Romániában az elmúlt öt évben nőtt a relatív szegénység, minden ötödik lakos szegény – erősített rá a szociális munkások országos kamarájának (CNASR) szerdán közzétett jelentésére Péter László szegénységkutató.

A relatív szegénység kategóriájába azok tartoznak bele, akik jövedelme az átlagjövedelem mindössze negyven-ötven százalékát teszi ki. Romániában a nettó átlagjövedelem márciusban 1.829 lej volt.

A jelentés szerint közel 4,8 millió embert érint Romániában a szegénység, a hivatalos adatok szerint az országban körülbelül 19,5 millióan élnek.

„2000-ig radikálisan növekedett a relatív szegénység, 2008-2009-ig normális ütemben csökkent, 2009 óta ez viszont ismét növekszik. Ez nyilván a válságnak tudható be, illetve annak, hogy olyan társadalmi csoportok is kezdtek leszegényedni, amelyekre addig ez nem volt jellemző. Gondolok itt például a banki hitelesek egy részére. Akik a küszöb környékén voltak a válság előtt, azok becsúsztak a relatív szegénységi küszöb alá. A kormány azt állítja, Románia az elszegényedési hullám után van, én azt mondom, hogy még benne” – magyarázta a szociológus.

Az abszolút szegénység a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti. Ez nem föltétlenül éhezést (mély vagy extrém szegénység), hanem egy olyan (halmozottan) hátrányos helyzetet jelent, amelynek következtében az egyén társadalmi részvétele nehéz, vagy egyenesen lehetetlenné válik, mert nem rendelkezik elégséges mennyiségű erőforrással (anyagi/materiális, szimbolikus és társadalmi erőforrásokra gondolunk) (Péter László: Újszegénység Romániában)

Kiket érint a szegénység?

Egy olyan országban, ahol 4,8 millió személyt érint a szegénység, végre valamit konkrétan is tenni kell - mondta a CNASR elnöke, Doru Buzducea. A kiszolgáltatottak közül 1,85 millió a roma, 1,4 millió a gyermek (a 17 év alatti kiskorú), 725 ezer a 80 év fölötti idős, 687 ezer a speciális szolgáltatásban nem részesülő fogyatékkal élő, több mint 62 ezer az állami gondozott gyermek, 1500 pedig olyan csecsemő, akit a kórházban hagynak szülei.

A jelentés szerint falusi környezetben minden második, országos szinten pedig minden harmadik gyermek szegénységben él. A 18 és 24 év közötti fiataloknál sem különb a helyzet, ebben a korosztályban szintén minden harmadik fiatalt súlyt a szegénység.

Romániában magas azoknak a gyermekeknek a száma is, akik soha nem jártak iskolába. A szegénység miatt sok munkaképes fiatalnak esélye sincs megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak.

Arra a kérdésre, hogy miért súlyos probléma a fiatalok körében a szegénység, Péter László elmondta, mert nagy a kockázata annak, hogy tartósan szegények maradnak. „Ezek a fiatalok többnyire azért szegények, mert vagy a családjuk szegény, vagy mert nem tudtak integrálódni a munkaerőpiacon. A gond az, hogy ilyen körülménye között nagy a veszélye annak, hogy szegénység reprodukálódik. Ha körülnézünk, láthatjuk, hogy a fiataloknak negyede munkanélküli. A jövőre nézve ez nemcsak Romániában, hanem az EU-ban is nagyon súlyos probléma” – magyarázta a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója.

Hozzátette, a szegény fiatalok Romániában többnyire vidékiek, alulképzettek. Az alulképzettség miatt csak munkaintenzív tevékenységeket képesek végezni, amire a munkaerőpicon nem nagyon van kereslet. Ezeket a fiatalokat az építőipar szokta felszippantani, vagy elmennek külföldre.

