Költségvetés: hova jut – és hova nem a pénzből?
Több mint egymilliárd lejjel lesznek alacsonyabban az állam bevételei az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés most kiigazított tervezetében, cserében viszont a kiadások 307 millió lejjel növekednek.
Csökkenő sarokszámok
A költségvetés értelmében a bruttó nemzeti össztermék értéke a korábban megállapított 1,8-2,3 százalékról csupán 1 százalékos lesz.
Az állam bevételeit mindenekelőtt a 210 millió lejt hozó luxusadókra, a nem-fiskális adókra, amelyektől több mint 685 millió lejt remél, más jövedelmi, profitadókra alapozza. Az állami szektor kiadásai ugyanakkor csaknem 60 millió lejjel megnövekednek a személyzeti kiadásokkal, a szolgáltatásokra a kormány közel 100 ezer lejt fordít, a mezőgazdasági támogatásokat 143 millió lejre emeli, amelyhez hozzájön még a növénytermesztési szektor számára országos kifizetésként kiutalandó további 257 millió lej.
A 90 napnál régebbi adóságokkal rendelkező kórházak tartozásaik törlesztésére csaknem 110 millió lejben részesülnek.
A konszolidált költségvetési hiány 13,6 milliárd lej marad, ami 2,2 százalékát jelenti a bruttó nemzeti összterméknek. A Nemzetközi Valutaalap egyébként már augusztusban bejelentette, hogy 1,5 helyett 0,9 százalékos bruttó nemzeti össztermék növekedéssel számol Romániában.
Megvonások
A kormány által megfogalmazott költségvetés megnyirbálja egyebek között a szenátus, a Legfelsőbb Bírói Tanács, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási és Semmítőszék, a közszolgálati televízió és a rádió, továbbá néhány olyan minisztérium pénzügyi alapjait, mint például a művelődési és honvédelmi minisztérium.
A szenátus 191 ezer lejjel kevesebbet kap, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási és Semmítőszék költségvetését 4 millió lejjel nyirbálják meg, a Legfelsőbb Bírói Tanács 2,2 millióval kevesebb pénzben részesül, a Számvevőszéktől 1,5 milliót vonnak meg, de 1,3 millió lejjel kevesebbel kell majd gazdálkodnia a Versenytanácsnak is és 94 ezer lej vágtak le a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanácstól is.
A legtöbb pénzt a Munkaügyi tárcától vonják meg, amely 65,6 millió lejt veszít, a sorrendben a gazdasági minisztérium következik, 51,2 millió lejjel, majd – érdekes módon – a pénzügyminisztérium következik 49,7 millió lejjel. A Művelődési Minisztérium 8,6, a Honvédelmi Minisztérium 3,9, a környezetvédelmi tárca 1,3 millió lejt, az Európai Ügyek Minisztériuma 650 ezer veszít, a Külső Hírszerző Szolgálatnak pedig 500 ezer lejjel kevesebből kell majd kijönnie.
110 ezer lejjel kevesebbet kap a Diszkrimináció Elleni Országos Tanács, a román közszolgálati televíziótól 1,9 millió lejt vesznek el, a közszolgálati rádió 533 ezer lejt veszít,
Jutalmazott „választási" tárcák
Többletjuttatásban részesülnek egyebek között a választások évében „fontosnak minősülő" tárcák, mint például a mezőgazdasági, az egészségügyi, a közigazgatási, az oktatási, a regionális fejlesztési és turisztikai minisztérium, illetve a Román Hírszerző Szolgálat.
