A helyhatósági választásokra készülve összesen 125 magyarlakta település helyzetét térképezte fel eddig az RMDSZ ügyvezető elnöksége Erdélyben. Ilyés Gyula személyesen is felkeresett sok települést. Az önkormányzatokért felelős alelnököt a tapasztalatairól kérdeztük.

Tavaly ősztől az RMDSZ ügyvezető elnöksége elkezdte a magyarlakta települések helyzetének feltérképezését. Mi ennek a munkának a lényege és hol tart most ez a folyamat?

Felmérjük az települések infrastruktúrájának állapotát, a közszolgáltatások minőségét, árszintjét, a különböző uniós finanszírozású programok és kormányprogramok lebonyolításának helyzetét, a kulturális infrastruktúrát, a földtörvény alkalmazásának a problémáit, és emellett természetesen az helyi közigazgatási viszonyokat a 2016-os önkormányzati választások előtt. A településeknek mintegy felében, 125 helységben gyűjtöttünk be eddig adatokat, ezek feldolgozása még folyamatban van. Ebből kikerekedik majd egy statisztikailag is felhasználható adatbázis a magyarok lakta erdélyi helységekről. Fontos információkat gyűjtöttünk be arról is, hogy mire számíthat az RMDSZ az önkormányzati választásokon ezeken a településeken: hol lehetnek gondok a jelöltállítással, hol újrázna a jelenlegi RMDSZ-es polgármester. Tehát ez a feltérképezési munka segíti a választásokra, illetve a választási kampányra való felkészülést is.

Nyilván már tudott képet alkotni ezeknek a településeknek a helyzetéről. Hogyan állnak például infrastrukturális téren?

Vannak problémák is, de összességében az utóbbi 6-8-10 évben látványos előrelépések történtek ezen a téren az erdélyi magyarlakta településeken. Nem akarok most számadatokat mondani, mert még tart a feltérképezési munka és az adatfeldolgozás. De megtaláljuk majd a módját, hogy kommunikáljuk az eredményeket.

És mi a helyzet a választások szempontjából? Mire számíthat az RMDSZ ezeken a településeken?

A polgármestereink 72 százaléka nagyon nagy eséllyel újra indul az idei önkormányzati választásokon. Vannak olyan településeken is polgármestereink, ahol kisebbségben van a magyarság, ezekben a helységekben bizonytalanabb a választások kimenetele. Főleg a Bánságban vannak ilyen helységek. A 125 település mindegyikében nincs polgármesterünk, de ezekben helységekben jó eséllyel lesz RMDSZ-es alpolgármester a választások után. A polgármestereink 8-9 százaléka nem indul újra, de van már helyettük olyan jelölt, aki a választások nagy esélyese. Ezeken a településeken jó kézben van az önkormányzat, erős az RMDSZ. Körülbelül 3 százalék azoknak a polgármestereinknek az aránya, akik szintén nem indulnak újra, de egyelőre nincs helyettük egy befutó jelöltünk. Ezeken a településeken az lesz a helyi RMDSZ-szervezetek feladata a következő hetekben, hogy megfelelő jelölteket találjon. A polgármestereink 10 százaléka ugyanakkor bizonytalan, többen a második, harmadik mandátumuknál tartanak, belefáradtak, még gondolkoznak azon, hogy vállaljanak-e újabb mandátumot. Külön kiemelném az alpolgármesterek szerepét azokon a településeken, ahol nincs polgármesterünk. Ők román polgármesterekkel dolgoznak együtt, és nagyon fontos szerep hárul rájuk. Sokan közülük nagyon jól dolgoznak, gondoskodni tudnak például a községhez tartozó egyetlen magyar faluról.

A területi állandó tanácsoknak a helyi szervezetek javaslata alapján március 7-ig kell eldönteniük, hogy milyen módon választják ki a tanácsos- és polgármesterjelölteket. Érkeztek-e be eddig adatok erről?

Ezt nem követjük napi pontossággal. Egyelőre megvárjuk a folyamat lezárását, valószínűleg március közepe táján tudunk majd statisztikailag is információkat adni erről. A lényeg, hogy ebbe a folyamatba az ügyvezető elnökség nem szól bele, csupán követi azt, hogy az alapszabályzat szerint és rendben történjenek a dolgok.  

Arros Orsolya székelyudvarhelyi jelöltaspiráns „nyitott” urnás előválasztásokat kér, vagyis azt szeretné, hogy nem RMDSZ tagok is szavazzanak. Ez lehetséges?

Erről több vita is volt korábban az RMDSZ-ben. A lényeg, hogy nem zárkózunk el a nyitott urnás előválasztástól, mert végül is nem a szervezet vezetőségét kell megszavazni, hanem arról a személyről döntenek az emberek, aki az egész közösség élére kerülhet. Ez a közösség nemcsak RMDSZ-tagokból áll, még ott sem, ahol nagyon nagy többségben magyarok vannak. Az viszont fontos számunkra, hogy magyar és RMDSZ-es polgármester legyen ezeken a településeken. Amikor az RMDSZ meg akarja nevezni a jelöltjét, nagyon fontos számára, gyakorlati, pragmatikus szempontok miatt, hogy kikérje a közösségnek a véleményét. Ebbe a képletbe nagyon jól belefér egy nyitott urnás előválasztás, ha már urnás választást tervez a helyi szervezet. Az alapszabályzat nem tiltja, és nincs is ellene kifogása ellene senkinek: a közösség érdekét, véleményét kell leginkább figyelembe venni.   

A múlt év végén az RMDSZ megállapodott az MPP-vel a választásokon való együttműködésről. Ennek értelmében akadhatnak olyan települések, ahol a helyi RMDSZ-szervezet nem indít jelöltet, hanem az MPP jelöltjét támogatja a választásokon. Mikor derül ki, hogy melyek lesznek ezek a települések?

Egyelőre egy országos keretmegállapodást kötöttünk az MPP-vel, amely elvi dolgokat szabályoz. Célja elsősorban az, hogy ne rontsa a magyar képviseletet a közösségek élén fölösleges versengés. Tehát valószínű, hogy ahol jelenleg MPP-s polgármesterek vannak, és a közösségben úgy érzékelhető, hogy ők a nyerők, az RMDSZ nem indít jelöltet, és az is valószínű, hogy a biztos befutónak számító RMDSZ-es polgármesterek ellen sem állít az MPP jelöltet. A tanácsosi listák esetében már előfordulhat verseny. Székelyföldön ez az önkormányzati képviseletet nem veszélyezteti, más kérdés, hogy milyen az együttműködés a magyar politikai szervezetek között az önkormányzati munkában.

Nem tartanak konfliktusoktól? Attól, hogy az érintett helyi RMDSZ-szervezetek ellenzik majd a „felülről” jött döntést?

Az országos vezetés alapjában nem szól bele a helyi szervezetek ügyeibe, a jelöltállításba sem, ám az MPP-vel kötött helyi egyezségeket az országos vezetés fogja jóváhagyni. Ahol nem jön össze a helyi egyezség, ott az országos vezetés próbál közvetíteni. Nem számítunk konfliktusokra. Nem akarjuk az MPP-vel kötött megállapodást egyetlen helyi szervezetünkre sem ráerőltetni. Mindenkor a helyi közösség érdekei vesszük figyelembe. Arra törekszünk, hogy magyar képviseletet biztosítsunk az önkormányzatok élére, és ne konfliktusokat vigyünk a településekre.