Az autonómiáról beszélt Borbély László a MIÉRT-konferencián
„A cél világos: autonómiát akarunk!” címmel tartott előadást szombat délelőtt Erdővidéken, Baróton, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Székelyföldi Konferenciáján.
Az Ifjúság és autonómia témájú konferencián a politikai alelnök a Szövetség múltjára, kihívásaira és prioritásaira is kitért, kiemelve, hogy az elmúlt 25 évben azért dolgoztak, hogy az 1993-ban megfogalmazott célok valóra váljanak.
"1990 és 1993 között komoly viták voltak a Szövetségen belül, kerestük a helyünket és annak a módját, hogy a romániai magyar közösség érdekeit a leghatékonyabban képviselni tudjuk. Két markáns vonal volt akkoriban az RMDSZ-en belül, és azt kellett eldöntenünk, hogy a jogállam, a demokrácia eszközeivel élve, tárgyalóasztalhoz ülünk-e vagy sem az akkori hatalom képviselőivel" - emlékezett vissza Borbély László.
„3 év alatt 25 beadványunk volt, és ugyan sikerült elérnünk azt, hogy az Európai Tanács közel négy éven át monitorizálta Romániát kisebbségi jogok érvényesítése kapcsán, de világossá vált, hogy a felmerülő problémákat helyettünk senki nem fogja megoldani. Ekkor döntöttünk úgy, hogy leülünk tárgyalni az akkori vezető román politikusokkal, és ez volt az a találkozó, amelyen elsőként esett szó kétnyelvű feliratokról, ezen a találkozón értük el, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 300 magyar helyet kapjunk, és ez a szám mára hétezerre nőtt” - fogalmazott Borbély.
Kiemelte: az RMDSZ autonómia igényeit már 1994-ben megfogalmazta, a parlamentben akkor tették le első alkalommal tanügyi törvénytervezetüket is, 500 ezer aláírással szentesítve.Hozzátette, egy olyan nemzetállamban, mint Románia, számítottak a vegyes fogadtatásra, de mint elmondta, meglepődve tapasztalta, hogy néhány hírcsatorna kivételével, amelyek az autonómia-statútum megjelenése utáni napokban próbáltak ellenséges hangulatot kelteni, a közvélemény normálisan fogadta a tervezetet, sőt, néhány pozitív véleményt is hallott román anyanyelvű kollégáktól, újságíróktól.
"1996-ban nagy áttörésnek számított, hogy kormányra kerültünk, és azóta számtalanszor bebizonyosodott, hogy mennyire fontos a magyar közösség szempontjából a parlamenti jelenlét, a kormányzati szerepvállalás. Ha csak a mostani államelnök-jelöltek programjait vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a 14 államelnök-jelölt közül, Kelemen Hunoron kívül, egyetlen olyan jelölt sincs, aki a következő években pozitívan állna a kisebbségi kérdésekhez." - összegzett az erdővidéki konferencián Borbély László.