Nagy többséggel elfogadta szerdán a helyi zászlók megalkotásáról és használatáról szóló törvénytervezetet szerdán a képviselőház.

„Jogos elvárása teljesült a Romániában élő magyar közösségeknek azzal, hogy a parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a közigazgatási egységek egy meghatározott eljárással a saját zászlajukat használják és tűzzék ki” – idézte az RMDSZ hírlevele Máté András Levente képviselőházi frakcióvezetőt.

A politikus elmondta, az RMDSZ az elmúlt időszakban, hosszas egyeztetések után, számos lépést tett annak érdekében, hogy a tervezetet mielőbb beemeljék Románia jogrendjébe.

E szerint a helyi és regionális jellegű zászlókat szimbólumként használhatják a helyi közösségek, így a megyei vagy a helyi tanács határozata alapján, illetve a lakossággal folytatott konzultáció nyomán az illetékes intézményekhez egy dossziét kell eljuttatni, akik majd elbírálják azt – részletezte.

A jogszabály azt is előírja, hogy a helyi és regionális szimbólumokkal ellátott zászlót a közintézmények bejárata fölé kell elhelyezni, valamint a helyi közösség számára fontos eseményeken. 

„Egy közösség identitását nem lehet központilag korlátozni. Éppen ezért minden olyan törekvést kötelességünk felkarolni, amelyek a helyi azonosságtudatott erősítik. Napjaink Európája sokszínűségről és multikulturalitásról szól, nekünk ezt az elvet kell követnünk, hiszen csak így alkothatunk egy erős közösséget úgy szórványban, mint Székelyföldön” – taglalta Máté András Levente.

Mit ír elő a tervezet?

A tervezet szerint a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - saját zászló megalkotását kezdeményezhetik, a települési vagy megyei tanácsban elfogadtatott zászlót azonban - a helyi címerekhez hasonlóan - a kormánynak is jóvá kell hagynia.

A zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is. Ez utóbbit kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni ott, ahol az illető közösség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát.

A törvény szerint két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. A helyi zászlók formája és mérete tekintetében a Románia zászlajáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A helyi zászló jelképei és színe nem sértheti a román nemzeti jelképeket és nem tartalmazhatják más nemzetek jelképeit.

A közintézményeken a helyi zászlót csak Románia és az EU lobogójával együtt szabad kitűzni, azoknál nem nagyobb méretben és mennyiségben. A törvény megsértése kihágásnak minősül, amit öttől tízezer lejig terjedő bírsággal sújtanak. 

Koalíciós feltétel volt

Az időközben ellenzékbe vonult RMDSZ tavaly márciusi kormányra lépésekor állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy jogszabályt dolgoznak ki a helyi jelképek használatáról. A képviselőházban szerdán 275 vokssal, kettő ellenében, négy tartózkodás mellett elfogadott törvénytervezetet tavaly ősszel a szenátus már megszavazta, így hatályba lépéséhez csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség.

A tervezetet egy éve terjesztette a parlament elé a Szociáldemokrata Párt PSD 42 képviselője, köztük Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszter. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a "székely zászlóra tegyék fel saját címerüket", úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt.

Perek tucatjai

Székelyföldön a hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót. A hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.

Szerdán a román nemzeti jelképekre vonatkozó 1994-ben elfogadott törvény két módosító indítványáról is szavaztak. Az egyik tervezet arra kötelezte volna a tanárokat, hogy minden tanítási nap elején, a másik pedig arra, hogy minden hétfőn az első óra előtt elénekeltessék az iskolásokkal a román himnuszt. A képviselőház mindkét indítványt elutasította.