A legtöbb pénzt messze a mezőgazdasági tárca kapja, amely 400 millió lejben részesül, a Közigazgatási és Belügyminisztérium pedig 156 millió lejjel többel gazdálkodhat. Az Egészségügyi Minisztériumnak sincs panaszkodni valója, a költségvetés kiigazításakor 57,7 millió lejjel bővül az anyagi alapja, az Igazságügyi Minisztérium pedig 47,8 millió lejt kap.{loadposition otp}
14,2 millió lejben részesül az idegenforgalmi tárca, 11 millió lejt adnak a Külügyminisztériumnak, az oktatási tárcának pedig 9,4 millió lejt juttatnak. 17,7 millió lejben részesül a Román Hírszerző Szolgálat, 8,5 millió lejben a kormányfőtitkárság, 1,6 millió lejben a Különleges Távközlési Szolgálat. A Román Kulturális Intézmény – amelytől Horia Roman Patapievici igazgatósága idején a Ponta-kormány komoly összeget levágott – most, Andrei Marga vezetésével 676 ezer lejben részesül.
Kárpátokon innen – és túl
A költségvetés érdekes tételei közé tartozik a megyék számára a pénzügyminisztérium által jóváhagyott „különleges módszerrel" a késedelmes kifizetésekre átutalandó pénz. A legtöbbet ezekből az összegekből Erdélyben Bihar és Máramaros megye kapja, a Kárpátokon túli területek közül pedig a legnagyobb többletpénzben Bacau, Botosani, Buzau, Dambovita, Dolj, Iasi, Neamt, Olt, Suceava, Teleorman és Vrancea megye részesül.
Máramaros megye kapja a legnagyobb költségvetési kiigazítást: pénztárába 2,8 millió lej folyik be, de Bihar megye is 719 ezer lejben részesül. Hunyad megye maga is elégedett lehet, hiszen 609 ezer lejjel többet költhet. Pozitív még az elmozdulás még Beszterce-Naszód megye esetében, amely 446 ezer lejben részesült, Kolozs megye pedig alig 3 ezer lejjel kevesebbet kapott.
Székelyföldön Maros megye 218 ezer lejt nyert a költségvetés kiigazításán, Kovászna megye 191, míg Hargita megy 158 ezer lejes kiegészítést kap; Krassó-Szörény megye pedig 117 ezer lejjel többet költhet. Arad megye az utolsó erdélyi megye, amely 24 ezer lejjel még valamit nyer a kiigazításon.
A többi erdélyi megyétől azonban meglehetősen komoly összeget vonnak majd el. Brassó megye 664 ezer lejjel kevesebbel gazdálkodhat, de Szeben megyének is 568 ezer lejjel kevesebbel kell majd beérnie. A negatív rangsorban Szatmár megye következik, aki 446 ezer millió lejjel kevesebbet költhet majd a hátralevő időben, majd Temes megye következik 110 ezer lejes megvonással, Szilágy megyének pedig 102 ezer lejjel kell szűkebbre szabnia terveit. Az erdélyi megyék közül végül Fehér megyének 70 ezer lejjel kell kevesebből kijönnie.
A Kárpátokon túli megyékkel a kormány már jóval bőkezűbb volt. Bukarest, fővárosként 12 275 000 lejes költségvetési többletet kap. Konstanca megye 1393 ezer lejjel többen részesül, Dolj megye 1350 ezer lejjel költhet többet, Gorj megye 1240, Suceava megye 1124, Mehedinti megye pedig 1221 ezer lejjel gazdagodik. De 997 ezer lejjel nagyobb összeggel gazdálkodhat Buzau megye, 925 ezer lejjel Dambovita, 844 ezer lejjel Iasi megye, 804 ezer lejjel Braila megye, Vrancea, Olt, Teleorman, Arges megye 650-721 ezer lej közötti pótlásban részesül.
A Kárpátokon túli területen megvonással csupán néhány megye esetében élt a kormány: igaz, Ilfov megyétől 2145 ezer lejt vett el – ami azért is érdekes, mivel ez volt az egyetlen megye Romániában, amelyben a népszámlálás ideiglenes adatai szerint egyedül történt növekedés az állandó lakosság esetében: a létszámemelkedés több mint 21 százalékos volt. Neamt megye 1581 ezer lejjel kap kevesebbet, Vaslui megyének 811 ezer lejről kell lemondania, Calarasi megye 432 ezer lejjel kevesebbel marad, Giurgiu megye pedig 268 ezer lejtől búcsúzik.