banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Ma dorbézolhatunk, szerdán kezdődik a nagyböjt

Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" vagy: "Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!".

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert „lelkileg egyesülni” az „igazi áldozattal, Jézus Krisztussal”.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjtben a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ebben az időszakban nem díszíti virág.

Az egyház sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és az érte való áldozatvállalását. A húsvétra való készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.

 

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?