Pódiumon a kampányról, az RMDSZ-ről, az autonómiáról

Regionális és kulturális autonómiáról, a többség és kisebbség viszonyáról, az államelnöki kampányról, esélylatolgatásról szólt az RMDSZ által első alkalommal szervezett „Sepsiszentgyörgyi magyar hangok” című pódiumbeszélgetés, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnökjelölt, Antal Árpád polgármester és Ambrus Attila újságíró beszélgetett, házigazda Nagy Endre rádiós műsorvezető volt.

Az autonómiatervezet erősségei

Felvezetésében Antal Árpád a székelyföldi autonómiatervezetről szólva elmondta: három nagy erőssége van. Egyik az, hogy a dokumentum az RMDSZ fejléce alatt jelent meg. Ez kisebb „földrengést” okozott Bukarestben, de a román politikai elemzők is elismerik, hogy a tervezettel foglalkozni kell.

A statútum másik erőssége, hogy a dél-tiroli autonómiatervezetet veszi alapul, az pedig olyan jól működő autonóm régió, amelynek lakói nem akadnak elszakadni az országtól. Az RMDSZ tervezetének harmadik erőssége, hogy módosítható a közvita során, így a javaslatokat belefoglalják majd, ezáltal a parlamentbe egy a mostaninál teljesebb anyag kerül majd.

 „Ez az ország velünk, magyarokkal gazdagabb, mi nem a románok ellen akarunk valamit. Románia sokkal fejlettebb lenne, ha sok évvel ezelőtt a román emberek magyar államelnököt választottak volna az ország élére”, fejtette ki Antal Árpád, aki szerint azért fontos, hogy az RMDSZ-nek van államelnök-jelöltje, mert a választás jó alkalom arra, hogy az erdélyi magyarság igényeit a román társadalom előtt felvázolja.

„Tíz éves korszak végéhez értünk, a következő tíz évben pedig akkora lesz az erdélyi magyar közösség súlya, amennyi szavazatot az államelnök-választáson fel tudunk sorakoztatni Kelemen Hunor mellett” – fejtette ki a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

Nagy a tétje az elnökválasztásnak

A sepsiszentgyörgyi pódiumbeszélgetésen Kelemen Hunor elmondta: az államelnöki választások tétje, hogy felmutassák az országról való elképzelésüket, az erdélyi magyarság jövőképét.  „Nem tudjuk elfogadni, hogy Románia egynemzetiségű ország, egy nemzet országa”, mutatott rá a politikus. Szerinte Európában, a jóléti államokban rendezték a többség kisebbséghez való viszonyát, ez hozzájárult az adott országok stabilitásához. „Ezt kell megtanulnia Romániának is”, mondta a szövetségi elnök.

Hozzátette: a nemzeti identitás és kultúra mellett az embereket a jólét, a munkahelyek, a nyugdíjak, az egészségügyi szolgáltatások, a kiszámítható jövő érdekli leginkább.  „Nagy tétje van, hogy Băsescu tíz éve után kit választ Románia az állam élére, mert az államelnök mentalitása kihat a polgárokra is” – fogalmazott.

A regionális és kulturális autonómia tervezetekről Kelemen Hunor elmondta: a román társadalomban sok előítéletet és sztereotípiát kell lebontani, el kell magyarázni, hogy az autonómia intézményes garanciákat jelent a magyar közösség identitásának megőrzéséhez. Ettől nem lesz szegényebb egyetlen román ember sem, és az nem a román állam ellen van.

 „Ezt a román társadalom nehezen fogadja el, mert az az előítélet él bennük, hogy az ország egységét akarjuk megbontani. A magyar közösségben is vannak előítéletek, miszerint az identitásunktól, anyanyelvünktől akarnak megfosztani, így a román közösség arról kell bennünket meggyőzzön, hogy nem ezt akarják” –mondta Kelemen Hunor. 

„Mindenki otthon érezze magát”

Az RMDSZ elnöke szerint az autonómiatervezetben pontosan megfogalmazták, mire gondolnak, amikor autonómiáról beszélnek, ennek megvitatása elkerülhetetlenné vált, emellett nem lehet elmenni. A választási kampány után is folytatni kell a párbeszédet a román társadalommal – magyarázta. Szerinte nem lesz könnyű román partnereket találni, de nem is lehetetlen, hiszen a kétezres évektől nagyon sok romániai utazott külföldre, és látták, hogy ott biztosított a jólét, ahol rendezték a többség és kisebbség közti viszonyt.

Kelemen Hunor szerint a kisebbségi törvény által biztosított kulturális autonómia hozadéka az lenne, hogy a számbeli kisebbségben élő magyar és román közösségek számára is biztosítaná az oktatási-kulturális intézményeket. A regionális autonómiának más a következménye: a székelyföldi politikai elit a teljes felelősséget kell magára vállalnia, már nem lehetne románokra, Bukarestre hárítani, szakembereket, kompetenciákat kellene felvállalni.

A magyar politikai tagoltságot is meg tudnák jeleníteni a székelyföldi régión belül, de országos szinten politikai egységre lenne leginkább szükség. „A regionális autonómiában a román közösség helyzete is a mi felelősségünk lenne. A dél-tiroli modell viszont a többség-kisebbség viszonyát úgy rendezi, hogy mindenki otthon érzi magát a térségben” – mondta Kelemen Hunor. 

