Eszement romániai szabályok gyűjteménye

A sajtóban rendszeresen napvilágot látnak a világ legnevetségesebb törvényeit, előírásait tartalmazó összeállítások. Ezekből általában megtudhatjuk, hogy Szingapúrban tilos a rágógumi kereskedelmi forgalmazása, valamint az orális szex, Floridában pedig a hajadonok vasárnap (egyes források szerint szombaton), nem ugorhatnak ejtőernyővel. Eszement szabályokat nem csak tőlünk több ezer kilométerre találnak ki, idehaza is van belőlük bőven. Íme, egy szerény válogatás.

Tell Vilmos a repülőn

Bár évek óta rendszeresen utazom repülővel, javarészt Kolozsvár és Bukarest között, mostanáig nem volt szerencsém olyan útitárshoz, aki modern Tell Vilmosként, vállára vetett számszeríjjal szállt volna fel a gépre. Ez biztosan annak tudható be, hogy a hazai reptéri szabályzat értelmében számszeríjat az utastérbe bevinni tilos. A szabály pihent agyú megfogalmazója valószínűleg úgy vélte, hogy kelevéz, dzsida és handzsár sokkal kevesebb hazai háztartásban van, mint számszeríj, ezért aztán külön nem nevesítette azokat a tiltólistán. 

Pacsirta és fél disznó a csomagban

A Román Posta előírásai szerint csomagban nem adhatóak fel obszcén vagy erkölcstelen tárgyak. Azt, hogy mi minősül obszcénnak és erkölcstelennek nem részletezi a szabályzat, talán azért, mert előbbi kategóriának már a megnevezése is feltételezi az obszcenitást, ami kerülendő egy olyan erényes és konzervatív - értsd, a rendszerváltás óta szellemiségében édes-keveset változott – intézmény esetében, mint a Román Posta.

Valószínűsíthető azonban, hogy ebbe a kategóriába sorolandók a szexuális segédeszközök és a pornográf jellegű nyomtatványok, valamint -videók. Azon túl, hogy ezek Romániában legálisan forgalmazhatók, a tiltás abszurditása abból fakad, hogy bármilyen tárgyat csak lezárt dobozban vagy zsákban lehet csomagként postázni, a tartalom tehát úgysem látható, következésképpen nem is sértheti senki szemérmét.

Ami az erkölcstelen tárgyakat illeti, csak találgatni tudok, mi minősülhet annak: betöréshez használt feszítővas, esetleg a Hogyan csaljuk meg a házastársunkat anélkül, hogy lebuknánk? vagy a Szélhámosok kisokosa című kézikönyvek?

A Román Posta nem szállít madarakat, kivéve naposcsibéket (nem árt vigyázni, mire megérkeznek, lehet, hogy már vágni való csirke lesz belőlük), galambokat és énekesmadarakat. A mezei pacsirta, a fülemüle és a rigó jöhet tehát, ellenben a veréb, a balkáni gerle és a gólyatöcs, valamint minden egyéb olyan tollas jószág, melyet a teremtő vagy az evolúció nem áldott meg az éneklés tudományával, nem postázható. Szerintem az éneklési képesség helyett a tollazat színe is lehetne a postázhatóság kritériuma, például színes madarak feladhatók csomagként, fehérek ellenben nem. Szegény pelikán és hattyú, így is, úgy is kimaradnak.

Romániából bárki törvényesen kivihet 50 ezer euró értékű valutát a kézipoggyászában úgy, hogy erről nem tájékoztatja a vámhatóságot, azonban belföldre bármely összegű valutát kizárólag minisztériumok és bizonyos, nem nevesített intézmények postázhatnak. Ha tehát egy pár kötött zokni és egy rúd téliszalámi közé becsúsztatok tíz eurót egy borítékban, vétek a posta szabályzata ellen, azonban ha 15 000 lejt rakok dobozba 1 lejes címletekben, s adok fel a csajágaröcsögei rokonok címére, akkor nem követek el szabálysértést.

