonták a belügyminisztérium honlapjáról. Ebben a dokumentumban tételesen szerepelt, hogy az erdélyi magyar közösség törekvései kockázatot jelentenek a közbiztonságra.

„Ha egy ilyen stratégiában ezt leírják, és a közvitára bocsátott változatban ez megjelenik, akkor az, amit én mondok, ezzel alátámasztható. Én ezt látom a legsúlyosabbnak, a legnehezebben megváltoztathatónak. És itt ismét a bizalomhoz térünk vissza: hogy a román állam kockázati tényezőnek tekinti a kisebbségeket, elsősorban a romániai magyar kisebbséget.