Valóban mellőzi a sajtó szociális munkát végző civil szervezeteket?

A nehéz társadalmi, anyagi, egészségügyi helyzetben lévő emberek életén könnyíteni próbáló civil szervezetek úgy érzékelik, hogy a média gyakran nem áll ki mellettük, az olvasókat pedig még kevésbé érdekli, hogy milyen tevékenységeket folytatnak, miben lenne szükségük segítségre. Hogy ez valóban így van-e, mi az, ami csak látszat, előítélet, mi a valóság, hol kéne rajta változtatni – erről kezdeményeztek kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron.

Az ötlethozó házigazda a Yuppi Tábor vezetője, László Zsuzsa volt, aki a Little People és a Blythswood Karitatív Egyesület egy-egy képviselőjével, valamint dr. Dégi László Csabával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociális munkás, pszichológia és kommunikáció karainak docensével, a daganatos betegségek pszichoszociális vetületeinek kutatójával beszélgetett Rácz Éva moderátor, a Kolozsvári Rádió szerkesztő-műsorvezetője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke vezetésével.

Keveset tudunk a munkájukról

A Little People 20 éve van jelen az országban (Kolozsváron is), összesen nyolc gyerekonkológiai központban végez pszichoszociális szolgálatot – emlékeztetett az egyesület képviseletében megjelent Hajdú Hilda; a Blythswoodot is 20 éve jegyezték be – hallhattuk Szász Jakab Elvira munkatárstól; Marosvásárhely központjában 170 HIV-fertőzött gyermek él – mondta Dégi Csaba. Mégis nagyon keveset tudunk a köreikben zajló munkáról, ez derült ki a rendezvényen végzett gyors, kézfelemeléses felmérésből is.

Az élményterápiára alapozó, kezdetben kizárólag diabéteszes, most már reumás és onkológiai beteg gyerekeket is ingyen fogadó Yuppi Tábort 2011-ben alapították. Ők igyekeznek olyan önkéntest is keresni, bekapcsolni a munkájukba, aki a kifelé való kommunikálást tekinti feladatának (pl. blogírás, kapcsolattartás a médiával).

A Yuppi Táborról akkor szól a sajtó, amikor meghirdetik, és amikor megtartják a táboraikat, amikor önkénteseket toboroznak, illetve esetenként a diabétesz világnapján. László Zsuzsa elismerte, a szülőket általában nem a média győzi meg arról, hogy elengedjék gyermekeiket élménytáborba, hanem a szakorvosuk, viszont az önkéntesek megtalálásában jelentős segítséget nyújthat a sajtó.

A Blythswoodnak népszerű ugyan a karácsonyi cipősdoboz projektje, és ismert az egzotikusan csengő Van egy téglám Kenyában programja, a legmarkánsabb, legtöbb energiát követelő, folyamatosan működő feladatvállalásukról, a szászfenesi Dániel fiúotthonról, ahol hátrányos helyzetű fiatalok (18-24 év közöttiek) társadalmi és szakmai integrációja történik alig-alig tudnak az emberek – állapította meg sajnálattal Szász Jakab Elvira, az otthon vezetője. A Little People ugyancsak nehezebben tudja megszólítani a sajtót és az olvasókat, hozzájuk is nehezebb eljutni, nem a térbeli távolság, hanem a kórházi szabályok miatt.

Dégi: az olvasó is szereti a hiteles történeteket

Dégi Csabának is nagyon sokféle tapasztalata van a médiával. Ő úgy véli, az erdélyi sajtó támogatja a szociális ügyeket, és az olvasó is szereti a hiteles történeteket. „Úgy gondolom, néha túl sokat várunk el a sajtótól. Számomra az lenne a legnagyobb öröm, ha továbbra is segítene azt a valóságot tükrözni, hogy az emberi méltóság nem törik össze szükségszerűen a megpróbáltatások alatt (legyen az betegség, szegénység). Ezt hangsúlyozni, emellett közösen kiállni volna jó” – hangzott el a kutatótól.

Sokaknak – daganatos, diabéteszes, HIV-fertőzött vagy anyagi helyzetük miatt a társadalom peremére szorult fiataloknak – önmagában az öröm, hogy megjelenhet a történetük a sajtóban, és így megoszthatják másokkal is a harcaikat, könnyebbnek érzik a terhet, amit cipelniük kell, és ami miatt nem szükséges sajnálnunk őket, inkább csak álljunk melléjük, mint segítséget igénylő, de egyenrangú embertársaink mellé.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

banner_X7Nd4jXU_Maszol-970x250.gif
banner_IeXAwzKh_Maszol-300x250.gif

Kimaradt?