Bár az obszcenitás, a dalolni nem tudó madarak és a valuta tekintetében nem ismeri a tréfát, más tekintetben a Román Posta meglepően engedékeny. Így például nyers húst és frissen fogott halat küldhetünk csomagban, igaz, csak saját felelősségünkre. A szabály megalkotója talán az emberi hülyeség határait kívánta tesztelni ezzel a lehetőséggel, figyelembe véve, hogy a posta futárszolgálatának számító Prioripost szolgáltatással egy levél akár 48 órát is utazhat országon belül, egy csomag pedig átlagosan egy hét alatt ér el a címzetthez.

Ezért tűnik el az ipari kender az országból

A 2000/143-es törvény értelmében Romániában az ipari kenderültetvényeket a tulajdonos köteles bekeríteni vagy gondoskodni folyamatos őrzésükről. A szigorú előírás oka az, hogy a hazai szabályozás nem tesz különbséget az ipari kender és a világ legelterjedtebb könnyűdrogjának számító marihuána alapanyagaként szolgáló indiai vadkender között, bár előbbi tudatmódosító hatóanyagtartalma maximum 0,2 százalék, utóbbié pedig ennek több mint hetvenszerese, 15 százalék.

Minden bizonnyal a fent-nevezett törvénynek is része van abban, hogy míg 1990-ben Romániában még 43 ezer hektáron termesztettek ipari kendert, addig tavaly a termőterület csak 765 hektár volt. Csoda, hogy a honatyák még nem tették kötelezővé a szilvafa-ültetvények bekerítését vagy folyamatos őrzését, hogy így szorítsák vissza a tájainkon a drogfogyasztásnál lényegesen elterjedtebb mértéktelen italozást.

A fölösleges nyilatkozat a legjobb nyilatkozat

A kolozsvári lakossági nyilvántartó csak akkor bocsát ki személyi igazolványt a 14-ik életévüket betöltő fiataloknak, ha a szülők írásos nyilatkozatot tesznek arról, gyermekük az ő lakásukban lakik. Az, hogy a szülőnek törvény által is előírt kötelessége lakhatást biztosítani kiskorú gyermekének, hidegen hagyta a szabályalkotót, aki tartotta magát a bürokrata-szentírás parancsolatához: A fölösleges nyilatkozat a legjobb nyilatkozat.

A nagyváradi lakossági nyilvántartó azzal a feltétellel újítja meg az elvált emberek személyazonossági igazolványát, ha bemutatják a válást kimondó bírósági végzést. A végzés felmutatása akkor is kötelező, ha az illető nem változtatott nevet, válása óta már háromszor cserélt igazolványt, esetleg újraházasodott. Az, hogy a személyazonossági kártyán nincs feltüntetve a családi állapot, illetve, hogy a tisztviselő az adatbázisban úgyis látja azt, lényegtelen szempontok az előírás megalkotói szerint. Ugyanakkor méltányolandó, hogy az új igazolvány megszerzéséhez nem kell orvosi igazolás arról, volt-e hepatitiszfertőzésünk, esetleg maláriánk.

Agyalágyult szabályokat természetesen mindenhol alkotnak, az anyaország sem kivétel. Az Országgyűlés néhány éve úgy döntött, dohányárút kizárólag Nemzeti Dohányboltokban lehet forgalmazni, amelyek tulajdonosai kötelesek gondoskodni róla, hogy az árudákba ne lehessen belátni, a cigaretták, szivarok, szivarkák és pipadohányok látványa nehogy megmételyezze a járókelők nikotinmentes lelkét. Magyarország történetének ezen leginkább rablóbarát rendelkezését egyes boltosok igen kreatívan alkalmazzák, például szeszes italos üvegek tömkelegével töltik meg a kirakatot, ahelyett, hogy sötét fóliával ragasztanák le. Az eredménnyel  a törvényalkotók is elégedettek lehetnek, hiszen, mint az köztudomású, sörös, boros, vodkás, pálinkás és whiskys üvegek láttán még soha senkinek nem támadt ihatnékja, meg aztán az italozásnak nincs füstje, s nem is jellemző a magyar emberre.

 

Kimaradt?