„Nem hinném, hogy ennek a kormányváltásnak az RMDSZ szempontjából azt kellene jelentenie, hogy névsorokkal futkorásszunk a Victoria-palotában, és kérjük saját embereink kinevezését különböző tisztségekbe” – jelentette ki a Maszolnak Kovács Péter. Az ügyvezető elnököt a kinevezett miniszterelnökkel szembeni RMDSZ-elvárásokról kérdeztük Kelemen Hunor szövetségi elnök és Dacian Cioloș szerda esti tárgyalásai előtt.

Meglepetés volt-e az RMDSZ ügyvezető elnökének Dacian Cioloș miniszterelnöki jelölése?

Nem volt meglepetés, mert Victor Ponta lemondása után egyre több forrásból érkeztek az információk arról, hogy az államfő a volt EU-biztost kéri fel kormányalakításra.

Mi a véleménye az államfő választásáról?

Az RMDSZ küldöttsége még a miniszterelnök nevesítése előtt, az államfővel folytatott konzultáció első fordulójában jelezte, hogy el tudna fogadni egy Dacian Cioloș típusú kormányfőjelöltet. Dacian Cioloșt ismerjük, együtt kormányoztunk. Egyik legfontosabb erénye az érdekegyeztetői képesség. Az Európai Bizottság tagjaként olyan területet – az agrárpolitikát – irányított, amelyen rengeteg érdek feszül egymásnak, s ezt a feladatot remekül ellátta. Nem véletlenül nevezte ki tanácsadójává az Európai Bizottság mostani elnöke. Emellett annak ellenére, hogy töltött be már Bukarestben miniszteri tisztséget, soha nem volt politikai elkötelezettsége.

Dacian Cioloș szerdán már el is kezdte a tárgyalásait a parlamenti pártokkal, este konzultál az RMDSZ-szel is. Akár még az is elképzelhető, hogy a különböző kormánytisztségekre kér majd javaslatokat. Fog-e az RMDSZ szakértőket javasolni Cioloș kormányába?

Akkor tudok erre érdemben válaszolni, ha valóban érkezik ilyen felkérés a miniszterelnök-jelölttől. Ami biztos, hogy államtitkári és helyettes államtitkári szinten vannak olyan RMDSZ által támogatott tisztségviselők, akik hosszú évek óta szakértői munkát végeznek az oktatási minisztériumban, az Etnikumközi Hivatalban vagy akár a pénzügyminisztériumban. Az lesz a kérésünk, hogy ezek az emberek maradjanak meg tisztségükben. Egyértelmű például, hogy a kisebbségi oktatást a legnagyobb kisebbséghez tartozó szakembernek kell irányítania. Szeretnénk, hogy Laczikó Enikő Katalin maradhasson meg államtitkár-helyettesi vagy akár államtitkári tisztségben az Etnikumközi Hivatalban, vagy György Attila továbbra is államtitkár legyen a pénzügyminisztériumban. Szerintünk Dacian Cioloșnak nincs szüksége nagytakarításra a kormányban.

A miniszterelnöknek jogában áll lecserélni a prefektusokat. Elképzelhető, hogy magyar kormánymegbízottakat kérnek majd Dacian Cioloștól a többségében magyarok lakta megyékbe?

Nem hinném, hogy ennek a kormányváltásnak az RMDSZ szempontjából azt kellene jelentenie, hogy névsorokkal futkorásszunk a Victoria-palotában, és kérjük saját emberein kinevezését különböző tisztségekbe. Viszont azt névsorok nélkül kérni fogjuk, hogy a román-magyar konfliktusok kérdésében lépjen a jó irányba a miniszterelnök, akár Magyarország viszonylatában (hiszen nagyon elmérgesedtek a diplomáciai kapcsolatok), akár az országon belül. Ismert, hogy a kormánynak alárendelt intézményekben a prefektúrától kezdve a fogyasztóvédelemig az intézményvezetők sokszor hergelik a magyar közösséget. Olyan értelmezéseket próbálnak adni egy-egy törvénynek, amelyek nem felelnek meg a realitásoknak. Tehát igenis fogjuk kérni, hogy a miniszterelnök a felügyelete alá tartozó területeken tegyen lépéseket a román-magyar konfliktus feloldására.

Lesznek-e még olyan elvárásaik, amelyeket szóvá tesznek Dacian Cioloșnak?

Igen, az egyik a jövő évi költségvetés kiegyensúlyozottságára vonatkozik. Kérésünk, hogy a büdzsé megtervezésekor vegyék figyelembe valamennyi régió, megye igényekit. Aki figyelemmel követte parlamenti tevékenységünket, láthatta, hogy a költségvetés elfogadásakor az RMDSZ a klasszikus pártoktól eltérően nem több ezer módosító javaslatot, hanem kisebb számú, pontszerű, alaposan megindokolt indítványt terjeszt be. A másik kérésünk az lesz, hogy a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokat a jelenlegi törvények alapján szervezzék meg. Az utóbbi hetekben két módosítás merült fel. Az egyik szerint ismét bevezetnék a kétfordulós polgármester-választást, amit mi elutasítunk. Emellett a levélszavazást szabályozó törvényt sem véletlenül támadtuk meg az alkotmánybíróságon. Fenntartjuk, hogy a jelenlegi parlamenti választási törvény is megkönnyíti a külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazását. További kérésünk a törvények alkalmazására vonatkozik: a tanügyi törvény alkalmazását a MOGYE ügyében, az anyanyelvhasználatra vonatkozó előírások betartását.