Ki a magyarokkal az országból! Mocskos buzik! Szappant a zsidóból! Akasztófára a cigányokkal! -  csak néhány gyűlölködő mondat, amivel nap mint nap találkozhatsz az interneten. Hogy mit tehetsz ellenük? Megmutatjuk.

Két héttel ezelőtt kétségbeesett üzenetet kaptam az egyik ismerősömtől, S.-től, hogy segítsek feljelenteni egy blogot, melyet egy ismeretlen a nevében hozott létre. A blogon az illető augusztus óta naponta közöl gyalázkodó bejegyzéseket az ismerősöm fotójával és nevével. Az oldalt azonnal feljelentettem többek között gyűlöletbeszéd miatt, azóta sem távolították el. Hogy mivel érdemelte ki az ismerősöm ezt a bánásmódot?

Augusztusban az egyik Facebook-ismerősöm megosztott pár gondolatot a homoszexuálisokról. Leírta: nem ért egyet azzal, hogy a homoszexuálisokat ki kellene gyógyítani, mert szó sincs arról, hogy betegségben szenvednének. A bejegyzéshez több hozzászólás érkezett, egyebek mellett egy úriemberé is, aki szerint a homoszexuálisok alapból deviánsak, betegek, a homoszexualitás pedig egyenlő a férfiprostitúcióval, és tudja biztos forrásból, hogyan használnak ki fiatal fiúkat különböző perverziókra. Én nem szoktam az ilyenekbe belemászni, mert tudom, nincs kivel vitatkozni. De most nem tudtam megállni, és civilizáltan, magázva, felhívtam a figyelmét arra, hogy bár létezik férfiprostitúció, és valóban kizsákmányolnak fiúkat, de ne feledkezzünk meg arról, hogy van egy heteró megaszexipar is, ahol nőket zsákmányolnak ki, és az nem gond? A válaszában valami furcsa logika szerint már csak az én szexuális életemre fókuszált, hogy ő biztosan tudja, parkolókban rendezem le a magamét, és folytassam csak, kíván nekem boldog aranyeret, és amúgy is minket ki kellene irtani. Gyűlöletbeszéd miatt feljelentettem. Az úriember profilját a Facebookon két hétig zárolták. Válaszként létrehozott rólam egy blogfelületet. Felhasználta a profilképemet, a nevem, és minden nap a képemet újra meg újra közzétéve sértő, gyűlölködő kísérőszövegeket írt. A blog a Google által működtetett felületen jelent meg. Továbbra is fenn van. A feljelentésekre nem történt semmi, hiszen a tájékoztató szöveg szerint „a blogger nagyon értékeli a szólásszabadságot, és nem fog eltávolítani olyan tartalmakat, melyek paródiának, szatírának minősülnek”.

Megkeresésemre Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta, büntetőjogi esetről van szó személyes adatok eltulajdonítása és azzal történő visszaélés miatt, melyet a rendőrségnek kellene kivizsgálnia, ha történne feljelentés. S. egyelőre nem kíván feljelentést tenni, a hatályos jogszabályok szerint viszont ezzel a lehetőséggel még akkor is élhet, ha az elkövető időközben eltávolítja a felületet. Egy év áll rendelkezésünkre például, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz beadvánnyal forduljunk. Az egy évet az eset megtörténtének pillanatától, illetve attól számítják, amikor tudomást szereztünk róla.

Mi minősül sértő és mi gyűlöletbeszédnek?

A különbséget a felbujtásban, uszításban kell keresnünk. Hogy mi a különbség a kettő között, hogy meddig terjed a szólásszabadság határa, azt az esetről esetre kell megvizsgálni Asztalos Csaba tájékoztatása szerint. „A büntetőtörvénykönyvben vannak olyan előírások, melyek leszögezik, az intoleranciára, diszkriminációra való buzdítás törvénysértésnek minősül. A gyűlöletbeszéd pedig az ilyen buzdításnak egyik formája”, magyarázta a Diszkriminációellenes Tanács elnöke.

M. Tóth Balázs és Tordai Csaba jogászok a Magyar Narancsban így írnak a gyűlöletbeszédről: „De a gyűlöletbeszéd nem kritizál, nem sért, hanem egy társadalmi csoport tagjainak egyenlő méltóságát vitatja el. Amikor valaki a feketéket a majmokkal azonosítja, a zsidókkal az a baja, hogy Hitler keveset irtott ki közülük, a cigányokkal meg az, hogy állatok (esetleg biológiai fegyverként szolgálnak a cionista zsidók kezében a magyarság ellen vívott harcukban), nem kritikát fogalmaz meg, hanem azt kívánja, hogy ezek az emberek ne legyenek”. A Magyar Narancsban a fent említett jogászokon kívül többen írtak ebben a témában, érdemes végigkövetni az erről kialakult vitát.