Romániában még mindig sok gyermek éhezik

A CNASR jelentés szerint ami talán a legsúlyosabb, hogy Romániában a hat év alatti gyermekek 33 százaléka az alapvető fogyasztási cikkekhez sem fér hozzá, ez az arány háromszor olyan magas, mint más uniós országokban. Ezeknek a gyermekeknek nem jut meleg télen, nem kapnak megfelelő ételt, nincs televízió, mosógép, telefon családjuk háztartásában.

A jelentés arra is rámutat, hogy a romák tízszer nagyobb mértékben vannak kitéve a szegénység kockázatának Romániában, mint más etnikumúak. A roma közösség 33 százaléka, a roma gyermekek 37 százaléka abszolút mélyszegénységben él az országban.

„Sajnos a roma közösség miatt ekkora a mélyszegénységben élő gyermekek száma. Nem is tudjuk, hogy ez a szám valójában mekkora, mert rosszul lehet mérni. Ebben tényleg EU-elsők vagyunk Bulgáriával együtt” - jegyezte meg a szociológus.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szegények nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi ellátásokhoz, holott a törvény ezt előírja. Minél szegényebb egy közösség, annál nagyobb a kirekesztés – állapítják meg a szakemberek. Péter László egy korábbi, maszol.ro-nak adott interjújában a szegénység és a kirekesztés összefüggésének ördögi körére mutatott rá: minél szegényebb vagy, annál jobban kirekesztenek, minél inkább kirekesztenek, annál szegényebb vagy.  Az interjú itt olvasható.

Bérszakadék, rövidszoknyás szegények

A szociális munkások országos kamarájának jelentése szerint Romániában a leggazdagabbak szinte hétszer annyi keresnek, mint a legszegényebbek. „Nem is olyan nagy egyenlőtlenség. A nyugati világ átlagához képest ez a hetes szorzó átlag alatti. Nyugaton az egyenlőtlenség mértéke nagyobb, Amerikáról nem is beszélve” - jegyezte meg Péter László.

A szegénységkutató egy 2011-ben (Szegénység és makrotársadalmi folyamatok a rendszerváltás után Romániában) Kolozsváron tartott előadásában alapvetően három új típusú szegénységet különböztetett meg.

1. Az ordonáncosok vagyis az újszegények, akik a hagyományos kitermelő- és gépgyártóipar leszerelése miatt lettek munkanélküliek és szegények 1990 és 2004 között. A veszteséges ipari ágazatokból elbocsátott munkásokra a munkaerőpiacon szinte egyáltalán nem volt kereslet, nagyrészt azért, mert nem rendelkeztek piacképes tudással.

2. A dolgozó szegények vagy rövidszoknyás munkások (kasszások) a gazdasági növekedés, vagyis 2001-2008 között jelentek meg. A rövidszoknyás munkások - ahogy a megnevezésük is mutatja - alkalmazásban állnak, keresetük viszont relatív értelemben szegénnyé tette őket.

3. A fehérgalléros szegények az elmúlt években jelentek meg. A gazdasági válsággal a vesztesek egy része a középosztályból került ki, ők az úgynevezett fehérgallérosok, vagyis olyan alkalmazásban álló személyek, akik nagy tartozásokat halmoztak fel a bankokkal szemben.

Arra a kérdésre, hogy 2015-ben mennyire áll ez a besorolás, a szegénységkutató elmondta, az ordonáncosok közben kiestek, hiszen ők már nyugdíjba mentek. „Ami az említett felsorolást illeti, Romániában körülbelül félmillió ember küzd banki kölcsönök visszafizetésével, a fehérgalléros szegények száma a félmillió egyötödét teszi ki. Ez a szám valójában kicsi, de ezért érdekes, mert ez a kategória a válság után alakult ki. A dolgozó szegények általában fiatalok, többnyire nők és városon élnek” - magyarázta a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója.

Hozzátette, összességében elmondható, hogy Romániában a szegények többnyire nagycsaládosok, vidéken élnek. A szegénység az özvegyeket is sújtja, óriási százalékban a gyermekeket, a romákat és a fiatalokat.