Az elbirtoklás szabályai az új Polgári Törvénykönyvben

Köztudott, hogy 2011. október 1-jétől új Polgári Törvénykönyv van hatályban, amelyet a 2011. évi 71. törvénnyel léptettek életbe. (Utóbbit a 2011. évi 409. Hivatalos Közlönyben olvashatjuk.) Az új törvénykönyv az elbirtoklás vagy más megnevezéssel, a jogszerző elévülés (uzucapiune sau prescripție achizitivă) polgári jogi intézményét is újszerűen szabályozza, 10, illetve 5 évre rövidítve le az ingatlan feletti, érvényes jogcím nélküli használatnak az elbirtoklás bírósági úton történő kimondásához előfeltételként szükséges idejét.

Amiért ezt a rövid és távolról sem kimerítő ismertetőt olvasóink figyelmébe ajánlom: igen sok a rendezetlen, betáblázatlan, ingatlanhoz, azaz telekhez, épülethez, mindkettőhöz kötődő ügy, amelyek egy részének rendezéséhez igénybe vehető lenne, lehetne az elbirtoklás bírósági úton történő kimondásához a törvényben biztosított, nem túl bonyolult eljárás.

De még mielőtt ennek részleteit taglalnám, nagyon leegyszerűsítve, az elbirtoklást, mint jogi fogalmat próbálom meg körülírni. A tulajdonszerzésnek azzal a formájával szembesülünk, amikor a telekkönyben szereplő (utolsó) tulajdonos elhalálozásától   vagy létezése megszűnésétől számítva (jogi személyek) valaki jogcím nélkül (valamilyen szerződés, örökösi bizonylat, közigazgatási aktus) nélkül használ egy adott ingatlant, továbbá, amikor a tulajdonosnak a tulajdona lemondásáról megfogalmazott nyilatkozatát a telekkönynél iktatták, végül a telekkönybe be nem jegyzett ingatlanok esetében, amikor az első két helyzetben a jogszabályban előfeltételként meghatározott minimális idő letelte után  (jelenleg 10 év, régebben 20 év után) megkísérli ezt a használatot tulajdonjoggá vagy egy más dologi joggá változtatni. Vagy egy másik eset vagy inkább helyzet: amikor valaki létező, de különben érvénytelen jogcím alapján (fără cauza legitimă, fără titlu valabil), mint amilyen a semmis vagy érvénytelenített szerződés, az ugyanilyen örökösi bizonylat, érvénytelen közigazgatási aktus, stb. alapján tulajdonjogot vagy egy más dologi jogot tábláztatott magára a telekkönyvben, miközben az ingatlant végig jóhiszeműen, folytatólagosan, háborítatlanul  és nyilvánosan használta, és ez a helyzet, azaz maga a betáblázás a régi szabály szerint legkevesebb 10, jelenleg 5 évig változatlanul fennállt. Ennek az időnek a letelte után a dologi jog már az övé lesz, feltéve, hogy ezt a helyzetet az általa indított polgári perben, javára szólóan bíróság mondta ki.

A használatba vétel vagy másképpen mondva, a birtokba kerülés pillanata az, ami a jogszerző elévülési időt beindítja. Ha ez az új Ptk. hatályba lépése után következett/következik be, a Ptk. 930-934. szakaszaiban foglaltak az irányadóak, ezek alapján kell eljárni. Ha azonban ez az idő bizonyíthatóan 2011. október 1-je előttre tehető, az elbirtoklási kereset elbírálásánál a birtokba vétel pillanatában hatályban volt előírások az irányadóak (ultraactivarea dispozițiilor care erau în vigoare la data întrării in posesie). Telekkönyvi rendszerben, így Erdélyben is, ahol az ingatlanokat a telekkönyvben tartották és tartják nyilván, a hatályos jogszabály az 1938. évi 115. Törvényrendelet volt, közelebbről ennek a 27. és 28. szakaszai, de szerintem nem csak az 1996. évi 7. kataszteri törvény életbe lépéséig (1996. június 24.), hanem az új Ptk. hatályba léptetéséig. Ebben a kérdésben sok volt az egymásnak ellentmondó érvelés, amiért eltérő a bírósági gyakorlat is, amit csak részben oldott fel a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék 2007. évi  LXXXVI(86). számú jogegységi döntése. (Lásd a 2008. évi 697. Hivatalos Közlönyben.)

Itt hívom fel olvasóink figyelmét arra, hogy az 1938. évi  115. törvényrendeletet a 2011. évi,már említett 71. törvény 230. szakaszának g )pontja alapján, az új Ptk. hatályba léptetése napján kifejezetten hatályon kívül helyezték, amiből az is következik, hogy az 1996. évi  7. számú kataszteri törvény a fenti törvényrendelet  27. és 28. szakaszainak érvényét és alkalmazhatóságát nem érinthette, a kataszteri törvény hatályba lépése utáni  időre sem . Ennek az állításomnak alátámasztásaként  utalok a 71., az új Ptk.-t hatályba léptető törvény 82. szakaszában foglaltakra. Itt olvashatjuk a már ismertetett rendelkezést, vagyis azt, hogy az új Ptk. 930-934. szakaszaiban előírtak csak a törvénykönyv hatályba lépése utáni   jogcím nélküli birtokba vételekre és érvényes jogcím nélküli betáblázásokra alkalmazhatók. Ha azonban, mindkét esetben (telekkönyvi és telekkönyvön kívüli elbirtoklás) az elévülési idő 2011. október 1-je előtt indult be, az akkor hatályban volt jogszabály alapján történik az elbirtoklás kimondása. Ellenben abban az esetben – és szerintem ebben a kérdésben ez a perdöntő -, ha az ingatlan a használatba vétel pillanatában a telekkönyvben nem szerepelt, vagy egészen pontosan, ha a kérdéses ingatlannak telelkkönyvi lapja nem volt, ilyet ennek nem nyitottak (...cazul  imobilelor pentru care,la data începerii posesiei, nu erau deschise cărți funciare...)az elbirtoklás kérdését  az 1864-ben hatályba lépett régi Ptk. alapján kell megoldani. „Per contrario”,  mivel Erdélyben minden ingatlannak  volt telekkönyvi lapja, elbirtoklási ügyben nem a régi Ptk., hanem a 115. törvényrendelet volt és maradt 2011-ig hatályos. Értelmezésem szerint tehát az elbirtoklásnak a jelenlegi, az egész ország területén azonos szabályok szerinti alkalmazásáról csak a 2011. október 1-je után bekövetkezett vagy bekövetkező jogcím nélküli birtokba vételeknél vagy érvénytelen jogcím alapján elvégzett betáblázásoknál beszélhetünk!  

 

Kimaradt?