Mennyit ér valójában Hrebenciuc lemondása?
Ritka gesztus a romániai politikai életben Viorel Hrebenciuc lemondása parlamenti tisztségéről, hiszen ezzel elveszítette mentelmi jogát is, így az erdő-visszaszolgáltatási ügy kapcsán a korrupcióelleni ügyészség bírósági döntéssel előzetes letartóztatásba helyezheti. Ám nem biztos, hogy így lesz.
Négy lépés – hosszú idő
Viorel Hrebenciuc lemondása egyelőre csak szóban történt meg, még nem tartóztathatják le, ehhez legalább még további négy lépés szükséges. A Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetőjének lemondási nyilatkozatát először fel kell olvasni a képviselőház plénuma előtt. Ezt követően a képviselőházi honatyáknak határozatot kell elfogadniuk a Viorel Hrebenciuc által elfoglalt képviselői hely megüresedéséről.
A harmadik lépésben pedig ennek a határozatnak meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben – amelynek kiadója azonban a szociáldemokraták által uralt kormány alárendeltségébe tartozik. A PSD-s képviselő lemondása csakis ettől a perctől kezdve válik érvényessé, Viorel Hrebenciuc csupán ekkor veszíti el parlamenti helyét. Ekkor kérheti az ügyészség – negyedik lépésként – a bíróságtól az előzetes letartóztatását. Tekintettel arra, hogy ugyanabban az ügyben fiát, Andrei Hrebenciucot is vizsgálati fogságba helyezték már, nagy eséllyel a politikus s rácsok mögé kerülhet.
A négy egymást követő lépés első látásra csupán rövid időt venne igénybe – ám ez már a honatyák „szorgalmától” függ. A parlament jelen pillanatban „választási vakáción” van. Hétfőre ugyan plenáris ülésre hívták össze a képviselőházat, ámde a napirendi pont szerint ezen csupán a Konzervatív Párt képviselőjének, Ion Diniţának a mentelmi jogáról döntenek. Nem kizárt természetesen, hogy Viorel Hrebenciuc ügye is terítékre kerül – ehhez azonban elsősorban az kellene, hogy meglegyen a szükséges kvórum. Ion Diniţă mentelmi jogáról is azért kell hétfőn tárgyalni, mert a kéréssel foglalkozó előzetes plénumon sem gyűlt össze a döntéshozatalhoz szükséges számú honatya.
Ráadásul a következő hét az államfő-választásokat megelőző utolsó hét nap lesz, így nehezen elképzelhető, hogy a honatyák Bukarestbe jönnének, mentelmi jogok felfüggesztéséről tárgyalni. Két héttel később pedig sor került az elnökválasztás második, sorsdöntő fordulójára, így minden valószínűsége megvan annak, hogy a plenáris ülésre csupán a választás lezárását követően kerül majd sor, vagyis a képviselőház legfeljebb november végén ül majd össze.
De még ez az időpont sem biztos annak Viorel Hrebenciuc mentelmi jogának vonatkozásában, hiszen az államfőválasztás után nem igen feltételezhető, hogy a „nagy kombinátor”, Viorel Hrebenciuc ügye kerülne terítékre, az ülés tehát bizonytalan időpontig eltolódhat.
Mindemellett időközben Viorel Hrebenciuc meg is gondolhatja magát, így lemondása megmarad a szóbeli nyilatkozat szintjén. Nem kizárt ugyanis, hogy ígérete egyszerű választási fogás volt, annak céljából, hogy kis időre levegye az újabb korrupciós vád terhét a Szociáldemokrata Pártról, illetve Victor Ponta államfőjelöltről.
Az időhúzásnak egyébként bejáratott technikája van a román parlamentben, a honatyák nem egy alkalommal alkalmazták ezt a módszert – éppen az amnesztia- és kegyelmi törvény esetében is. Most pedig pontosan erről van szó: Viorel Hrebenciucnak – egyebek között – a törvénytelen erdővisszaadások mellett éppen az amnesztiatörvény megbundázása miatt is felelnie kell.
A jogi bizottság „feddhetetlen” tagjai
A képviselőház jogi bizottsága korábban elhalasztotta a döntést Viorel Hrebenciuc és az ugyancsak az illegális erdővisszaadások dossziéjában szereplő Ioan Adam esetében. A jogi bizottság tagjai azzal érveltek, hogy nem állt rendelkezésükre elegendő idő a korrupcióelleni ügyészség által átküldött ügycsomót végigolvasni.
Ezt akár borítékolható lépés is volt, hiszen a jogi bizottság egyik tagja éppen Ioan Adam. Ráadásul a jogi bizottság elnöke, Bogdan Ciucă maga sem mentes némi korrupciótól. Tavaly a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított ellene közérdeket sértő hűtlen kezelésre való felbujtás, befolyással való üzérkedés, pénzmosás és hamis nyilatkozattétel vádjával.
Bogdan Ciucă ellen az ügyészek azt is felhozták, hogy 2008-ban több mint kilencezer négyzetméteres területet vásárolt – amelyet törvényellenesen szereztek meg a tuzlai repülőgépgyártól. Továbbá: két évvel ezelőtt ugyanis az RHB Logistics kft részvényese volt. A cég azóta csődöt mondott, jóllehet 2012-ben még csaknem 53 ezer nettó profitot ért el, egy évvel korábban pedig tiszta nyeresége meghaladta a 25 ezer lej.
A jogi bizottság alelnökét, Ciprian Nicát a bukaresti táblabíróság tavalyelőtt a Securitate besúgójának mondta ki. Emellett a jogi bizottság több más tagja is a korrupció különféle formájával vádolható. Teodor Cătălin Nicolescu és Victor Roman összeférhetetlenség gyanúja alatt áll az állammal megkötött üzletei, valamint az állami költségvetés iránti tartozásai miatt, Sorin Strageát, Elena Cătălina Ştefănescut – Liviu Dragnea volt titkárnőjét –, akárcsak Eugen Nicoliceát nepotizmussal vádolják.
Daniel Floreának gondjai támadtak vagyonbevallása miatt. Marius Manolache bukaresti ügyvéd – Victor Ponta komája – 2006-ban benne volt abban a botrányban, amelyet Victor Ponta kavart, aki a gazdasági bűnözéssel vádolt Ovidiu Tender ügyvédjeként szerepelt, jóllehet a parlament tagjaként ehhez nem lett volna joga.