Így dolgozott a román parlament 2015-ben

Elfogadták az új adótörvénykönyvet és az erdészeti törvénykönyvet, módosították a választási törvényeket, s közben mentelmi jogokról is szavaztak. Így dolgozott a román parlament 2015-ben.

A bukaresti parlament legvitatottabb tavalyi döntései az ügyészség kéréseinek sorozatos megtagadásához kapcsolódnak. Az év elején úgy tűnt, hogy a honatyák nem akadályozzák meg az igazságszolgáltatást a magas szintű korrupció kivizsgálásában. Így például megszavazták Elena Udrea képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is.

Mindez azonban alig két hónapig tartott, hiszen a továbbiakban több kollégájukat is megmentették – ideértve Victor Ponta akkor miniszterelnököt is – a bűnvádi eljárás beindításától. A honatyák ennek érdekében több módszert is „kidolgoztak”. A Turceni-Rovinari hőerőművel kapcsolatos dosziéban például a volt miniszter, Dan Şova ellen azért nem indulhatott eljárás – jóllehet a mentelmi jog megvonása mellett 79 szavazat gyűlt össze 67 nem ellenében –, mivel nem volt meg a szükséges kvórum.

A döntés hatalmas vitát váltott ki a parlamentben, mivel az igennel voksolók szerint a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges többséget nem a szenátorok összessége, hanem a szavazáson részt vevők szerint számítják. Az alkotmánybíróság ráadásul nekik adott igazat, a jogi bizottság azonban a szavazás megismétlése mellett döntött. Ekkor viszont a nemre szavazók voltak többségben.

A szenátusnak azonban, tavaly év végén egy másik dosszié ügyében Dan Şova sorsáról harmadszorra is döntenie kellett – ezúttal „kiszolgáltatták” az igazságszolgáltatásnak a volt tárcavezetőt.

„Golyózó” honatyák

Ellentmondásos volt a döntés Elena Udreának egy másik ügyében is: harmadik bűnvádi dossziéja esetében a honatyák ellenezték előzetes letartóztatását és csak a 24 órára szóló őrizetbe vételét szavazták meg – teljesen fölöslegesen, hiszen ez utóbbi csupán arra jó, hogy ez idő alatt az igazságszolgáltatás döntsön az előzetes letartóztatásról. A titkos szavazás után kiderült, hogy eltűnt 22 fehér és fekete golyó. A parlamentnek új golyókészletet kellett vásárolnia, mivel következett a Cioloş-kormány sorsáról döntő szavazás. Az sohasem derült ki, mi lett a golyók sorsa.

A honatyák megmentették a volt kormányfőt, Victor Pontát is a felelősségre vonástól: a szavazáson részt vett 351 képviselő közül 231 voksolt a bűnvádi eljárás beindítása ellen.

De megszabadult az igazságszolgáltatástól a szociáldemokrata Ion Ochi (aki végül is lemondott képviselői tisztségéről), a liberális, majd a Călin Popescu Tăriceanu vezette ALDE-ba átállt Varujan Vosganian, valamint a nemzeti liberális Cătălin Teodorescu. Három további honatya – a szociáldemokrata Darius Vâlcov, valamint a nemzeti liberális Ioan Oltean és Theodor Nicolescu – esetében azonban a palament helyt adott az igazságszolgáltatás kérésének.

Könnyek, fenyegetések

Mentelmi joguk megőrzése érdekében az érintett képviselők és szenátorok kollégáik segítségét kérték, rámutatva, hogy bármikor rájuk is hasonló sors várhat, többen a honatyák vallásosságára alapoztak. Elena Udrea – aki magáról mindig harmadik személyben beszél, mint az indián törzsfőnök – kifejtette: „Elena Udreát szégyenfához kötözték. Ami ma történt, az tönkreteszi a demokráciát)”. Egyben beszélt korábbi vizsgálati fogsága szörnyű körülményeiről, hadd lássák kollégái, mi várhat rájuk, hogy átadják Justitia istenasszony romániai szolgálóinak.

Nem mindennapi jeleneteknek is tanúi lehettünk: Florentina Jipa szenátorasszony például szentelt olajjal kente be a szavazás előtt Dan Şova homlokát, fejét és csuklóját. Ez akkor még használt. A harmadik voksolásánál azonban Şova már könnyek között hagyta el a temet.

Varujan Vosganian szintén szentelt olajhoz és imához fordult – sikerrel. A szavazás előtti beszéde során szeme könnybe lábadt, szerinte azonban csak mélyen ülő és melankolikus szeme van. Igaz, kivételek is voltak. A szociáldemokrata szenátor, Dariuc Valcov az igazságszolgáltatás kérésének megszavazására szólította fel szenátor társait, egyébként lemondott volna tisztségéről.

Elfogadott, vitatott, visszaküldött törvények

A parlamentben nagy vitát váltott ki tavaly a Büntető Törvénykönyv. A honatyák 24 módosító tervezetet nyújtottak be a törvényhozás fórumához, többet közülük zárt ajtók mögött tárgyaltak meg. Az egyik tervezet jelentősen megnehezítette volna az előzetes letartóztatást, a szenátus azonban ezt elutasította. A tervezet kidolgozói közül négy honatya ellen bűnvádi eljárás indult.

A szociáldemokrata Şerban Nicolae által benyújtott tervezet pedig csak akkor hagyta volna jóvá az előzetes letartóztatást, ha a gyanúsítottat erőszakos cselekedetekkel vádolják meg, a korrupcióval gyanúsítottak így mentesek lettek volna az őrizetbe vételnek ettől a formájától.

A honatyák elfogadták az Erdészeti Törvénykönyvet kiegészítő jogszabálytervezetet is, amelyet azonban Klaus Johannis államfő visszaküldött a parlamentek, mivel a dokumentum korlátozza a gazdasági szereplők tevékenységét, és diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz. Ez heves vitát váltott ki az államfő és Victor Ponta miniszterelnök között, utóbbi azzal vádolta Iohannist, hogy a nemzeti liberálisok lobbijának hatására cselekedett.

De az államfő visszaküldte a parlamentnek az adótörvénykönyvet is, azzal érvelve, hogy az adókönnyítéseket lehetővé tevő tervezet nem rendelkezik a költségvetési bevételek növeléséről is, amelyek nélkül nem lehetne adót csökkenteni.

De a 2015. évben módosulások történtek a választási rendszerben is. A pártok és a választási kampány finanszírozásának tekintetében az újabb törvény lehetővé teszi a jogi és természetes személyek részéről érkező finanszírozást, de csak szigorú könyvviteli szabályok betartásával. Az állandó választási hatóság a jövőben csak a szavazatok legalább 3 százalékát megszerző pártok számlákkal igazolt költségeit téríti meg. A parlamenti választások esetében az új rendelkezések visszahozzák a listás szavazást, és 466-ra csökkentik a honatyák számát.

A parlament tavaly ősszel, nem kevés botrány közepette, elfogadta a levélszavazásra vonatkozó törvényt, amely azonban a voksolásnak ezt a módját kizárólag a parlamenti választások esetén teszi lehetővé.

A honatyák tavaly sem feledkeztek meg magukról, számos kedvezményt, előjogot voksoltak meg maguknak, mint például a különleges nyugdíjakat, a közalkalmazottak bérének 10 százalékos emelésére vonatkozó rendelkezés pedig saját fizetésükre is vonatkozik.

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kimaradt?