Iskolaépítésre gyűjt Erdélyben az egykori gyerekkatona

Libériai gyerekeknek építene iskolát a Babeș-Bolyai Egyetem egyik hallgatója, aki testközelből tapasztalta meg a polgárháború poklát.

Charles Wratto egy libériai fiatalember, aki a Babeș-Bolyai Egyetem Politika-, Közigazgatás- és Politikatudományi karán tanul krízis- és konfliktuskezelést a mesteri képzés keretében. Charles serdülőkora európai mércével mérve elképzelhetetlenül hányattatott volt.

Egy alig néhány éven át tartó békés időszakot követően hazájában 1999-ben polgárháború robbant ki, melynek során úgy a felkelők, mint a kormánycsapatok, előszeretettel használtak gyerekkatonákat. Charlest 15 évesen rabolták el szülőfalujából a gerillák, s kényszerítették, hogy soraikban harcoljon. Ez idő alatt fizikai és lelki atrocitások egész sorát kellett elszenvednie.

Sorstársainak elsöprő többségéhez képest azonan roppant szerencsés volt, ugyanis 2001-ben sikerült a szomszédos Maliba szöknie. Ott találkozott egy nigériai üzletemberrel, aki pátfogásba vette. Az ő segítségével iratkozott be egy nigériai egyetemre, ahonnan 2011-ben vendéghallgatóként Kolozsvárra került. Charles történetéből 2014-ben dokumentumfilm készült Another Day of Mankind (Az emberiség másik napja) címmel.  

Az egykori gyerekkatona tavalyelőtt, 13 év kényszerű távollét után látogatott látogatott ismét Libériába, hogy felkutassa életben levő családtagjait. Szülőföldjén, a nyugat-afrikai ország egy eldugott, erdős területén azt tapasztalta, hogy rengeteg gyermek nem részesül semmilyen oktatásban, mivel a legközelebbi iskola három napi járóföldre van.

Gyerekek fegyverben. Bár a nemzetközi jog tiltja, gyerekkatonákat az elmúlt évtizedekben a harmadik világban dúló szinte minden polgárháborúban használtak, Sri Lankától kezdve Sierra Leoné-ig. A Human Rights Watch becslései szerint 2013-ban kb. 250 ezer gyerekkatona állt fegyverben a világ számos konfliktusövezetében. Az Iszlám Állam is előszeretettel alkalmaz gyerekkatonákat. A témát számos film dolgozza fel: Children of War, War Child, Johnny Mad Dog stb.  

Elhatározta, tenni fog azért, hogy iskola épüljön a vidéken, ezzel járulva hozzá a polgárháborús sebek begyógyításához. “A 13 faluban, melyeknek nincs iskolájuk, több törzs tagjai élnek, melyek a polgárháborúban egymás ellen harcoltak. Ha helyszínként bármelyik falut választottam volna, a többi közösség azt érezte volna, hogy hátrányos helyzetbe került. Éppen ezért az iskola a falvak között lesz, nagyjából egyenlő távolságra tőlük, ahol a különböző törzsek gyermekei együtt fognak tanulni” – magyarázza Charles Wratto.

Tervei szerint az intézmény falai között felnőtteknek szóló képzés is folyna majd, szakmákra tanítják majd a környékbelieket. Hogy a terv, melynek teljes költsége hozzávetőleg 500 ezer dollár, valóra válhasson, létrehozta a Charles Wratto Alapítványt. A mostanáig befolyt pénzből tavaly tavasszal, a helybéliek aktív közreműködésével elkezdődtek a munkálatok. A területet megtisztították a növényzettől, az alapot kiöntötték.

A projekt kezdeményezője április 14-én, pénteken, 18 órától, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar épületében indítja el a hazai pénzgyűjtő kampányt, aminek további állomásai is lesznek az ország több városában. Charles bizakodó, szerinte a romániai emberek többsége számára is világos, hogy csakis úgy lehet elejét venni annak, hogy Afrikából is menekültáradat induljon Európa felé, ha a fekete kontinensen emberi életkörülményeket teremtünk, ennek pedig mindennél fontosabb feltétele az oktatás.

Kimaradt?