Mit tehetünk mi?

Sokkal többet, mint gondolnánk. Vagy a hatóságokhoz és érdekvédelmi szervezetekhez fordulunk és jogorvoslatot kérünk, vagy mi magunk jelentjük fel vagy tiltjuk le a gyűlölködőket például a Facebookon. Lássuk ez utóbbit.

A Facebookon a legbiztosabb módszer, ha letiltod azokat, akik gyűlölködnek. Ezt azokkal is megteheted, akik nem az ismerőseid, így nem fog megjelenni a faladon egyetlen hozzászólásuk sem, bármihez is merészelnek billentyűzetet ragadni. Egyszerűen csak ráklikkelsz a profiljukra, és az üzenetek lehetőség mellett megnyomod a tiltás opciót. A tiltást bármikor feloldhatod.

Ha azt szeretnéd, hogy ne csak te, hanem senki se láthassa a mérgező tevékenységüket, fel is jelentheted a gyűlölködő hozzászólásukat, posztjukat. A feljelentésekkel viszont előfordulhat, hogy sokszor nem érnek célba, és a tartalmakat nem távolítja el a Facebook.

„A Facebook nem engedélyezi a gyűlöletbeszédet, de különbséget tesz a komoly és humoros beszéd között. Miközben arra bátorítunk, hogy megkérdőjelezz ötleteket, intézményeket, eseményeket és gyakorlatokat, nem engedjük, hogy személyek vagy csoportok másokat támadjanak faji, etnikai, származási, vallási, szexuális, nemi irányultsági, fogyatékossági alapon vagy egészségügyi állapot okán. Ha bármi olyat látsz a Facebookon, ami szerinted sérti a szabályzatunkat, jelentsd azt felénk. Vedd figyelembe, hogy a tartalom jelentése nem garantálja annak a webhelyről történő eltávolítását", olvasható a Facebook közösségi alapelveiben. Érdemes tudni, hogy a hamis profilok feljelentésével is próbálkozhatsz.

A Facebook tájékoztatója szerint több csapat, pontosabban négy dolgozik azon, hogy megvizsgálja a feljelentések tartalmát. Külön csapat felel például a biztonságért és külön csapat a gyűlöletbeszédért és zaklatásért. A csapatok 24 órából 24-et dolgoznak a hét minden napján. Arról nem írnak, hogy naponta hány feljelentés fut be hozzájuk, de a felhasználók számát figyelembe véve (2014 márciusában 1320 millió felhasználó világszerte, 6 milliárd lájk naponta,400 milliárd megosztott fotó, 7,8 billió elküldött üzenet), nem kevés.

A csapat a tartalomtól függően több lépést is tehet a feljelentés kapcsán, például figyelmeztetheti a felhasználót, de le is tilthatja a profilját. Ha súlyos esetről van szó, az ügy akár a rendőrségre is kerülhet, figyelmeztet a Facebook. A Facebook határozatait, melyet a közösségi alapelvek szerint hoz meg, meg is fellebbezheted. A támogatási irányítópultnál (Support Dashboard) követheted, éppen mi történik a feljelentéseddel.

Kérj jogorvoslatot

Bár Romániában nincs egységes joggyakorlat, ami a gyűlöletbeszéd szankcionálását illeti, néhány intézménynél, szervezetnél érdemes próbálkozni. Asztalos Csaba elmondta, online gyűlöletbeszéd miatt rengetegen fordulnak a Diszkriminációellenes Tanácshoz, és születtek már elmarasztaló határozatok, bírságok. „Mi voltunk az elsők Romániában, akik döntésünkben a Facebookot közösségi térnek nyilvánítottuk, ahol érvényesülniük kell az emberi jogoknak. A döntésünket a bíróság fenntartotta”, mondta a tanács elnöke.

1. Diszkriminációellenes Tanács

A parlament felügyelete alatt működő önálló hatóság felel a 137/2000-es kormányrendelet alkalmazásáért, feladata megelőzni, kivizsgálni, megállapítani és bünteti a diszkriminációt. A rendelet értelmében diszkriminációnak minősül minden megkülönböztetés, kirekesztés, ami faj, nemzetiség, etnikum, nyelv, vallás, társadalmi osztály, meggyőződés, nem, nemi irányultság, kor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség, HIV fertőzés vagy hátrányos helyzetű csoporthoz való tartozás alapján történik. Szintén diszkriminációnak minősül minden olyan megnyilvánulás, ami az emberi jogi és szabadságok korlátozására irányul.

