Téves az a megközelítés, hogy büntetéssel rá lehet bírni az állampolgárokat, rendszeresen vegyenek részt egészségügyi szűréseken, megelőzési programokon – mondta megkeresésünkre Cseke Attila volt egészségügyi miniszter. A képviselőt arról kérdeztük, hogyan lehetne hatékony országos betegségmegelőzési stratégiát bevezetni ott, ahol jelenleg sem működnek a prevenciós programok. Mint arról januárban például beszámoltunk, több tízezer kisgyermek egészségével játszik a szaktárca, miután számukra már nem jutott tetanusz, hepatitisz B, gyermekbénulás elleni védőoltás. 

A hatékony megelőzési stratégia kérdése azt követően került napirendre, hogy a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezésére elkészült egy olyan törvénytervezet, amely büntetné azokat, akik nem vesznek részt betegségprevenciós programokon. A javaslat szerint aki visszautasítja ezeket a programokat, és később súlyos betegséggel diagnosztizálják, fizetnie kell a kezelési költségek minimum 10-20 százalékát.

A prevenciós törvénytervezetként emlegetett javaslat jutalmazna is: akik például aktívan részt vesznek egészségük megőrzésében, tudják bizonyítani, pontosan követik az orvos előírásait, rendszeresen sportolnak stb., azok pénzbeli ösztönzésben részesülnének az Országos Egészségbiztosító Pénztár részéről.

A tervezetet alkotmánybíróságon támadnák meg

Bár csütörtökön a képviselőház gazdasági és szociális tanácsa pozitívan véleményezte a javaslatcsomagot, a Szociáldemokrata Párt már napokkal ezelőtt jelezte: az alkotmánybíróságon támadják meg a jogszabálytervezetet, amennyiben nem vonják vissza, és az elfogadésra kerül. A március elsejéig közvitán lévő javaslatcsomag jelenleg a képviselőházban van, ezt követően kerülne a szenátusba, amely mint döntőház szavazna róla. A párt elnöke, Liviu Dragnea elmondta, az alkotmány minden állampolgárnak garantálja az egészségügyi ellátást, így az az elképzelés, hogy anyagi hozzájárulással büntessék a megelőzési programokon részt nem vevő biztosítottakat, elfogadhatatlan.

Cseke Attila megkeresésünkre hangsúlyozta, ha a betegségmegelőzést önmagában nézzük, aligha akad olyan állampolgár Romániában, aki kétségbe vonná ennek szükségességét. Elmondta, a komoly prevencióval nemcsak kevesebb beteg, és főleg kevesebb súlyos páciens lenne a rendszerben, hanem rengeteg pénzt spórolhatnánk vele, hiszen sokkal kevesebb pénzbe kerül a szűrővizsgálat, mint később a kór kezelése.

A képviselő ugyanakkor kiemelte, büntetéssel semmiképp sem lehet megelőzésre bírni az állampolgárokat. Ehelyett inkább aktív támogatási rendszerben kellene gondolkodni: a prevenciós programokon való részvételt utalványokkal, bérletekkel (sportlétesítményekbe) lehetne jutalmazni, esetleg elérni azt, hogy a szűrővizsgálatokon részt vevők egészségügyi hozzájárulása egy idő után ne legyen ugyanakkora, mint azoké, akik nem veszik igénybe a prevenciós programokat.

"A plénumi vitán is elmondtam, nem hiszem, hogy valaki meg szeretné tudni, milyen érzés a betegnek, amikor az orvos bejelenti, rákot diagnosztizált nála. Ez egy akkora pszichés csapás bárki számára, hogy egyenesen abszurdum azzal rálicitálni: hiába fizettél biztosítást, fedezned kell a kezelési költségek egy részét. Nagyon vigyázzunk azzal, hogy milyen módosításokat javasolunk a tervezethez, hiszen a büntetés visszaüt. Mentalitást kell váltani: el kell érni, hogy az állampolgár érezze, partnerként kezelik, hogy érezze, nem azért kell részt vennie a megelőzésben, mert az állam ezt jó dolognak tartja, hanem mert ez neki hasznos" - fejtegette a volt tárcavezető.

Az intézményeknek is mentalitást kell váltaniuk

Cseke Attila szerint egy hatékony országos prevenciós stratégiához nemcsak a közösség részéről feltétel a mentalitásváltás, hanem az állami intézmények részéről is. "Ma még mindig nehéz elmagyarázni a pénzügyminisztériumnak, hogy a ma befektetett egy lej sokkal több lehet, mint a holnap befektetett tíz lej. Ott, ahol mindent könyvelési szinten látnak, az egészségügyet is, nehezen látszik ez" - mondta. Hozzátette, amennyiben a hosszú távú tervezés jellemezné a minisztériumokat, magától értetődő lenne: sok esetben a ma okosan befektetett nagyobb összeg, közép-, hosszútávon busásan megtérülne.

A képviselő azt is nehezményezi, hogy a törvényjavaslat egy Országos Prevenciós Ügynökség létrehozását is előírja, amely a megelőzési programok lebonyolításával foglalkozna. "Semmiképp sem tudunk egyet érteni egy olyan ügynökség létrehozásával, amely az országos közegészségügyi hatóság megszüntetésével járna, ráadásul a minisztériumból kiszakítana egy részt. Már csak azért sem, mert az újonnan létrehozott intézmény úgy részesülne az egészségügyi minisztérium tíz százalékos költségvetéséből, hogy nem tartozna a tárca alárendeltségébe (hanem a kormányéba utalnák). Nem lehet az egészségügyi rendszer úgy működtetni, hogy ezer felől irányítják. Ebben az esetben abszurd lenne azt állítani, hogy a miniszter felel Romániában a közegészségügyért" - magyarázta a képviselő.

A Nemezeti Liberális Párt társelnöke, Alina Gorghiu több fórumon is jelezte, nyitottak a módosító javaslatokkal szemben, főleg ami a szankcionálás eltörlését illeti, a tervezetnek viszont abból a feléből, amely arra kötelezi az államot, hogy befektessen a megelőzésbe, nem engednek.