„Kiskorúként kezel minket Bukarest”

Antal Árpád a román állam és a magyar közösség viszonyáról szólva kifejtette: az alkotmány Romániát nemzetállamként határozza meg, és nem veszi figyelembe, hogy nagyszámú magyar közösség él. Az egységes állam jelleg is ellentmondásos. „Hiszen mennyire egységes az állam, ha például Sepsiszentgyörgy saját költségvetéséből tart fenn két színházat, és minden kulturális intézményt, miközben a jóval gazdagabb Kolozsváron két színházat, két operát és múzeumokat az állam finanszíroz?” – tette fel a kérdést.

 Továbbá vannak megyék, ahol az állam hatalmas összegekkel támogatta nagy beruházások megvalósulását, amelyekből származó profit a helyi önkormányzatokat gazdagítja, miközben Székelyföldön egyetlen nagy beruházásnak se adott támogatást az állam. Sepsiszentgyörgy legnagyobb állami beruházása jelenleg a mintegy 25 millió eurós csendőrkaszárnya megépítése – sorolta a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

Antal Árpád szerint az erdélyi magyar közösséget úgy kezelik, mint a kiskorút, aki nem képes olyan döntéseket meghozni, ami jó számára. A román állam szerint Sepsiszentgyörgyön csak román rendőr tud vigyázni a rendre, csak román bíró ítélkezik, csak Bukarestben tudják, mire kell pénzt adni. „Nagyfokú bizalmatlanság érződik a román állam részéről, és nevetséges az aggodalom, hogy jót akarnak azzal, hogy nem adnak autonómiát, mert éhen halnánk” – mondta Antal Árpád.

Az autonómia részei

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a regionális autonómiának négy fontos része van. Egyik a hivatalos nyelv kérdése, vagyis az, hogy a román mellett a magyar is legyen hivatalos. Az intézményekben az etnikai arányosságot sem lehet megspórolni, mert a magyar emberek nem butábbak a románoknál, ennek ellenére jelenleg egyes tisztségeket csak románok tölthetnek be.

Harmadik fontos kérdés a pénzügyi autonómia, mondta Antal Árpád, akinek meggyőződése, hogy a Székelyföldön megtermelt pénzből a régió lakói meg tudnak élni. „A román gazdaság 30 százalékát teszik ki olyan ágazatok, mint a bankszektor, energetika, távközlés, lízing, amelyek jelenleg semmit nem hagynak maguk után Székelyföldön, holott az itt élő emberek is fogyasztanak üzemanyagot, gázt, használnak telefont, és vannak banki betéteik” – magyarázta.

Biztosítékok a románoknak

Antal Árpád szerint a székelyföldi román közösségnek három szinten lehetne biztosítékokat nyújtani. Egyik a kulturális autonómia, miszerint minden román oktatási, kulturális intézménytől szóló döntést a román közösség képviselőinek kell meghoznia. Felvázolta: Sepsiszentgyörgyön ez már most működik, hiszen az önkormányzat négy román képviselője dönt ezekben a kérdésekben, holott a tizenhét magyar képviselő könnyen leszavazhatná őket.

Az etnikai arányosság is kedvező a román közösség számára, hiszen állásokat szerezhetnének minden olyan intézményben, például az önkormányzatokban ahol most a románok alul reprezentáltak. Bizonyos önkormányzati tisztségeket nem tudnak megszerezni, mert nem tudnak elég szavazatot szerezni, de az autonómiában kötelező lenne egy alpolgármesteri vagy megyei alelnöki tisztséget románoknak betölteni.

Lépcsőzetes alkotmánymódosítás

A pódiumbeszélgetésen Kelemen Hunor rámutatott: bizalom hiánya gyengévé teszi a társadalmat. Meglátása szerint először a román társadalommal kell a vitát lefolytatni, az autonómia elfogadottságát növelni, mert jelenleg egyetlen román párt, de még a német származású államelnök jelölt se vállalja programjában a magyar kérdéseket, mert úgy érzik, választóik előítéletesek, és szavazatvesztéssel járna, ha foglalkoznának a kisebbségek kérdésével.

Kelemen Hunor szerint hamarabb van esély elfogadtatni a kulturális, mint a regionális autonómiát. utóbbihoz ugyanis az alkotmányhoz kellene hozzányúlni. A szövetségi elnök szerint egy teljesen új alaptörvényre lenne leginkább, de a jelenlegit legalább módosítani kellene. Meglátása szerint az alkotmánymódosítás is két lépcsőben lenne lehetséges. Először ki kellene venni azt a cikkelyt, miszerint az alkotmány nem módosítható.

Amikor a kilencvenes években ez bekerült az alaptörvénybe, elvette a lehetőséget a következő generációktól, hogy gondolkodjanak az állam formájáról – idézte fel. Hozzátette: második lépésben lehetne az alkotmány más cikkelyeit módosítani, mert jelenleg az alkotmánybíróság mindent elgáncsol.

Az RMDSZ államelnökjelöltje szerint fontos az igazságszolgáltatás valós függetlenségének megteremtése is, hogy az ne szolgáljon politikai eszközként. Kelemen Hunor sérelmezte a Legfelsőbb Bírói Tanács eljárását, amikor az autonómia-statútum kapcsán „rögtön ugrott”, és korlátozni próbálta a szólás szabadságát. Nincsenek rendben ezek a dolgok” – mondta Kelemen Hunor.

A pódiumbeszélgetésen a színház új stúdiója zsúfolásig megtelt háromszéki RMDSZ-es polgármesterekkel, intézményvezetőkkel. A következő napokban hasonló rendezvényre kerül sor több erdélyi városban is. Kolozsváron csütörtök este tartanak ilyen találkozót.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kimaradt?