Futótűzként terjedt a világháló hírportáljain, hogy nem fognak többé kézírást tanítani a finn iskolákban. A hír szerzője félreértésre alapozza a megjelent anyagot: nem tesz különbséget a folyóírás és a kézírás között, folyóírás helyett szinonimaként használja a kézírást.

A kettő nem ugyanaz. A kézírás/kézzel történő írás egy nagyobb halmaz, ennek csak egy kisebb része a folyóírás, vagyis a leírt betűk folyamatos összekötése. A nyomtatott betűk használata vagy összekötés nélküli írás is kézírás. Az eredeti finn cikkben, amelyből ez az anyag fordítással készült már az elején a cursive writing kifejezést használják – írja a szeretlekmagyarorszag.hu.

Tehát: a finneknél felmerült annak lehetősége, hogy az alaptantervben nem lesz kötelező a folyóírás oktatása, az iskolák és tanárok azonban eldönthetik, hogy továbbra is tanítanak-e folyóírást. Viszont hangsúlyt fektetnének a gépírás oktatására. A program ráadásul még csak tervezet.

A cikkre gyorsan reagáltak az olvasók. Néhány bejegyzés kitűnően összefoglalja azt, hogy miért nem szerencsés azt állítani, hogy 2016-tól a finn iskolákban nem oktatják a kézírást, mi történik Finnországban az oktatási intézményekben, és miért nem lenne jó, a kézzel írás eltűnne az életünkből:

„Valóban elindult az USA egy tagállamában (ha jól emlékszem Oregonban) ilyen kísérlet.. Ám kiderült, hogy a kézírás és a finom-motorika nagyobb összefüggést mutat, mint gondolták. Visszahatott a zenei, matematikai képességekre és meglepő módon a gépelés- számítógép billentyűk használatára is. Ez derült ki az első két évben, így aztán sürgősen ejtették a projektet és visszamenőleg megtanították a kísérletben résztvevőket is írni. Ez kb. 5 éve történt, azóta nem hallottam újabb próbálkozásról. A finn oktatásügy kifejezetten jó, emiatt nem hiszem, hogy ők is belemennének ilyenbe. Szerintem hírlapi kacsa!”

„A finn gyerekeknek eleve tanítják a nyomtatott betük írását is, sőt, a finn tanárok nemhogy elfogadják, ha ezekkel ír a gyerek, de el sem várják, hogy egybefüggő írást használjon. Ott kicsit máshogy van ez, mint nálunk, ezért nekik nem lenne annyira éles a váltás, mint mondjuk nekünk magyaroknak.”