Hargita Megye Tanácsa főbb kezdeményezéseit és a megye aktuális problémáit ismertette Borboly Csaba megyeelnök Călin Popescu-Tăriceanuval, a szenátus elnökével a csíkszeredai megyeházán szerdán.

A zárt ajtók mögött zajló, polgármesterekkel való találkozón a felsőház elnöke a helyi gondokról, nehézségekről tájékozódott. Jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke, Mircea Dușa nemzetvédelmi miniszter, Tánczos Barna szenátor és Antal István parlamenti képviselő is.

Kelemen Hunor üdvözölte a szenátus elnökét, és megköszönte, hogy ellátogatott a megyébe. Elmondta, hogy Tăriceanu miniszterelnöksége idején kiegyensúlyozott kormányzás folyt az RMDSZ részvételével, ami a magyarság és az egész ország javára vált, és ilyen együttműködésekre szükség van.

Borboly Csaba ötpontos iratcsomót nyújtott át a Călin Popescu-Tăriceanunak, ezek között szerepelt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös, román–magyar állami finanszírozásának kérdése, valamint a medvék okozta személyi sérülések és vadkárok a térségben.

A Sapientia kapcsán hangsúlyozta, hogy romániai adófizetők gyermekei tanulnak az intézményben, ezért a román államnak is hozzá kellene járulnia az intézmény működtetési költségeihez; példának a történelmi műemlékek közös állami támogatását hozta fel. A megyeelnök azt kérte a szenátus elnökétől, hogy abban az esetben, ha miniszterelnök lesz, tárgyalja újra az Európai Unióval azt az egyezményt, amely kiemelten védett fajnak nyilvánította a kárpáti barnamedvét, és 90 százalékkal csökkentette a kilövési kvótát.

Călin Popescu-Tăriceanu hosszan elemezte az ország politikai történéseit. Kitért az elvándorlás gondjára, és kijelentette, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nem késztetik elvándorlásra az állampolgárokat, hanem jól érzik magukat itthon. Beszélt a kormányzása idején ápolt jó román–magyar kapcsolatokról, beleértve a Románia és Magyarország kormánya közti kiváló együttműködést is.