1917 óta minden március nyolcadikán tartja a világ a nemzetközi nőnapot. A munkásmozgalmi gyökerekkel bíró, az egyenjogúságért, szabad munkavállalásért szót emelő nőnap ma már más értelmet nyer annak ellenére, hogy a világ számos pontján, de nyugaton is bőven van példa nemi egyenlőtlenségekre. Cikkünkben arról kérdeztünk nőket, hogyan élik meg a nőnapot, de kitérünk a bántalmazó kapcsolatokra, és országos statisztikákat is bemutatunk.

„Őszintén megvallva, nekem eszembe sem jutott, hogy itt a nőnap. Nem igazán sorolom a fontos ünnepek közé. Persze, otthon a családban megvan a hagyománya, mióta az eszemet tudom, édesapám mindig meglepett minket valamivel, de maga az ünnep inkább szólt a Zoltánokról otthon, mint a nőkről, és ez valahogy természetes nekem” – válaszolta megkeresésünkre az udvarhelyi Emőke. „Nem érzem annyira fontosnak, hogy most egy napot csak a nőknek szenteljünk és őket ünnepeljünk. Ami nagyon zavar a nőnapban, az a férfinap mellőzöttsége. Tehát, ha egy napot az évben a nőknek áldozunk, akkor úgy érzem, a férfiak is megérdemelnék a saját napjukat. Sőt az év 365 napja férfi- és nőnap kellene hogy legyen.”

Véleménye szerint figyelmességgel, törődéssel és egymás ünneplésével kell eltöltsük ezt a napot, hiszen „nincsen egyik másik nélkül.” Jólesik viszont az a törődés és a figyelem, amit ilyenkor kap, szerintem nincs is olyan nő, akinek ne esne jól a törődés, odafigyelés, egy szál virág vagy bármilyen hasonló apróság. „Ünneptől függetlenül” – magyarázta.

A kivívott jogok el- és felismerése

A kolozsvári Orsolya messziről indított: „1857 márciusában New Yorkban munkásnők vonultak és tüntettek a munkabérek közti egyenlőtlenségek és kedvezőtlen munkakörülmények megváltoztatása érdekében. Ezeket követték a szüfrazsettek akciói, majd más nyugat- és közép-kelet európai (szakszervezti) mozgalmak a társadalmi (nyilvános-privát) térhasználat megváltoztatása, a mozgástér szabályozásának megszűntetése, a nők szavazati jogának elismerése, felsőoktatásba való részvétel stb. érdekében.”

Mint válaszában írra, a forradalmakat és szabadságharcokat szeretjük megünnepelni, ezek a nők pedig forradalmat csináltak és csinálnak ma is. A nemzetközi nőnap ennek és a kivívott jogoknak az el- és felismerése kellene hogy legyen ma is. A nőnapról csak közvetve vannak tapasztalatai, egy ismerőse például minden évben valamilyen konyhai eszközt kap a barátjától. „Ezt eléggé utálom, de nem utálhatom helyette” – jelentette ki.

Ha kapsz is, mit ér egy virág ilyenkor?

Egy bántalmazó kapcsolatban semmi nem úgy működik, mint egy jó, kiegyensúlyozottban, így a nőnap sem – vázolta fel a kolozsvári bántalmazott nők csoportját vezető Kállay Enikő. Az ajándékozás egyébként is azt követően jelenik meg, amikor nagy veszekedésen vagy tettlegességen vannak túl, és a nő úgy érezné, hogy ideje lépni. „Ekkor jön a kedvesség, a mézeshetek” – fogalmazott.

Ez az ajándékozás pedig a másik megvásárlása, kifizetése, kontrollálása, semmiképp sem önzetlen adni akarás, a másik felé fordulás és szeretet, hanem egyfajta hatalomgyakorlás. „Nőnapon pedig mit is ér a virág, már ha egyáltalán kapsz, ha egyébként semmibe vesznek, a szükségleteid, vágyaid nem mondhatod el, vagy ha mégis, akkor nevetségessé tesznek?” – tette fel a kérdést.