Átlagban hetven százalékkal nő a közalkalmazottak fizetése január elsejétől az új bértábla kiszivárgott tervezete szerint. A bérek három ütemben – 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben – növekednek. A legkisebb és a legnagyobb fizetés közötti arány egy a tizennyolchoz lesz.

Egy egyetemi tanár bruttó bére a 7868 lejt, egy kórházigazgatóé a 9364 lejt, az állatorvosoké az 5659 lejt is elérheti, egy rezidens orvos pedig 4245 lejt kapna az új közalkalmazotti bértábla tervezete szerint. A dokumentumot a Mediafax hírügynökség szerezte meg.

Azt Rovana Plumb munkaügyi miniszter már korábban elmondta, hogy a fizetések három szakaszban növekednének: 2015 végén, 2016-ban és 2017-ben. A béremelés évenkénti arányait nem részletezte. Mint ahogy azt sem, hogy miből teremtik majd elő az ehhez szükséges pénzt.

A tanárok bére

Az új bértábla tervezetében az alapfizetést rögzítik, ehhez adódnak majd esetenként a különféle pótlékok. E szerint a legkisebb fizetés a tanügyben bruttó 1359 lej lesz, ez a pénz egy középiskolai végzettségű, kezdő tanárnak jár majd. A legnagyobb 7868 lej lesz, ezt a 40 éves munkaviszonnyal és ötös szakképesítési fokozattal rendelkező egyetemi tanárok kaphatják.

A felsőfokú végzettségű iskolai tanárok fizetése 1971 lejnél kezdődik, és nyugdíjazás előtt elérheti a 4563 lejt. A bér összege a szakképesítés fokozatának függvényében is változik.

A 10-15 év munkaviszonnyal rendelkező egyetemi tanár bére 3409 és 4425 lej között változik, szakképesítési fokozatának megfelelően. A 15 és 20 év közötti munkaviszonynál a bér 3409 lejnél kezdődik, és elérheti a 4245 lejt. A 20 és 25 év közötti munkaviszonnyal a tanerő bére 4353 lejnél indul, és 5420 lejig mehet fel, 25-30 éves munkaviszonynál pedig 4953 és 6168 lej között változik. A 30-35 éves munkaviszony után a fizetés 5399 és 6723 lej, 35-40 éves munkaviszony után pedig 5884 és 7327 lej között alakul.

Az orvosok bére

Az egészségügyben az alapfizetések összege a kórházi ágyak számának függvényében is változik. Így például egy több, mint 400 ágyas kórház menedzsere 1. fokozatú besorolással 9364 lejt, 2. fokozatú besorolással 9905 lejes fizetést kap. A kevesebb, mint 400 ágyas kórház esetében az összegek 9105 és 9364 lej között változnak.

A több, mint 400 ágyas kórház orvos-igazgatójának bére, 1. fokozatú besorolás esetében 9105, 2. fokú besorolásnál pedig 9631 lej lenne. Ugyanezek az összegek a kevesebb, mint 400 ágyas kórháznál 8607 és 9105 lej között alakulnak.

A VI-VII. éves rezidens orvos 3409 és 4245 lej, a IV-V. éves 3312 és 4124 lej, az I. éves rezidens pedig 2948 és 3671 lejt közötti összegeket kapna. A gyakornok orvos 1899 és 2365 lej közötti bérezésben részesülne. A gyógyszerészek esetében a bérrács 1852 és 4245 lej közötti fizetéseket tartalmaz. Előbbit a gyakornok gyógyszerész, utóbbit az 5. fokozatú gyógyszerész-főorvos kapná.

Ennyit keres a vezérigazgató

A kormány alárendeltségébe tartozó, úgynevezett 1. besorolású vállalat vezérigazgatójának fizetése elérheti a 6143 lejt, a 2. besorolású vállalat igazgatójáé a 6874, a vezérizgató-helyettesének bére pedig 5636 és 6498 között változna. Az osztályvezetők legkisebb alapbére 4745, legmagasabb fizetése pedig 5636 lej lenne.

Az állategészségügyi szektorban a főorvos bére 4545 és 5659 lej között alakulna. Az ágazatban, valamint az élelmiszerbiztonsági szektorban a bért különféle veszélyességi pótlékok – ártalmas, veszélyes környezetben, elszigetelt helységekben folytatott munka után például – 25-75 százalékkal egészítenék ki.

Ebben a szektorban, az olyan helységekben dolgozók, amelyekben a szakágazatoknál csak nehezen lehet munkaerőt találni, az alkalmazottak kéthavi fizetésüknek megfelelő letelepedési pótlékot kaphatnak, a lakhelyüktől eltérő helységekben dolgozók pedig egy havi alapbérükkel egyenlő letelepedési juttatásban részesülnek.

A szakszervezetek szerint ez kampányfogás

Az új bérrács tervezete jelenlegi formájában nem több egyszerű kampányfogásnál – vélekedik az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke, Bogdan Hossu. Szerinte a törvény semmiképpen sem alkalmazható teljes mértékben, mivel nincsenek költségvetési erőforrások a jelentős béremelésekhez.

A szakszervezeti vezet kifejtette, Rovana Plumb munkaügyi miniszter ugyan azt ígérte, hogy a bérnövelésre a bruttó nemzeti össztermék további egy százalékát fordítják majd, ez az összeg korántsem elegendő a fizetésemeléssel előálló többletköltségek fedezéséhez. Hossúnak meggyőződése, hogy a törvényt egyetlen kormány sem alkalmazza majd teljes egészében, a „nehéz örökségre” hivatkozva.