Mit kell tennünk? Sértett félként egy beadványt kell írnunk (formanyomtatvány itt). A beadványban minél pontosabban és részletesebben le kell írni azokat a tényeket, amelyek véleményünk szerint kirekesztőek velünk szemben vagy hátrányosan különböztetnek meg, továbbá meg kell nevezni a diszkriminációval vádolt személyt vagy intézményt (ki az, aki ellen benyújtjuk a panaszt). Érdemes csatolni minél több adatot a személyről, név, telefonszám, stb., és minél több bizonyítékot (irat, fénykép, hangfelvétel stb). Ha a tanács helyt ad a panaszodnak, pénzbírsággal is sújthatja az elmarasztalt felet. Ha a gyűlöletbeszéd egyetlen fizikai személy ellen irányul, akár 30 ezer lejig is elmehet a bírság, ha egy egész közösség ellen szól, akkor 100 ezer lejes is lehet szankció. A tanács kötelezheti az elmarasztalt felet, hogy szüntesse meg a diszkriminációt szülő helyzetet. Fontos tudni, hogy az egész eljárás ingyenes.

Itt megnézheted, hogyan nyújts be a tanácshoz panaszt.

2. Audiovizuális Tanács

A tanácshoz akkor fordulhatsz, ha a gyűlöletbeszédet a tévében vagy a rádióban hallottad. A tanács a pénzbírságon kívül kötelezheti a bepanaszolt rádió ás televízióadót, hogy többször bejátsszák a szankció szövegét, sőt meg is vonhatják a szórási engedélyüket, ha többszörös és súlyos felbujtásról van szó. A panasz benyújtásához szükséges formanyomtatványt itt találod.

3. Civil szervezetek

A civil és érdekvédelmi szervezetek nem csak jogi tanácsadást nyújtanak, hanem feljelentéseket is tehetnek helyetted (ACCEPT Egyesület, Jogi Erőforrások Központja,  Romániai Emberi Jogokat Védő Egyesület (APADOR-CH), Partnerség az Egyenlőségért Központ, Romani Criss, Pro Europa Liga, HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek országos érdekvédelmi szervezete, UNOPA ). Ha a sajtóban látsz uszító, diszkrimináló cikkeket, jelentsd például az ActiveWatchnál és a Független Újságírásért Központnál. Természetesen a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéhez is fordulhatsz, az egyesület viszont egyelőre nem tudja garantálni, hogy ingyen is összehívja a becsületbíróságát és kivizsgálja a panaszodat.

4. Rendőrség, bíróság, Nép Ügyvédje

Romániában ahhoz képest, hogy nincs egységes joggyakorlat, sok törvényes előírás létezik a gyűlöletbeszédre, diszkriminációra vonatkozóan. Hazánkban szűkebbre szabták például a szólásszabadság határait, mint Magyarországon, ám sok rendeletet egyszerűen figyelmen kívül hagynak. Romániában például törvény bünteti a holokauszttagadást, olyan eljárásról ellenben, ahol az ezt előíró kormányrendeletre hivatkoztak volna, még Asztalos Csaba sem tud.

A Civil társadalom fejlesztéséért alapítvány 2013-as tanulmányában kiemeli, hogy Romániában a társadalom alig érzékeny a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen, mely leginkább az etnikumhoz és a szexuális orientációhoz kapcsolódik. Csak egy érdekesség a tanulmányból: a romákkal szemben a Pro Demokrácia Egyesület 2011-ben rendelt felmérése (CSCB) szerint a megkérdezett magyar etnikumúak 54 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán vagy nagyon kicsit bízik a romákban, míg a zsidó etnikumúak 39, a románok 33 és a német etnikumúak 29 százaléka.

A tanulmányban azt is kiemelik, hogy a politikusok és az újságírók is igencsak közrejátszanak abban, hogy dívik Romániában a gyűlöletbeszéd. Ne habozzunk tehát az igazságszolgáltatáshoz fordulni, ha megsértik jogainkat és méltóságunkat. A Nép Ügyvédjéhez akkor fordulhatunk, ha közintézmények, hatóságok diszkriminálnak. A formanyomtatványt itt találod.