Abszurd drámává vált az Új Jobboldal elleni lakossági panasz Háromszéken

A semmibe vezetett egy háromszéki újságíró próbálkozása, hogy a hatóságok és az igazságszolgáltatás vonják felelősségre az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges szervezetet a 2014. december elsejei sepsiszentgyörgyi felvonulásukhoz kapcsolódó magyarellenes uszításukért.

Erdély András televíziós újságíró több mint egy éve döntött arról, hogy magánszemélyként panaszt tesz az Új Jobboldal ellen, és az általa készített videofelvétellel bizonyította, hogy a szervezet akciója kimerítette a közösség elleni izgatás vádját, de igyekezete 15 hónap után után „befuccsolt”. A prefektúra, a rendőrség és az ügyészség sorozatos packázásai után arra sem kapott választ, hogy miért nem emeltek vádat a magyarok ellen uszító szervezet ellen.

Így kezdődött: a prefektus nem hallott róla

Erdély András hétfőn sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt két év eseményeit. Felidézte, hogy egy nappal az Új Jobboldal 2014. december elsejei sepsiszentgyörgyi felvonulását követően tartott sajtótájékoztatót az akkori háromszéki prefektus, Marius Popica, aki arról számolt be, hogy hivatalból vizsgálatot indítottak a Kézdivásárhelyen kitűzött gyászlobogók ügyében, keresik az elkövetőeket és azt, hogy milyen büntetőjogi kategóriába tudják besorolni az esetet.

Azon a sajtótájékoztatón Erdély András felvetette a prefektusnak, hogy bizonyára ugyanilyen szigorral járnak el az Új Jobboldal ellen, amelynek tagjai „Kifele a magyarokkal az országból! (Afară cu unguri din țară!)” jelmondatot skandálva vonultak fel Sepsiszentgyörgy utcáin. Az újságíró rámutatott, hogy ez esetben az elkövetőket és a vétséget is könnyen be lehet azonosítani, de a prefektus azt nyilatkozta, hogy nem is hallott arról, hogy ilyen megtörtént volna.

Erdély András szerint ekkor kezdődött a több mint egy évig tartó ügye, mivel úgy döntött, magánszemélyként tesz panaszt a prefektúrán, és a panaszlevele mellé csatolta az állítását bizonyító videofelvételt is, illetve rámutatott, hogy az uszítást tiltja az alkotmány 30. cikkelyének 7-ik bekezdése, illetve a 8-ik bekezdés szerint uszítás esetén a felelősség a rendezvény szervezőjét terheli. Emellett a büntető törvénykönyv 369-ik cikkelye hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal bünteti az uszítást.

A rendőrségtől az ügyészségre

Erdély András sajtótájékoztatón elmondta: arra számított, hogy a prefektúra – akárcsak a kézdivásárhelyi gyászlobogók ügyében – saját hatáskörben elindítja az eljárást, de nem így történt. 2014 december 29-én levelet kapott Sebastian Cucu prefektustól, amiben arról tájékoztatják, hogy a 15807/2014-es számú „petícióját” továbbították a Kovászna megyei rendőrségre. A rendőrség pedig azt válaszolta, hogy elindították a bűnügyi nyomozást, egy ügyész felügyelete alatt, és ha az üggyel kapcsolatban bármilyen kérdése van, forduljon az ügyészséghez.

Erdély András elmondta, sokáig várta, hogy a vádhatóság tájékoztassa őt az ügy alakulásáról, de mivel nem keresték őt, tavaly október 30-án levélben kért tájékoztatást a vádhatóságtól, amely viszont meglepő választ írt november 26-i levelében. Az ügyészség arról értesítette a panasztevőt, hogy adatbázisukban nem szerepel ilyen ügy, nem találják az informatikai rendszerükben és a rendőrség vélhetően nem is küldte át az ügyet.

Iktatószám nélkül nem megy

A háromszéki újságíró ekkor telefonon felkereste a rendőrséget is, ahol kérte, hogy adják meg a P megjelölésű (P – Penal) iktatószámot, de telefonon nem tudnak segíteni. Ekkor Erdély András írásban próbált tájékoztatást kérni a rendőrségtől, de az intézmény honlapján az elérhetőségeknél nem szerepel e-mail cím, amelyen a lakossági kéréseket fogadják. Elmondása szerint magánszemélyként kívánta az ügyet végigjárni, így nem kereste fel a rendőrség szóvivőjét, hanem az ügyfélszolgálat révén próbált egy e-mail címet szerezni, amit hosszas érdeklődés után adtak meg számára.

Végül tavaly december 3-án írt levelet a rendőrségnek, amelyben kérte, hogy azonosítsák be az általa tett panasz nyomán indított nyomozás iktatószámát. Ennek nyomán a rendőrség közölte, hogy a 3252 / P / 2015-ös számú ügyről van szó, amiben a nyomozást lezárták, és a dossziét továbbították az ügyészségre.

Erdély András ez alapján kezdte elölről az ügy utáni nyomozást, felkereste a sepsiszentgyörgyi ügyészséget, ahol nem tudták beazonosítani az ügyet, de azt tanácsolták, próbálkozzon a Kovászna megyei ügyészségen. Végül a megyei ügyészségen sikerült megtalálni az ügyet, és a panaszos kérésére hivatalos levélben azt válaszolták, hogy a dossziét 2015. február 27-én vádemelés nélkül lezárták.

Nem kaphatta meg az indoklást

A sepsiszentgyörgyi panaszos nem érte be ezzel a válasszal, kíváncsi volt, hogy az általa bizonyítékként mellékelt videofelvétel, valamint az alkotmány és a büntetőtörvénykönyvbe foglaltak ellenére milyen indokkal utasították el a vádemelést. Nemrégiben újabb levélben kérte a vádhatóságtól, hogy közöljék vele az indoklást is, amire igencsak meglepő választ kapott, számolt be Erdély András. A Kovászna megyei ügyészség ugyanis azt közölte a panaszossal, hogy az általa említett ügynek jómaga nem részese, és nem is közölhetik vele, hogy ki a részese a dossziénak, ezért nem kaphatja meg az indoklást.    

Hétfői sajtótájékoztatóján Erdély András rámutatott, hogy újságíróként jártas a hivatali bürokráciában, de mindvégig magánszemélyként próbálta végigjárni az ügyet, amibe belebukott. „Csalódott vagyok. Feltevődik a kérdés, hogy ebben a rendszerben milyen eséllyel igazodik el egy átlagos állampolgár” – fogalmazott. Arra kérte a háromszéki újságírókat, hogy az 544-es átláthatósági törvényre hivatkozva próbáljanak információkat kérni a prefektúrától és az ügyészségtől arról, hogy milyen indoklással ejtették a vádakat az Új Jobboldal ellen.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?